Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-319
132 319. országos ülés 1908 május 9-én, szombaton. Kérdem, t. ház, hogy mi volt és mi jelenleg a programmja annak a pártnak, a melyet a belügyminiszter ur, a többségre támaszkodva, ki akar végezni ? Ez a programm ismeretes. Midőn az országgyűlési nemzetiségi párt elsőizben szerepelt e házban, akkor egy felirati javaslatot nyújtott be, a melyből én, hogy e pártot jellemezhessem, a következőket leszek bátor felolvasni (olvassa) : »Hazánk alkotmányos életének eme krónikussá vált súlyos válsága csakis a bajnak gyökeres orvoslása utján nyerhetett volna végleges megoldást, vagyis ha a Felséged által feltett kérdésre nem csupán a nemzet egy elenyészően csekély kiváltságos töredékének, hanem az államalkotó magyar nemzet egészének adatott volna alkalom a nyilatkozásra.* Méltóztatnak emlékezni, hogy ezen felirati javaslat 1905 május havában adatott be, tehát abban az időben, a rnikor a krizis Magyarországon tetőfokára hágott. Továbbá mi foglaltatik a nemzetiségi párt feliratában ? (Olvassa): »Meghajolva az utolsó három évtized történelmi intelmei előtt, óhajtjuk, hogy ily fontos kérdésekben a politikai magyar nemzet fejezze ki akaratát a maga egészében és hogy ledöntessenek mindazok a választófalak, melyek a nemzetnek egy csekély alkotmányos jogokkal felruházott kiváltságos része és csupán vér- és pénzadó kötelességeivel megterhelt túlnyomó része között, sajnos, máig is fentartattak«. Az is benne foglaltatik a nemzetiségi párt feliratában, hogy (olvassa) : A »Felség iránt tartozó őszinteséggel ki kell ugyanis jelentenünk, hogy a midőn az ország közel 20 millió lakosa közül csak egy millió a szavazatokkal felruházottak száma, mi, jelen országgyűlés, szerénytelenség nélkül alig állithatnók magunkról azt, hogy valóban az ország összes állampolgárait képviseljük*. Ezen az alapon indult meg, t. képviselőház, az országos nemzetiségi jDárt. Programmjának sarkalatos pontja már első szereplésekor az volt, hogy a mig Magyarországon általános választói jog nem lesz, addig a krizis meg nem szűnik, foly•: tonosan tovább húzódik, halasztódik, (Ugy van! a középen.) Egy pártot, a mely ilyen programmal lép a politikai porondra, nem lehet egy miniszteri rendelettel kivégezni. Nem lehet még akkor sem, ha egy olyan kiváló államférfiú, mint gróf Andrássy Gyula liberális ószeresektől vásárolt és az u. n. uraságoktól levetett ruhába burkolózva kivánná — Hieronymi egyik rendeletére hivatkozva — miniszteri nyilatkozattal pártunkat tönkre tenni. És milyen viszont az a párt, a melyre a miniszter ur támaszkodik akkor, a mikor a nemzetiségi pártnak ezt a halálos Ítéletét aláirja 1 Leszek bátor felolvasni a koalicziós pártok feliratának ide vonatkozó részeit is, azokat a részeket, a melyek korunk legégetőbb kérdésének, a választói jog reformjának keresztülvitelére vonatkoznak. A koaliczió felirata, a mely ugyancsak 1905 május havában kelt, a választói jog reformjára vonatkozólag a következőket állapítja meg (olvassa) : »Mindnyájan akarják a parlamenti reformot, s ennek keretében a választói jog kiterjesztését, a választókerületeknek a nemzet érdekéhez mért megfelelő beosztását.« Ez az egész, a mit a koaliczió pártjai, tehát a jelenlegi többségi pártok az általános választói jogról elmondani tudtak ; tehát nem is az általános választói jogot tűzték ki programmpontul, — hiába mondta ezt tegnap Batthyány Tivadar t. képviselőtársam, nem is álmodtak az általános választói jogról — hanem, a mikor már sejthették is, hogy épen az általános választói jog lesz az az egyedüli ut, a melyen Magyarország még megváltható, még akkor is idegenkedtek tőle. Még akkor is nem az általános választói jogról, hanem csak a választói jog kiterjesztéséről beszéltek. De mit mutatnak az események, t. képviselőház ? Kinek adtak igazat a közelmúlt tanulságai, a koalicziónak-e vagy pedig az országos nemzetiségi pártnak ? A mi feliratunk akkor kelt, a mikor a parlamenten kívüli kormánynak, az u. n. darabont korszaknak még hire-hamva sem volt és így ezen az országgyűlésen tényleg mi voltunk az első párt, a mely komolyan, fentartás nélkül kívánta a választói jognak általános kiterjesztését. Nem telt bele két esztendő és a koalicziónak a pártjai is kénytelenek voltak arra az alapra állani, a mely alapon mi már 1905 májusában állottunk. Az események tehát nekünk adtak igazat, mert bebizonyosodott, hogy a krizis nem azon az utón oldható meg, a melyen a koalicziós pártok akarták, hanem kizárólag csak ugy, a mint mi, a nemzetiségi párt akartuk. Méltóztassanak büszkélkedni t. többségi pártok, vájjon az önök programmjai mennyire közelednek a megvalósuláshoz 1 Méltóztassék büszkélkedni a függetlenségi pártnak és a többi pártoknak is, méltóztassék mérleget állítani, hogy mennyire is vannak közelebb ideáljaik megvalósításához ? Egyedül az alkotmánypárt az, a melyet kivenni kívánok azért, mert az alkotmánypártnak programmja sohasem volt ismeretes. Voltam bátor megjegyezni, hogy a pártok nem a miniszterek kegyeitől, hanem attól a posszibilitástól függnek, vájjon programmjuk reális-e ; vájjon programmjuk megvalósitható-e ós vájjon tényleg közeledik-e az a megvalósuláshoz. Az igen t. belügyminiszter ur, azt hiszem, inkább a saját pártjának, saját többségének nehéz politikai helyzetét érezve diktálta, vagy jobban mondva szerette volna diktálni a halálos Ítéletet azon párttal szemben, a mely politikai párt felfogása ime ténynyé válik, a mely politikai párt ezen az országgyűlésen az egyedüli, a melynek politikai programmja komolyan a megvalósulás felé közeledik. (Ugy van! a nemzetiségiek padjain.) Én gr. Andrássy Gyula felszólalásában bizonyos aggódást és félelmet sejtek. (Ugy van! a
