Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-318

126 318. országos ülés 1908 május 8-án

s pénteken. zet a horvátországi iratok fordítására, a kiknek abszolúte semmi külön hatáskörük nincs. A horvát osztályok s azok főnökeinek, mint közvetítő közegeknek Horvátország és annak kormánya között, mérvadó tényezőknek kellene lenniök az illető miniszter és minisztérium mellett a resszortba tartozó ügyek és érdekek elintézésénél, melyek Horvátországra vonatkoznak. De mindebből semmi sincsen, hanem magyar tisztviselők és referensek intézik a horvát ügyeket. A miniszterelnök ur pedig mindezek után is még mindig azt mondja, hogy ők a törvény alapján állanak. Igen, oly erősen állnak rajta, hogy egyetlen paragrafusa sem maradt sértetlen. T. ház ! A közös kormány nemcsak hogy nem mutat semmi kedvet arra, hogy megszüntesse a súlyos viszonyokat és sérelmeket, hanem ellenkezőleg : még szaporítja azokat és a mint a Rauchféle kísérlet bizonyítja, arra törekszik, hogy Horvátország bármely önvédelme már csirájában megfojtassák és lehetetlenné tétessék. Hogy ezt eléri-e, majd meglátjuk. De annak a kormánynak, mely ezt a politikát követi, mi, horvát képviselők, a mig itt vagyunk, nem szavazunk meg egy fillért sem. Ha pedig azt nézzük, hogy a kormány ezen politikájával szemben miként viselkednek ezen országgyűlés magyar pártjai, azt fogjuk látni, hogy mindnyájan egyhangúlag és lelkesedéssel helyeslik azt, kivéve azokat, a kik még ridegebb rendszabályokat óhajtanának Horvátországgal szemben. Mi ezen az országgyűlésen nyilt színen még nem hallottunk olyan magyar hangot, a mely ezt a politikát a két nemzet jövő viszonyára nézve károsnak és végzetesnek Ítélte volna. Ez eléggé jellemzi a mai helyzet nehézségét. Meg vagyok győződve s a múlt és jelen is bizonyítja, hogy a magyar nemzet nagyon is drágán fizette meg minden Horvátország ellenében elért illuzorius sikerét. De ép igy meg vagyok győződve, hogy ma hiábavaló a józan belátás minden szava. Mi mindmrájan, egyenként és összességben is el vagyunk készülve, a küzdelem minden következményeire és áldozatára, legyen bár az ellenünk való küzdelem a legélesebb is. (Mozgás.) Mert meg vagyunk győződve, hogy igazságos ügyért, igazságért és jogosságért, nemzetünk és hazánk jogaiért küzdünk. Ez a meggyőződésünk az, a mi erőt és kitartást kölcsönöz nekünk, nem pedig holmi idegen ágensek és felségárulás, a mivel bizonyos urak a bécsi verebeket ijesztgetik. Abban a jjillanatban, a mint visszaadják és biztosítják Horvátország jogait, abban a pilanatban meg fog szűnni a mi ellenállásunk is. Előbb azonban nem ! A költségvetés ellen fogok szavazni. Éljen Horvátország! (Élénk éljenzés és taps a horvátok részéről.) Elnök : T. ház ! A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, mielőtt áttérnénk az interpelláczióra, meg fogjuk állapítani a következő ülés idejét és napirendjét. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szombaton, május hó 9-én délelőtt 10 órakor tartsa és napirendjére tűzze elsősorban az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását, másodsorban az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasását, harmadsorban az összeférhetlenségi állandó bizottság azon tagjainak eskütételét, a kik még az esküt le nem tették és negyedszer az 1908. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 Hoffmann Ottó : T. ház ! A napirend megállapításához kívánok szólni. Indítványozom, t. ház, hogy tűzessék ki a holnapi ülés napirendjére a gazdasági bizottság azon jelentése, a mely a horvát gyorsírók és gépírónők alkalmazására vonatkozik. Ezt röviden csak azzal indokolom meg, hogy a házszabályok értelmében meg van annak lehetősége, hogy e jelentés a holnapi ülésen tárgyaltassék, a mennyiben azt tegnapelőtt terjesztette elő a bizottság előadója. Meg vagyok ugyan győződve arról, hogy a ház nagy többsége vissza fogja vetni az erre vonatkozó indítványt, de nézetem szerint nem maradhat a közvélemény egy napig sem kétségben aziránt, hogy ezen ominózus ügy tekintetében a tárgyalás eredménye kedvező vagy kedvezőtlen lesz-e. (Zaj.) Elnök : Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház javaslatomat, szemben Hoffmann Ottó képviselő ur javaslatával ? Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház többsége az elnök napirendi javaslatát fogadta el. Következik Nyáry Béla képviselő ur interpellácziójának előterjesztése. Nyáry Béla: T. ház ! Az utóbbi időben különös jelenségekre lehet utalni az ország különböző részeiben. Egyszer Sopronmegyében, radikális párt czimén, máskor Békésmegyében parasztpárt czimén most meg Tolnamegyében Szabad Gazdák Egyesülete czimén ütötte fel fejét egy mozgalom, a melynek közös czélja, hogy alkalmatlanságot okozzon a most kormányon levő pártoknak és az egyes pártok közé a visszavonás üszkét dobja. Nagyon kérem t. képviselőtársaimat (Halljuk ! Halljuk !) hogy ennek az ügynek elbírálásánál tegyenek félre minden párttekintetet és ne ugorjanak be azoknak, a kik minden egyes eset felszínre dobásánál iparkodnak az egyes pártokat egymás ellen hangolni és hogy az egyes pártokat egymástól mentől jobban eltávolítsák. (Ugy van! Ügy van! jobbfelől.) Hogy ez legkevésbbé sem pártkérdés, mutatja BiZ a körülmény, hogy a mozgalomnak vezetője legfőbb czélját az egyik nyomtatványban elárulja, a midőn már előre is kikiáltatja magát a kerület képviselőjelöltjének, noha a jelenlegi képviselő mindnyájunk által tisztelt tagja a függetlenségi pártnak. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Azonkívül ez az ur az egyik nyomtatványra rányomatja a függetlenségi pártnak a pecsétjét, daczára annak, hogy az ülető kerületnek képviselője maga kijelentette, hogy az illető nemcsak nem elnöke a függetlenségi pártnak, de a függetlenségi