Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-317

91 317. országos ülés 1908 május 7-én, csütörtökön. Gr. Batthyány Tivadar: Tisztelt képviselőtársam, jobb nem mindig előre közbeszólni. Én jobb szerettem volna szintén, de tovább megyek. Én azonkívül a mit óhajtott a józan ész, s a törvénynek rendelkezéseit is magam előtt tartom. Hodzsa Milán; Feltétlenül jobb lett volna. (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Ugyan ne beszéljen ilyet. (Zaj.) Hát jobb lett volna, ha lehetett volna. De láttak t. uraim, hogy nekünk először is helyrekellett állítanunk az alkotmányos rendet az egész vonalon, ezt egy füttyszóra nem lehet megcsinálni. Nekünk az ország gazdasági viszonyai rendezését keresztül kellett vinnünk. Nem mehettünk bele a választói törvénybe előbb, egy napig sem alkothattunk törvényeket addig, a mig nem biztosítottuk a gazdasági életben a folytonosságot, nem biztosítottuk a megoldást a jövőre nézve. A kiegyezési probléma akadályozta meg egyedül és kizárólag, hogy nem lehetett azt tennünk, a mit én szerettem volna, és a mit ugy látszik a t. közbeszólók is akartak volna. De ha a tényleges helyzet kényszere alatt nem lehetett előbb megcsinálni, igenis magam részéről nagyon melegen óhajtom, hogy e törvényjavaslat minél előbb a ház elé kerüljön. Magam részéről is nagyon fogok örülni, ha minél előbb elénk terjeszti a belügyminiszter ur. De ismét a mi ellenfeleink részéről folytonosan azt hajtogatják, hogy ez osztályparlamentnek nincs semmi más feladata, mint a választói reform, tehát nekünk tulaj donképen más törvényt alkotnunk nem szabad. (Maniu Gyula közbeszól.) Nagyon csodálom, hogy oly okos ember hírében álló képviselő, mint Maniu Gyula, (Mozgás.) ne tudná azt, hogy azon idő alatt a mig egy törvényjavaslatot a kormány elkészít, a míg azt a parlament letárgyalja, a mig annyira végrehaj tátik, hogy annak alapján tényleg választani is lehessen, mégis csak dolgoznunk is kell. Maniu képviselő ur felfogása szerint nekünk be kellene csuknunk a boltot, otthon kellene ülnünk, mert szerinte nem lehet mást tennünk, mint azt, hogy a választási törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Nagy mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek. Gr. Batthyány Tivadar: Bocsánatot kérek, én azt a törvényt, azt az alkotmányjogi tézist nem ismerem, a melynek alajyján egy törvényesen megválasztott parlament nem csinálhatna mást, csak egy törvényt. (Zaj.) Igenis nekünk ez kötelességünk és ha az uraknak nem is tetszik, mi ezt a kötelességünket teljesíteni fogjuk, hogy az utolsó jállanatig is alkossunk a nép javára szolgáló törvényeket. (Élénk helyeslés és taps.) A mi a választási reformot illeti, nem akarok részletekbe belemenni. Ennek ideje eljön majd akkor, a mikor a javaslat itt lesz, de egyet engedjen meg a t. ház, hogy kérjek a t. belügyminiszter úrtól. A ki végignézi a mai választókerületek beosztását, számarányát, azt fogja látni, hogy kivéve néhány kiváltságos erdélyi kis kerületet, az egész vonalon a magyar kerületek a nem magyar kerületekkel szemben oly diszparitásban, oly aránytalanságban vannak, hogy elvárjuk, megköveteljük a belügyminisztertől, hogy ezt az aránytalanságot az egész vonalon megszüntesse. (Élénk helyeslés és taps.) T. ház ! Áttérek röviden az adóreform kérdésére, a melyet daczára annak, hogy bizonyos érdekkörök részéről is nagyon szeretnék elhalasztani ad graecas calendas, részemről igenis mielőbb megvalósitandónak tartok. Eészletekbe nem bocsátkozom, de markírozni kívánom azon alapelveket, melyeket a függetlenségi párt mindig felállított, mindig követett és a melyektől el nem tér. Az egyik a létminimum adómentessége, és itt már előre is jelzem, hogy kérni fogom az igen t. pénzügyminiszter urat, hogy a létminimumnak az összegét emelje fel, (Helyeslés.) mert a kontemplált 600 korona igen kevés. Kívánni fogom programnmnkhoz képest egy erőteljes progresszív adónak a behozatalát. (Helyeslés.) Kívánni fogjuk a másodosztályú kereseti adónak eltörlését, kívánni fogjuk az első osztályú kereseti adónak lehetőleg teljes eltörlését. Azokkal szemben, kik azt állítják, hogy igazságtalan a földbirtok adószázalékának leszállítása, utalok arra, hogy ugyanakkor, midőn a kormány ezen adótételt 4—5 százalékkal le akarja szállítani, perennizálni akarja a földtehermentesitési járulékot, így tehát ez a némi leszállítás igazolt, eltekintve attól, hogy a mezőgazdaság amúgy is a legtöbb más kereseti ágakkal szemben, a mint adatokkal tudom bizonyítani, tetemesen tul van terhelve. (Farkasházy Zsigmond közbeszól.) Ugyan kérem, Farkasházy Zsigmond mindent jobban tud. Nem méltóztatott meghallgatni, mit mondtam ? Perennizálják a földtehermentesitést, ezt hozzácsapják az adóhoz és 5 százalékkal a végösszeget leszállítják. Hát bocsánatot kérek, hogy nekem micsoda czimen vonnak le, hogy két czimen 25 százalékot, vagy egy czimen 20 százalékot fizetek, az közömbös, de feltétlenül előnyösebb, hogy 5 százalékkal kevesebbet fizetek. Meg fogja bocsátani a képviselő ur, de ennyi mathematikát én is Jiiidok. En azonban az adóreformra nézve — kérném egy kissé figyelmüket (Halljuk! Halljuk!) — még egy tételt vagyok kénytelen felállítani, a melyet feltétlenül kívánok, hogy végrehajtassék és ez az, hogy az adófizetés alól semmi jövedelmet el ne lehessen sikkasztani. (Helyeslés.) Ha nem volna nagyon odiózus, t. uraim, lehetne itt neveket cmliteni, hogy megdöbben az ember, hogy a legóriásibb jövedelmek, a legóriásibb vagyonok tulajdonosai micsoda lehetetlen csekély adót fizetnek. És midőn én azt látom, hogy bizonyos igen vagyonos körök részéről folyik a legnagyobb agitáczió az adóreform ellen, mert a kis exisztencziák részéről nem igen hallunk panaszokat, akkor kötelességünk a kormányt figyelmeztetni, hogy ilyen pressziónak ne engedjen és fizessen mindenki a saját teljes vagyona és jövedelme után adót. (Helyeslés.) T. ház ! Máris soká vettem a t. ház figyelmét igénybe. (Halljuk f) Mégis kérnem kell akkor,