Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

88 5,95. országos ülés 1908 márczius 21-én, szombaton. párt végrehajtó bizottsága által elfogadtattak és a melyek valószínűleg legközelebb a házban is elő fognak terjesztetni. (Halljuk ! Halljuk !) Helyesnek tartom a bizottság által proponált módosításoknak azt a részét, a mely' az elnöki hatáskört szükiteni akarja és a mely meg akarja gátolni, hogy az elnöki hatalom úgyszólván meghiúsítsa a többségi akaratnak a megnyivánulását. De, t. képviselőház, nem látom következetesen keresztülvittnek azt az elvet még a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó bizottsága által elfogadott módositásokban sem. A Nagy Emil-féle indítvány még két esetben kontemplál ilyen kizárólagos elnöki hatalmat, a mely úgyszólván az egész parlament szuverenitása ellen irányul és a ház fölé helyezi az elnököt. Ez a két eset pedig a következő : Először, hogy a kérdés feltevése tekintetében az elnök a saját hatáskörében dönt, tehát a házat egyáltalában elüti attól a jogtól, hogy azon kérdésben határozatot hozhasson, a másik pedig, a mikor az elnököt azzal a joggal ruházza fel, hogy a zárt ülés megtartásához a hozzájárulását megtagadhassa akkor is, a mikor a ház túlnyomó többsége, vagy esetleg az egész ház ennek a zárt ülésnek a szükségességét belátja. Én azt hiszem, t. ház, hogy mégsem jó és mégsem helyes az elnököt ilyen hatalmas nagy jogokkal felruházni és azt hiszem, hogy különösen akkor, a mikor 16 órás ülések kontempláltatnak, képtelenség az elnökre bízni egy olyan nagy jogot, hogy a kérdések feltevése tekintetében a ház hozzászólása nélkül szuverén módon döntsön. Az elnökség is csak emberekből áll és 16 óra után testi és szellemi erejük szintén ki fog merülni. A kérdések feltevése "pedig egy nagyon fontos dolog, nagyon lényeges kérdés, mert igen sokszor a kérdés helyes vagy helytelen feltevésétől függ, hogy miként adják le az egyes képviselők szavazataikat és milyen lesz a kéjaviselőház döntése. En tehát sohasem járulhatnék hozzá, hogy az elnök egy ilyen fontos kérdésben szuverén módon intézkedjék. (Helyeslés a középen.) T. képviselőház ! A Nagy Emil-féle indítványnak megszavazása nem tétetett ugyan pártkérdéssé, de mindenesetre kabinetkérdésnek jelentetett Id. Azt hiszem, hogy ilyen, a ház szuverén elhatározását, kizárólag a ház jogát érintő kérdésben alkotmányjogi szempontból is helytelen, hogy a kormány a kabinetkérdés felvetésével a kéj)viselőház elhatározását befolyásolja. Azt hiszem, egy olyan parlamentnek, a mely a maga jogait tiszteli, kötelességében állana tiltakozni az ellen, hogy a kormány ilyen intézkedésekkel jiresszionálja a ház egyes tagjait. Ezért én a benyújtott határozati javaslatok közül melegen ajánlom a Bozóky t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot azért, mert ez azon okból, mert a kormány a házszabályrevizióval előjött és ugy jött elő, hogy a kabinetkérdést felvetette, a kors mány iránt bizalmatlanság szavazását indítványozza. En ez okból nagyon helyénvalónak találom Bozóky képviselő ur határozati javaslatát. T. képviselőház! A beterjesztett határozati javaslatokat három csoportra osztom. Vannak egyesek, a melyek a házszabályreviziónak napirendről való levételét indítványozzák, a melyek abból indulnak ki, hogy mindaddig, a mig a választási reform megszavazva nincs, a jelenlegi parlament házszabályrevizióhoz sem erkölcsileg, sem politikailag jogosítva nincs. (Ugy van ! a közéfen.) Azt hiszem, ez az egyedüh helyes álláspont, a melyet a parlament a jelenlegi viszonyok közt elfoglalhat. Azért én a magam részéről melegen ajánlom és kész vagyok szavazatommal támogatni minden olyan indítványt, a mely azt mondja, hogy a Nagy Emil-féle indítvány vétessék le a napirendről mindaddig, mig a választási reform megszavazva nincs. Vannak olyan határozati javaslatok is, a melyek azt tartalmazzák, hogy mielőtt a ház egy ilyen fontos, a ház elhatározási képességét érintő és tanácskozási rendjét radikálisan megváltoztató házszabályrevizióba belemenne, az állampolgárok jogai, a sajtószabadság, a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény végrehajtása és általában az állampolgárok kardinális jogai, mint a gyülekezési és egyesülési jog biztosíttassanak. Én azt hiszem, hogy akkor, a mikor a szőnyegen levő indítvány a többséget olyan hatalmas, nagy fegyverekkel ruházza fel, hogy úgyszólván abszolút módon érvényesítheti a maga akaratát, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy az egyes állampolgárok védve legyenek. Azért szintén a legmelegebben ajánlhatom elfogadásra azoknak a határozati javaslatát, a kik, mielőtt a ház kiadná a kisebbség kezéből ezt a nagy hatalmas fegyvert, biztositani kívánják az egyes állampolgárok részére a kardinális jogokat. A határozati javaslatoknak harmadik csoportja szükségesnek látja a házszabályreviziót és belemenne most is a házszabályreviziónak megszavazásába, csakhogy természetesen nem abban az alakban, a mint az a Nagy Emil-féle indítványban foglaltatik. Ezek között van b. Bánffy Dezsőnek határozati javaslata, a mely a házszabályokat olyan értelemben akarja revideálni, a milyen értelemben Andrássy Gyula annakidején az ellenzéki vezérekkel megegyezett és ugyanolyan házszabályreviziót akar megszavaztatni most, mint a milyet a mostani többség annakidején, ellenzéki korában elfogadott. En a házszabályreviziót elvből eUenzem, mert a mint az előbb is kifejtettem, az általános szavazati jog törvénybe iktatása előtt semmiféle házszabályrevizióba bele nem mehetek. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) T. ház ! A Bánffy-féle határozati javaslaton kivül én a magam részéről b. Thoroczkay Viktor határozati javaslatát sem fogadhatom el, bár annak első részét magamévá teszem; elfogadom azt a részét, a mely azt indítványozza, hogy az uj választói törvény szerint a választás általános és titkos legyen és a választókerületek ne a választók száma, hanem a lakosság számaránya szerint alakíttassanak.