Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-293

44 293. országos ülés 1908 márczius 18-án, szerdán. hogy ez az átváltozás épen az obstrukczió folytán lett lehetséges, és nem mondják meg, hogy ha most oly házszabályt csinálunk, a mely a többséget megvédi a külső támadások ellen, nem épen ezzel biztositjuk-e a többség örökkévalóságát ? Mert ha eddig az obstrukczió folytán lehetséges volt a kisebbségnek többségre jutása, ez az obstrukczió mellett bizonyit, és ha volt módjában a kisebbség­nek többséggé lenni a régi házszabály melle+t, ez épen azt bizonyitja, hogy ha uj házszabálya lesz az uj többségnek, akkor ez a váltógazdaságot a parlamentben meg fogja szüntetni és kiküszöbölni. Hasonlóképen igy vagyunk a választói reform kérdésével is. Ez is egyik érv. (Hallyuk ! a közéfen.) Azt mondják, azért kell a házszabályreyizió. Miért nem kérik csupán erre, ha erre kell ? Es ha a czél az, hogy a nemzettel szemben való harczok kiküszöböltessenek az idegen ajkúak részéről, miért nem veszik ki a jövő házszabályból már most azokat a kérdéseket, a melyek a magyar álláspont területét képezik 1 Hiszen épen erről van szó ! Es akkor nekünk nem megnyugtatás az, hogy gr. Andrássy Gyula azt mondja, hogy nemzeti reformok nélkül nem fog soha javaslatba hozni ujonczlétszámemelést. Molnár Jenő: Ö nem, de a hadügyminiszter ! Lengyel Zoltán: ő sem, más sem fogja, gr. Tisza István sem hozta javaslatba, hiszen a kilen­czes bizottság programmja volt a nemzeti reform­programm, a meíylyel kapcsolatban napirendre akarták tűzni a reviziót. Hiszen rosszabbul va­gyunk akkor, mint a szabadelvű párt idején, mert a szabadelvű párt a kilenczes bizottság programm­jában olyan terjedelmes, általunk annyira lekr.seb­bitett, nemzeti reformokkal jött, hogy olyanokat a mostani többségnek se nem engedményeznek, sem kérni nem fog olyanokat, sőt már most sem tart ott, hogy azokat is kérje, csak azokat kéri, a melyek már meg voltak adva. Hol vannak a nemzeti reformok, a melyek a szabadelvüpárti többség programmjában akkor el lettek fogadva. Mezőfi Vilmos: Tiszával meghaltak! ifj. Madarász József: Visszasirja Tiszát! Mezőfi visszasirja Tiszát! Gratulálunk ! Lengyel Zoltán: Azért adjunk házszabály­reviziót, hogy a létszámemelést keresztülvigyék ? Nagyobbat, mint akkor kértek, és nagyobb ter­heket azon reformok egy részeért, a melyeket akkor visszautasítottunk, és a melyeket a szabadelvű párt akkor már kivivott, meghozott és a melyek­ről gróf Apponyi azt a hires memorandumát elő­terjesztette ? Nem nemzeti reformokról volt szó, a mikor ez a koaliczió megalakult, sem azelőtt, hanem magyar vezényszóról ! Es itt a t. képviselő urak egyhangúlag végigesküdözték az országot, hogy egyetlen ujonczot meg nem szavazunk magyar vezényszó nélkül, sőt Barabás Béla kije­lentette még a koaliczió uralomrajutása, után, hogy gazember, (Mozgás.) hazaáruló és gazember ezzel a szóval, a ki a létszámemelést megszavazza. Felesküdött a baloldal nagy része, hogy Isten és ember előtt fogadja, hogy ujonczjutalékot, a ren­deset sem szavazza meg magyar vezényszó nélkül soha. Barabásnál iv volt, a melyet valami 40-en aláirtak, a mely ezt az esküt tartalmazta. Leolvad­tak a reformok, a reformok tartalmáról sem kell már beszélni, azok a reformok nem érnek már semmit; az ujonczjutalékot elviszik örök időre, a reformokkal pedig ugy állunk, mint a Tisza-féle reformokkal, hogy várhatunk, de sohasem lesz belőlük semmi. Azt mondja Andrássy Gyula, hogy a végre­hajtó hatalom tekintélye növekszik mindenütt, hol a népképviselet nem tud feladatának meg­felelni. Azt jelzi ezzel, hogy ha züllött állapotok vannak egy parlamentben, akkor a királyi hata­lomnak nő meg a fensége és ereje. Ez igaz, de az még inkább igaz, hogy a királyi hatalomnak ott még inkább megnő az ereje, hol a parlament arra van berendezve, hogy azt csak növelje és elejétől végig arra dolgozik, hogy azt növelje és ezen irányban kér magának sokkal több hatal­mat, mint eddig birt. Nem tudom, mi a különbség abban, hogy azáltal nő-e a királyi hatalom, hogy a parlament semmit nem dolgozik, vagy azáltal nő-e de juxe és de fakto, ha az a parlamenti több­ség mindent megad, a mi a királyi hatalom növe­lésére alkalmas ? Nem tudom, melyik jobb : egy olyan parlament-e, a mely nem ad semmit és ezáltal nő a királyi hatalom, vagy egy olyan par­lament, a mely mindent megad és ezen cselekmé­nyével szántszándékkal növeli a királyi hatalmat ? Azt mondta gróf Andrássy Gyula igen t. bel­ügyminiszter ur, hogyha szükséges a házszabály­revizió, akkor nem megyünk ebben a javaslatban tul azon a mértéken, a melyet Magyarország érdeke megszab. Én azt mondom, hogy tul­megyünk azon a mértéken és határon, a mely vesze­delmes a nemzetre, a többségre és a kisebbségre egyaránt. Azt mondják ezzel szemben, hogy a 16 órás ülés egy nagy erőmérkőzés, hol esetleg megbomlik a többség a 16 órás ülés alatt, fel­merülnek ellentétek és megbukik az a kormány, a mely ezt erőlteti. Molnár Jenő: Megeshetik nagyon könnyen. Lengyel Zoltán : Megeshetnék, ha Angliában lennénk, sőt még más országban is megeshetik, de nálunk nem. Nálunk november 18-ika után is többségben maradt a szabadelvű párt, igaz, hogy kevés szavazattal és nálunk a kvótaemelés után sem bomlott meg a többség. Nálunk elvi kérdés, 16 órás küzdelem nem bont meg semmit. Man­dátum-kérdés, választási reform, az megbontja, ha valakinek elveszik a kerületét. Például Nagy Emil képviselő ur czirkulusait sem bontja meg, ha Szolnokot egy darabban hagyják, de nem jó lesz, ha Jászalsószentgyörgyöt és Jászkisért kü­lön kerületté teszik Szolnok nélkül. Mások is le­hetnek, kiket a kerület kérdése megbont, de a kvótakérdés és a házszabály kérdése nem bont

Next

/
Thumbnails
Contents