Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-293

44 293. országos ülés 1908 márczius 18-án, szerdán. hogy ez az átváltozás épen az obstrukczió folytán lett lehetséges, és nem mondják meg, hogy ha most oly házszabályt csinálunk, a mely a többséget megvédi a külső támadások ellen, nem épen ezzel biztositjuk-e a többség örökkévalóságát ? Mert ha eddig az obstrukczió folytán lehetséges volt a kisebbségnek többségre jutása, ez az obstrukczió mellett bizonyit, és ha volt módjában a kisebbségnek többséggé lenni a régi házszabály melle+t, ez épen azt bizonyitja, hogy ha uj házszabálya lesz az uj többségnek, akkor ez a váltógazdaságot a parlamentben meg fogja szüntetni és kiküszöbölni. Hasonlóképen igy vagyunk a választói reform kérdésével is. Ez is egyik érv. (Hallyuk ! a közéfen.) Azt mondják, azért kell a házszabályreyizió. Miért nem kérik csupán erre, ha erre kell ? Es ha a czél az, hogy a nemzettel szemben való harczok kiküszöböltessenek az idegen ajkúak részéről, miért nem veszik ki a jövő házszabályból már most azokat a kérdéseket, a melyek a magyar álláspont területét képezik 1 Hiszen épen erről van szó ! Es akkor nekünk nem megnyugtatás az, hogy gr. Andrássy Gyula azt mondja, hogy nemzeti reformok nélkül nem fog soha javaslatba hozni ujonczlétszámemelést. Molnár Jenő: Ö nem, de a hadügyminiszter ! Lengyel Zoltán: ő sem, más sem fogja, gr. Tisza István sem hozta javaslatba, hiszen a kilenczes bizottság programmja volt a nemzeti reformprogramm, a meíylyel kapcsolatban napirendre akarták tűzni a reviziót. Hiszen rosszabbul vagyunk akkor, mint a szabadelvű párt idején, mert a szabadelvű párt a kilenczes bizottság programmjában olyan terjedelmes, általunk annyira lekr.sebbitett, nemzeti reformokkal jött, hogy olyanokat a mostani többségnek se nem engedményeznek, sem kérni nem fog olyanokat, sőt már most sem tart ott, hogy azokat is kérje, csak azokat kéri, a melyek már meg voltak adva. Hol vannak a nemzeti reformok, a melyek a szabadelvüpárti többség programmjában akkor el lettek fogadva. Mezőfi Vilmos: Tiszával meghaltak! ifj. Madarász József: Visszasirja Tiszát! Mezőfi visszasirja Tiszát! Gratulálunk ! Lengyel Zoltán: Azért adjunk házszabályreviziót, hogy a létszámemelést keresztülvigyék ? Nagyobbat, mint akkor kértek, és nagyobb terheket azon reformok egy részeért, a melyeket akkor visszautasítottunk, és a melyeket a szabadelvű párt akkor már kivivott, meghozott és a melyekről gróf Apponyi azt a hires memorandumát előterjesztette ? Nem nemzeti reformokról volt szó, a mikor ez a koaliczió megalakult, sem azelőtt, hanem magyar vezényszóról ! Es itt a t. képviselő urak egyhangúlag végigesküdözték az országot, hogy egyetlen ujonczot meg nem szavazunk magyar vezényszó nélkül, sőt Barabás Béla kijelentette még a koaliczió uralomrajutása, után, hogy gazember, (Mozgás.) hazaáruló és gazember ezzel a szóval, a ki a létszámemelést megszavazza. Felesküdött a baloldal nagy része, hogy Isten és ember előtt fogadja, hogy ujonczjutalékot, a rendeset sem szavazza meg magyar vezényszó nélkül soha. Barabásnál iv volt, a melyet valami 40-en aláirtak, a mely ezt az esküt tartalmazta. Leolvadtak a reformok, a reformok tartalmáról sem kell már beszélni, azok a reformok nem érnek már semmit; az ujonczjutalékot elviszik örök időre, a reformokkal pedig ugy állunk, mint a Tisza-féle reformokkal, hogy várhatunk, de sohasem lesz belőlük semmi. Azt mondja Andrássy Gyula, hogy a végrehajtó hatalom tekintélye növekszik mindenütt, hol a népképviselet nem tud feladatának megfelelni. Azt jelzi ezzel, hogy ha züllött állapotok vannak egy parlamentben, akkor a királyi hatalomnak nő meg a fensége és ereje. Ez igaz, de az még inkább igaz, hogy a királyi hatalomnak ott még inkább megnő az ereje, hol a parlament arra van berendezve, hogy azt csak növelje és elejétől végig arra dolgozik, hogy azt növelje és ezen irányban kér magának sokkal több hatalmat, mint eddig birt. Nem tudom, mi a különbség abban, hogy azáltal nő-e a királyi hatalom, hogy a parlament semmit nem dolgozik, vagy azáltal nő-e de juxe és de fakto, ha az a parlamenti többség mindent megad, a mi a királyi hatalom növelésére alkalmas ? Nem tudom, melyik jobb : egy olyan parlament-e, a mely nem ad semmit és ezáltal nő a királyi hatalom, vagy egy olyan parlament, a mely mindent megad és ezen cselekményével szántszándékkal növeli a királyi hatalmat ? Azt mondta gróf Andrássy Gyula igen t. belügyminiszter ur, hogyha szükséges a házszabályrevizió, akkor nem megyünk ebben a javaslatban tul azon a mértéken, a melyet Magyarország érdeke megszab. Én azt mondom, hogy tulmegyünk azon a mértéken és határon, a mely veszedelmes a nemzetre, a többségre és a kisebbségre egyaránt. Azt mondják ezzel szemben, hogy a 16 órás ülés egy nagy erőmérkőzés, hol esetleg megbomlik a többség a 16 órás ülés alatt, felmerülnek ellentétek és megbukik az a kormány, a mely ezt erőlteti. Molnár Jenő: Megeshetik nagyon könnyen. Lengyel Zoltán : Megeshetnék, ha Angliában lennénk, sőt még más országban is megeshetik, de nálunk nem. Nálunk november 18-ika után is többségben maradt a szabadelvű párt, igaz, hogy kevés szavazattal és nálunk a kvótaemelés után sem bomlott meg a többség. Nálunk elvi kérdés, 16 órás küzdelem nem bont meg semmit. Mandátum-kérdés, választási reform, az megbontja, ha valakinek elveszik a kerületét. Például Nagy Emil képviselő ur czirkulusait sem bontja meg, ha Szolnokot egy darabban hagyják, de nem jó lesz, ha Jászalsószentgyörgyöt és Jászkisért külön kerületté teszik Szolnok nélkül. Mások is lehetnek, kiket a kerület kérdése megbont, de a kvótakérdés és a házszabály kérdése nem bont