Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-309

309. országos ülés 191 közös ügyek és én sem mondottam mást ezen közös ügyekre nézve. De épen az én felszólalásom győzte meg Kmety t. képviselőtársamat. (Élénk derültség bakói. Zaj. Halljuk! Halljuk 1) Kmety képviselőtársam czáfolja meg a szavaimat. (Zaj.) Halljuk! Halljuk!) Elismerte Kmety Károly, jelenlevő, állításomat halló és czáfolásra mindig vállalkozó t. képviselőtársam és igen t. barátom, hogy vitás lehet a Nagy Emil-féle szöveg értelmezése és épen azért ő maga is határozottan azon hazafias álláspont mellett foglalt állást, hogy a katonai kérdések kivétessenek a sürgősség alól. Ő ezt szivesen konczedálta és talán épen ez szolgáltatott neki alkalmat arra, hogy mai módosítását előterjeszsze. Erre vonatkozólag Kmety Károly t. képviselőtársam . . . (Félkiáltások a baloldalon : Honnan tudod, hogy mi volt Kmety nézete ?) Mert megtette nekem azt a szívességet és eljött hozzám, és kijelentette, hogy felszólalásom az ő aggodalmát annyira felébresztette, hogy tényleg vitás lehet ez a kérdés, és ennélfogva a maga álláspontjának fentartásával hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen módosítást előterjeszszen. En ezért csak üdvözlöm Kmety Károly t. barátomat. De, t. képviselőház, gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur azt mondja, hogy sokan voltak, a kik kifogásolták a Nagy Emil-féle indítvány szerencsétlen szövegezését. Hol voltak azok a sokan ? Talán a függetlenségi párt gyűlésén ? Én nem olvastam róla. Igenis, mi voltunk azok, (Derültség.) a kik folytonosan kifejezést adtunk aggályainknak és épen azért gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur minket kellett, hogy értsen ez alatt. (Derültség és zaj.) Mi kezdettől fogva azon véleményen voltunk, hogy a katonai kérdések expressis verbis kikapcsoltassanak e javaslatból. Ha azonban a dicsőséget önök akarják, mi nem vindikáljuk azt magunknak. (Derültség és felkiáltások a baloldalon : Láttuk az előbb! Igaz! Ugy van !) Én mindig csak a nemzet érdekét tartom szem előtt, t. képviselőház, és ugy járok el, mint a salamoni ítéletkor az édes anya, a ki inkább az idegennek adja oda gyermekét, csak hogy azt megmenthesse. Az egész dicsőség illesse ám önöket, a fő az, hogy a nemzet érdekét megvédjük. Tehát a dicsőség kérdésén ne vitatkozzunk. Legyen az önöké a dicsőség, mi megelégszünk azzal a tiszta, nyugodt lelkiismerettel, hogy a nemzetnek ezt a hatalmas jogát sikerült megoltalmaznunk. (Zaj.) Miután igy a dicsőség kérdését elintéztem volna . . . (Élénk derültség a szélsőbaloldalon. Taps.) Ha kaczagnak az urak, nem tehetünk róla: mulassanak, hogy milyen nagy dicsőségben van részük. (Zaj.) T. képviselőház! Kmety Károly módosítását örömmel üdvözlöm és azt elegendőnek nem tartom. (Derültség és zaj.) Kérek csendet. mert minden kifejezésemet zajjal kísérik. Elnök : Kérem, csend van ! április 8-án, szerdán. 437 Nagy György: A mi követelésünk az volt, hogy a katonai követelések kapcsoltassanak ki. Kmety Károly csak a katonai kérdések égy részét kívánja kikapcsolni, nevezetesen az ujonczlétszám megállapítását és az ujonczjutalék megajánlását. Ezzel azonban nem merülnek ki a katonai kérdések, mert ezenkívül még igen fontos katonai kérdések vannak; ilyen mindjárt a honvédségre vonatkozó intézkedés, a katonatisztek fizetésének rendezése, a véderőtörvényre, az 1889-ik évi VI. törvényczikkre vonatkozó intézkedések. (Csernoch János a terembe lép és elfoglalja helyét. Elénk felkiáltások : Éljen Csernoch !) Tehát méltóztatnak konczedálni azt, hogy ezek is a katonai kérdésekhez tartoznak. (Ellenmondások a szélsőbáloldalon.) Majd kimutatom, hogy nem közös egyetértéssel intézendő ügyek ezek ; az ország sajátmagának tartotta fenn ezek intézését ; ha méltóztatnak türelemmel meghallgatni, a törvényből mutatom ki minden egyes állitásom. helyességét. Épen azért méltóztassék megengedni, hogy ilyen irányban kiszélesítsem Kmety Károly indítványát. Ha a függetlenségi párt tényleg a katonai kérdések kivételét óhajtotta, akkor nem zárkózhatik el indítványom elfogadása elől. Határozati javaslatom a következőleg hangzik (olvassa) : »A sürgősség nem alkalmazható az Ausztriával közös ügyekre, az Ausztriával közös egyetértéssel intézendő ügyekre, az ujonczlétszám megállapítására, az ujonczjutalék megajánlására, a tiszti fizetések rendezésére, a véderőtörvény (1889 : VI. t.-cz.) rendelkezéseinek megváltoztatására.« Azt hiszem, az igy kibővített indítványt szivesen elfogadhatják azok, a kik a katonai kérdéseket igazán ki akarják a sürgősségből kapcsolni. De a Kmety Károly indítványával, t. ház, még nincsenek eloszlatva azok a jogos aggodalmak, a melyeket minden egyes tagja a háznak joggal táplálhat a Nagy Emil-féle indítvány harmadik szakasza ellen. Mielőtt azonban e szakasz bővebbi tárgyalásába bocsátkoznám és kimutatnám, mily óriási veszélyt rejt magában az, hogy a végleges házszabályokat a sürgősség alapján kell tárgyalnunk és a végleges házszabályokból már most nem veszszük ki az Ausztriával közös ügyeket és a katonai kérdéseket, felolvasom beterjesztendő határozati javaslataimat és módosításaimat. Első határozati javaslatom a következő (olvassa) : »A ház elhatározza, hogy a Nagy Emil-féle indítvány harmadik szakaszának ujraszövegezésére parlamenti bizottságot küld ki«. Második határozati javaslatom a következő (olvassa) : »A ház kimondja, hogy az 1911. január hó 1-én felállítandó önálló magyar bankra vonatkozó összes ügyek a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek közé tartoznak«. Harmadik határozati javaslatom a következő (olvassa) : »A ház elhatározza, hogy a házszabályok