Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-309

438 309. országos ülés 1908 április 8-án, szerdán. végleges és általános módosítása iránt hozandó határozatban az Ausztriával közös ügyek, az Ausztriával közös érdekű és közös egyetértéssel intézendő ügyek, valamint az összes katonai kérdések (ujonczlétszám, ujonczmegajánlás, a véderőtörvény intézkedései) tárgyalására a régi házszabályok változatlanul fentartatnak«. Negyedik határozati javaslatom a következőkép hangzik (olvassa) : »A ház utasitja a belügyminisztert, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot 1908. évi május hó első napjáig terjeszsze a ház elé«. En, t. ház, vettem magamnak azt a fáradságot, hogy a tárgyalás alatt lévő indítvány harmadik szakasza helyébe egy elleninditványt dolgoztam ki. Kérem ezen elleninditványomnak elfogadását. Elleninditványom a következőképen szól (olvassa) : »Ennek a szakasznak intézkedései csalds a jelen országgyűlés alatt a költségvetési, illetőleg költségvetési felhatalmazási törvényjavaslatoknak és a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyeknek tárgyalásakor birnak érvénynyel, kivéve ezek közül az ujonczlétszám megállapítására, az ujonczjutalék megajánlására, valamint a véderőre, az 1889 : VI. t.-czikkre vonatkozó összes intézkedéseket. Az általános választói jogra vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után a ház a régi házszabály alkalmazása mellett a házszabályok végleges módosítása iránt hoz határozatot. A végleges határozatban kiveendők a sürgősség alól az Ausztriával közös ügyek, az Ausztriával közös egyetértéssel intézendő ügyek és az összes katonai kérdések.« Mielőtt elleninditványom részletes megindokolására áttérnék és a Nagy Emil-féle szöveg elfogadhatatlan voltát kimutatni igyekezném, beterjesztem a módosításokat is. Az első módositásom így hangzanék (olvassa) : »Az első mondat ezen szavai után »és a magyar szent korona országait egyedül érdeklő* egyéb ügyekben birnak érvénynyek tétessenek a még a szövegbe a következők : »azonban kivéve ezen ügyek közül az ujonczlétszám megállapítását, az ujonczjutalék megajánlását és a véderő törvény bármily megváltoztatását^ A második módositásom pedig így hangzanék (olvassa) ; »A Nagy Emil-féle indítvány harmadik szakaszának második mondata helyébe a következő mondat iktattassék a szövegbe, (olvassa) : »Az általános választói jogra vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után a ház a házszabályok végleges módosítása iránt hoz határozatot, mely csak az általános választói jog alapján egybehívandó országgyűlésen bír érvénynyel.« Végül a harmadik módositásom vonatkozik a Nagy Emil-féle indítvány harmadik szakaszának harmadik mondatára. Ezen módositásom a következő (olvassa) : »Inditványozom. hogy a Nagy Emil-féle indítvány harmadik mondata helyett a következő szöveg iktattassék be: »Az e határozat feletti tanácskozásnál ennek a szakasznak rendelkezései nem alkalmazhatók. (Helyeslés balfelől.) Méltóztassanak most megengedni, hogy egyfelől röviden megindokoljam határozati javaslataimat, másfelől pedig, hogy a Nagy Emil-féle szöveg tarthatatlan voltát kimutassam. T. képviselőház! Az első határozati javaslatom egy parlamenti bizottság kiküldését kéri a a Nagy Emil-féle házszabályrevizió harmadik pontjának ujraszövegezésére. Nem akarom statisztikailag egészen felbontani ezt a mondatot, bár egész mondatfüzését, minden egyes szavát kifogásolni lehetne, csak a nagyobb nyelvtani sérelmekre kívánok reámutatni. Ha mi, a magyar parlament azzal a rossz példával járunk elő, hogy értelmetlen, magyartalan, hibás szöveggel állunk a nemzet elé, akkor hogyan kívánhassuk mi azt, hogy a nyelvérzék fejlődjék a nemzet tagjai között; hogyan kívánjuk mi ezt akkor, a mikor azt a legelemibb kötelességet sem teljesítjük, hogy legalább magyaros szövegezésben fogalmazzuk meg a ház elé terjesztendő javaslatokat ? Méltóztassék megfigyelni, hogy nyelvtani szempontból miféle hibák vannak ebben a javaslatban. Az első mondat a következőkép hangzik (olvassa) : »Ennek a szakasznak intézkedései csakis a jelen országgyűlés alatt, a költségvetési, illetőleg költségvetési felhatalmazási javaslatok, továbbá az általános választói jogra vonatkozó javaslatok és a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyekben birnak érvénynyel.« Ebben a mondatban állítmány »érvénynyel birnak«, alany »intézkedései«. Kérem, ne méltóztassék a fejét rázni, fontos dolog ez. Balogh Mihály: Nem azért ráztam, de talán szabad a fejemet rázni! (Zaj.) Micsoda dolog ez ? Nagy György : Azt hittem, ezt kifogásolja. Balogh Mihály: Nagyon szükséged lehet egy közbeszólásra ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György: Azért mondom, mert talán kicsiségnek tűnnek fel ezek, és azt hittem, a képviselő ur azt akarja feltüntetni, hogy nem lényegesek. Már most mire birnak érvénynyel ezek az intézkedések 1 Azt mondja a javaslat, hogy »a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyekben« — ez a második része, az első rész szerint pedig »a költségvetési, illetőleg költségvetési felhatalmazási javaslatok, továbbá az általános választói jogra vonatkozó javaslatok«. így van; tehát ki van hagyva ez a szó : tárgyalásának, e nélkül pedig abszolúte semmi értelme a mondatnak nincsen. Talán méltóztatnak konczedálni, hogy ebben igazam van. s ezen valamely módosítással segiteni kell. Farkasházy Zsigmond: Rosszul van stilizálva;