Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

3Ű8. országos ülés 19t A Nagy Emil indítványának második szakaszában én a képviselőnek a jogait látom megtámadva. Már a büntetőtörvénykönyv maga is intézkedik arról, hogy sem az országgyűlést, sem annak egy bizottságát, vagy a képviselőház bármely tagját senki meg ne támadhassa, hatáskörében senki őt ne korlátozhassa. Már pedig, ha mi elfogadjuk a Nagy Emil indítványának második bekezdését. . , Somogyi Aladár: Akkor maguk nem beszélhetnek ennyit! Ivánka Milán : ... akkor önmagunk ellen alkotunk itt szabályt, önmagunkat korlátozzuk saját hatáskörünkben és jogainkban. Ha a képviselőknek csak a 16 órás ülés utolsó félórájában van megengedve interpellálni, kérvényezni vagy panaszszal a t. ház elé járulni, akkor ez annyit jelent, hogy a képviselők teljesen meg vannak fosztva azon joguktól, hogy interpellácziókat vagy kérvényeket terjeszthessenek elő. Nekünk nincs is mandátumunk arra, hogy ezen nagyfontosságú, országos érdekű jogokról, t. i. az interpellálás, a panaszkodás vagy kérvényezés jogáról lemondjunk, vagy ezen jogokat a Nagy Emil indítványának második bekezdésével ugy megkötözzük, hogy azok tulaj donképen csak piktusz maszkuhis-ként szerepeljenek itt, a minek értéke egyáltalában nincs. Nagy Emil indítványának második bekezdéséhez a következő indítványt vagyok bátor benyújtani (olvassa): »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány tizenkettedik mondata teljesen kihagyassék.« A vonatkozó mondat a következőkéj) hangzik (olvassa) : »Az elnök előterjesztéseit, ugy a kérvények és irományok bemutatását is a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg.» Azt akarnám tehát ezen módosításommal elérni, hogy ha a t. ház el is fogadja a második bekezdésnek összes többi mondatait, legalább ezt az egy mondatot ne fogadja el, azaz ne tegye lehetetlenné a kérvényeknek az ülés elején való felolvasását, illetve a képviselőház tudomására való hozását. A következő mondathoz pedig ezen módosítást vagyok bátor benyújtani : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány tizenharmadik mondata ekkéj) szövegeztessék: Az interpellácziókra a ház a sürgős tárgyalás negyedik órájában tér át és az interpellácziókra szánt idő két óránál tovább nem tarthat.« Én nagyon kérem a t. többséget, a saját érdekében . . . Somogyi Aladár : Köszönjük a tanácsot! Ivánka Milán :.. . sőt az ország érdekében áll, hogy az interpellácziók ne az ülés végén, hanem a tárgyalás negyedik órájában tétessenek meg, mert ez által az obstrukczió nem támogattatik, különösen akkor nem, hogyha az interpellácziókra kitűzzük strikte a két órát és ezek előterjesztése után ismét áttérhet a ház a napirenden lévő javaslat tárgyalására. Felesleges nekem bővebben indokolnom azt, hogy milyen nagy fontosságú KEPVH. BAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. április 7-én, kedden. 417 az interpellálási jog. Mindenki igazat fog nekem adni, ha azt javaslom, hogy ezen nagyfontosságú joggal nem a 16 óra után, vagy az utolsó fél órával foglalkozzunk, hanem azzal a fontos, országos érdekű joggal akkor éljünk, a mikor ugy testi, mint szellemi erőnk megengedi, hogy azzal a kellő komolysággal élhessünk. Remélem és hiszem, hogy ha a többség ezen indítványokkal foglalkoznék, egyáltalában nem találna okot arra, hogy az én módosításomat visszautasítsa, illetve, hogy a Nagy Emil-féle indítványt ilyen értelemben ne helyesbítse. A Nagy Emil-féle indítvány második bekezdésében lévő 14-ik mondathoz a következő módosítást vagyok bátor ajánlani : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. sz. indítvány 14-ik mondatának ezen szavai helyett : »az elnök megengedheti,« ezek a szavak tétessenek: »a ház megengedheti« és hogy a 16-ik mondat ennek megfelelőleg teljesen kihagyassék.» Hogy ezen módosításomat a t. kéj>viselő urak jobban megérthessék, szükségesnek tartom, hogy kimutassam az összefüggést a Nagy Emil-féle inditványnyal. A Nagy Emil-féle indítvány 14-ik mondata azt mondja, hogy az elnök megengedheti, hogy a najjirend előtti felszólalások megtétessenek és sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. En egyáltalában semmiféle okot nem tudtam felfedezni arra, hogy az elnöknek ezt a jogunkat átadjuk, hiszen a ház mindig határozatképes kell hogy legyen, tehát ha arról a kérdésről van szó, lehet-e sürgős interpellácziót bemutatni, tétessék fel a kérdés a házhoz és a ház legyen az, mely ebben a kérdésben végérvényesen dönt, mert ezen kérdés föltevésével nem rabolunk hosszú időt, az egy fél j)ercz alatt megtörténhetik, hogy az elnök felteszi a háznak a kérdést, megengedi-e a sürgős interpelláczió előterjesztését vagy pedig nem. Én azt hiszem, arra inkább hivatott maga a ház mint az elnök, hogy megítélje, helye van-e a sürgős interpellácziónak vagy nem. Itt sem fogom bővebben indokolni, mily fontos érdekek fűződhetnek a sürgős interpelláczióhoz, elég ha rámutatok arra, hogy épen a sürgős interjielláezió az, a mely komolyabb megbeszélést igényel. En a Nagy Emilféle indítvány második bekezdésének 15-ik mondatához, a mint már említettem, azt a javaslatot terjesztem elő, hogy ezen 15-ik mondat módositványom értelmében, miután a 14-ik mondathoz azt indítványoztam . . . Elnök: A képviselő ur nem is tudja, hogy miről szól, (Derültség.) mert a 2. bekezdésnek ez nem 15-ik mondata, hanem harmadik vagy negyedik mondata. Ez is jellemzi azt a komolyságot, a melylyel e tárgyat a képviselő urak kezelik. (Ugy van ! balfelöl.) Ivánka Milán : A nekem hivatalosan kézbesített indítványnak ez a második bekezdése. Elnök: A képviselő ur elejétől kezdve számítja a mondatokat és nem a második bekezdéstől kezdve. Én abszolúte nem akarom a szólásszabadságot korlátozni, sőt elismerem, hogy ez a tárgyhoz tartozik, de méltóztassék méltányosnak lenni 53