Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-307
307. országos ülés 19 ezekre vonatkozólag olyan módosításokat vagyok bátor benyújtani, melyek szolgálják azt a czélt, hogy kis kisebbségek teknikai obsfcrukczióra ne vetemedhessenek, ellenben nem engedik meg. hogy egész pártok számára a jövőre képezzen nyaktilót. Indítványom ez : A 723. sz. indítvány második szakaszának és illetve a Mérey-féle indítványnak ezen szavai helyett »ha ennek elrendelését 100 jelenlévő képviselő kéri«, ezen szavak teendők : »ha ennek elrendelését 50 jelenlévő képviselő kéri. A második inditványom azt mondja, hogy a másik helyen is ez tétessék : »ha 50 jelenlevő képviselő kivánja.« (Zaj.) Elnök: Molnár Jenő képviselő urat kérem, ne zavarja közbeszólásaival a szónokot. Farkasházy Zsigmond: Most pedig bátor vagyok az indítványnak olyan rendelkezéseire áttérni, melyek igazolják, hogy itt túlságosan a hatalmi érdek vezette ezen javaslatnak tervezőit. Epén a legközelebbi napok eseményei mutatták meg, hogy a képviselőknek azon joga, mely a házszabályokban foglaltatik, hogy joguk van felolvastatni a módosításokat és elleninditvány okát, nem puszta czifraság és nem csupán az obstrukcziós czélokat szolgálhatja, hanem arra való, hogy esetleg jó és szükséges, kívánatos intézkedéseknek érvény szereztessék azáltal, hogy a többséggel legalább megértetik, miről van szó ? A közelmúltban történt, hogy szavaztak egész sereg olyan módosítás és elleninditvány felett, a melyek talán a többség tetszésével is találkoztak volna, de elutasittattak, mert a többség azok mibenlétéről tudomással nem birt. (Zaj.) Elnök : Förster képviselő urat rendreutasitom. Förster Ottó : Megyek már! (Derültség.) Farkasházy Zsigmond: Ezt a lehetőséget, a mely mindenesetre imparlamentáris, a házszabálymódosítás szabálylyá akarja tenni. A múltkori eset alkalmával azt mondhatta még az elnök ur, bizonyosan így is volt, hogy ő nem hallotta azt a kérelmet, hogy az indítványok olvastassanak fel. Most a házszabálymódositás esetén, akár kérik, akár nem kérik, joga van az elnöknek ezen természetes és szükséges rendelkezését a házszabályoknak, a melyek szerint a felolvasása az indítványoknak és elleninditvány oknak legalább egyszer jogosult, elutasítani. Erre vonatkozólag megint olyan módosítást vagyok bátor benyújtani, a mely az önök, illetőleg a javaslat pártolóinak intenczióját nem tangálja, ellenben megnyugtatást nyújt arra nézve, hogy teljes brutalitással az elnöki hatalom a parlamentáris jogok kijátszására alkalmaztatni nem fog. Módosításom így szól; »A 723. számú indítvány második bekezdése, illetve az annak helyébe esetleg elfogadott elleninditvány ezen szavai után: »A szavazás megkezdése előtt az indítványok és módosítások újra felolvasásának szükségessége felett« ezen szavak teendők : »a mennyiben azokat a jegyző már egyszer felolvasta.* A háznak és az elnöknek van módja a sürgős tárgyalás idején gondoskodni arról, hogy az egyí április 6-án, hétfőn. 403 szeri felolvasás oly időben történjék, mikor az obstrukcziós jelleggel nem bír. Az egyszeri felolvasás szükséges akkor, ha ezt a parlamentet, a mint azt sajnosán, aggodalommal látjuk, hogy megtörténhetik, minden parlamentarizmus karrikaturájává tenni nem akarják. Most a 215. §. alkalmazásának kérdésére fogok áttérni. Erre vonatkozólag már az előttem szólók kifejtették a helyes elveket, én azokat ismételni nem kívánom. Én ugy találom, hogy a parlament tagjainak legelemibb jogai sértetnének, ha ezen rendelkezés, mely a 215. §-ban foglaltatik, elfogadtatnék. Ép ezért méltányosságból is kérném, méltóztassék elfogadni módosításomat, a mely szerint az erre vonatkozó rendelkezések az eredeti szövegből azon szavaktól: »Az elnök jogosult« egészen a szakasz végéig elhagyassanak. (Helyeslés balfeläl.) Ha ezen módosítás el nem fogadtatik, akkor elsősorban vizsgálnunk kell Szmrecsányi képviselő ur kinyomatott módositásait. Én azt látom, hogy Szmrecsányi György képviselő ur és azok, kik ezt az alinódositást támogatják, tulaj donképen az igazság érzete által vezéreltetve nyújtották azt be, mert maguk is átlátták azt, hogy képtelenség volna ennek a rendelkezésnek még a Mérey-féle enyhítéssel való elfogadása is és a parlamenti szenvedélyeket igazán a forrpontig hevítené. Én azt találom, hogy Szmrecsányi képviselő ur az ő almódositásában tulaj donképen megtalálta az utat arra, hogy a 215. §. kérdése igazságosan elintéztessék a nélkül, hogy a parlamenti tagok legelemibb jogai és a házszabályok alkalmazásának legfőbb szüksége károsodást szenvedjenek. Nem olyan formában, mint Szmrecsányi képviselő ur előterjesztette, de az általa előterjesztett almódositás gondolatában meg van a mód arra, hogy ez a kérdés közmegnyugvásra elintéztessék. Az, a mit ő a házszabályok 215. §-ának c) pontja tekintetében javasol, hogy t. i. ötpercznyi felszólalások legyenek lehetségesek, és ez az öt perez azután az ülés végén hozzátoldassék a tanácskozási időhöz, az tulaj donképen helyesen alkalmazható az egész 215. §-ra, még pedig annak elhagyásával, hogy csak egy szónok szólhat. Méltóztassék ugy módosítani a 215. §-t, hogy a hozzászóló képviselők csak öt perczig szólhassanak és ezen öt perez az ülés időtartamának meghosszabbítására kötelezzen, akkor az obstrukeziónak lehetősége és sikere meg van akadályozva, mindenki az ő jogával élhet és biztosíték van arra nézve, hogy jogával vissza nem él. Bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a Szmrecsányi-féle almódositást ebben az értelemben megváltoztatni. Erre vonatkozólag módosítást azért nem nyújtok be, mert tudom azt, hogy a mi részünkről való inditványok és módosítások bizonyos ammozitással találkoznak. (Felkiáltások balfelől: Dehogy ! Világért sem ! Derültség!) Elnök : Csendet kérek ! .•'.!' Farkasházy Zsigmond: Tapasztaltuk az előző 51*