Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-307

404 301. országos ülés 1907 április 6-án, hétfőn. időben. Ezért azt hiszem, hogy ha méltóztatnak teljesen az igazságnak és a parlamenti tagok jogai respektálásának álláspontjára helyezkedni, akkor méltóztassék Szmrecsányi György képviselő ur almódositását kiigazítani és akkor ehhez mi is közmegnyugvással hozzájárulunk. De egyúttal erre vonatkozólag vagyok bátor egy kérelmet előterjeszteni, a mely bizonyos megnyugvást képes nyújtani abban a tekintetben, hogy azok a veszedelmek, a melyeket egy önkényes elnök kezébe adott ilyen végtelen hatalom magában rejt, legalább abban a tekintetben körülbástyáztassanak, hogy azokat csak egy igazi többség vehesse alkalmazásba. Mert ha ezek a rendelkezések, ugy a mint elő vannak terjesztve, érvényre fognak emelkedni, akkor megtörténhetik, hogy a sürgős tárgyalás alatt érvényes 16 órás ülések tartama során egy kisebbség fogja a többségnek a helyét elfoglalni és az elnök kegyelméből és segitségével ki fognak folyton mondatni határozatok, a melyeket nem a többség, hanem a kisebbség tett magáévá és nem lesz a parlamenti tagoknak módjában az, hogy meggyőződést és biztosítékot szerezzenek arra nézve, hogy tényleg a többség fogadta el a szőnyegen lévő egyes javaslatokat vagy pontokat. Hiszen, ha ez a sürgősségi második szakasz elfogadtatik, akkor nincs módjában az egyes parlamenti tagoknak 16 órai ülés során biztositékot szerezni arra nézve, hogy a határozatképesség meg fog állapíttatni, mert az ő kérelme egyszerűen megint nem fog meghallgatásra találni, külön a házszabályokhoz hozzászólni nincsen módjában, a házszabályokhoz való hozzászólás során indítványokat vagy javaslatokat tenni ugy sem lehet, ennélfogva egy 16 órás ülés alatt egy kisebbség esetleg az elnök segitségével, az elnöki visszaélésre támaszkodva, óriási törvénykomplexumot emelhet érvényre. Lovászy Márton : Kisebbség ? Farkasházy Zsigmond : Kisebbség, mert nem lehet megállapítani a határozatképességet és a többséget. Méltóztassék csak azt az esetet venni, hogy tegyük fel a kisebbségnek ilyen sürgősségi tárgyalásnál az elnök kedvez és az elnök annak a kisebbségnek támogatója, akkor az a kisebbség felállással hozhat bárminő határozatot. Az elnök mindannyiszor meg fogja állapítani, hogy ez a kisebbség többség. (Ellenmondások balfelől.) Engedelmet, de nincs módunkban az ellenkezőt konstatálni ; méltóztassék ebben az indítványban módot találni erre. Lovászy Márton : Megszámlálják. Farkasházy Zsigmond: Nem lehet, csak határozni. 80, 70, 60 főnyi többség is lehetséges. Ilyenkor 41 ember már többséget alkot, de névszerinti szavazást nem kérhet és a határozatképesség megállapítására nincs módja. Egy erőszakos elnök a legveszedelmesebb törvényeket is keresztülhaj szolhatja ilyenkor, mire 16 óra múlva ezekről panaszkodni lehet, már azok rég érvényben vannak. (Ugy van! balfelől.) Ha ilyen hézagok merülnek fel, az ezekre vonatkozó módosításokat el nem fogadni, ezeket nem reparálni, azt hiszem, a szűkkeblűség netovábbja. Bátor vagyok tehát azt a módosítást előterjeszteni, hogy : »az eredeti indítvány szövegébe szurassék be, hogy bármely parlamenti tag Írásbeli kérelmére a tanácskozás-, illetőleg határozatképesség az elnök által azonnal megállapítandó, a tanácskozás- vagy határozatképtelenség megállapítása esetén a 259. §. rendelkezései azonnal foganatositandók«. Ennek elfogadása az obstrukczió veszedelmét nem foglalja magában, hanem megfelel az igazságnak és a parlamentarizmusnak. Ha tehát nem olyan elfogult a t. ház többsége, hogy a mi részünkről jövő indítványt vagy módosítást ab ovo elutasítja, akkor ezt méltóztassék elfogadni. Befejezésül még csak azt vagyok bátor kérni, hogy azon utolsó rendelkezés, a mely a Mérey-féle javaslat utján jött bele ebbe a második bekezdésbe, módosíttassák. Nevezetesen ez azon kérelmünknek tesz eleget, hogy a megszüntetés kérhető legyen. Ebben a szövegezésben azonban teljesen lehetetlen annak az alkalmazása, mert ez azt mondj a (olvassa): A sürgősségről, s illetve az ülések idejének meghosszabbításáról szóló határozat megváltoztatását czélzó indítvány felett a ház az ezt követő ülésen a napirend tárgyalására szánt idő után vita nélkül egyszerű szavazással dönt«. Ez konczesszió akar lenni, de a szövegezés alkalmatlan. Mert ugyebár indítványt kell előterjeszteni arra nézve, hogy a sürgősség megszüntettessék ? Minthogy pedig inditványozási jog a sürgősség alatt nincsen, tehát nincs mód adva arra, hogy valaki a házszabályok keretében indítványt a tárgyhoz nem tartozólag előterjeszthessen, önálló indítványképen sem lehet azt bejegyzeni inditványkönyvbe, mert ez a dolog természetével ellenkezik. Szóval az a hiba van ezen házszabálymódositó tervezetben, hogy esetleg a sürgősség megszüntetése nem lesz kérelmezhető a helytelen szövegezés folytán. Epén azért bátor vagyok e helyett egy módosítást javasolni, a melyet, azt hiszem, hogy a kik objektíve tekintik a kérdést, el fognak fogadni. Nevezetesen indítványozom, hogy az utolsó mondat után a következő mondat tétessék (olvassa ) : A sürgősség a napirendre szánt idő letelte után bármikor, bármely parlamenti tag kérelmére azonnal mellőzhető egyszerű szavazással. (Zaj.) Elnök: Méltóztassék folytatni, az idő úgyis már előrehaladott. Farkasházy Zsigmond: Még két elleníndítványt vagyok bátor benyújtani, hogy esetleg a zárszó jogát magamnak biztosítsam. (Derültség.) Az egyik eneninditvány igy szól (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy a 723. számú indítvány 2. §-a felett csak a 3. §. letárgyalása után, azzal együtt kíván szavazni.« A másik elleninditványom pedig igy szól (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy a szőnyegen forgó házszabálymódositó indítvány 2. §-a felett csak a 3. §. letárgyalása után és annak olyatén