Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-307

307. országos ütés 1908 április 6-án, hétfőn. 383 gyalását megszakítjuk és ezen tárgy megszakításával más kisebb, időleges jelentőségű tárgy következnék és mikor azt bevégeztük, akkor térünk át ismét a másik ügyre. Ez akkor, midőn rendes tárgyalás van, midőn a sürgősség kimondva nincs, természetes dolog és nagyobb akadályokba nem ütközik. De mikor bizonyos tárgyra nézve a sürgősség ki van mondva, midőn a képviselőház minden egyes tagjának figyelme, minden egyes kéj)viselő igyekezete, fáradozása, tanulmánya annak a tárgynak van szentelve, melyre a sürgősség kimondatott, ezen megszakítás és más tárgynak tárgyalás alá vétele a lehető legveszedelmesebb ép azon szempontból, hogy a képviselőház teljes komolysággal foglalkozzék a tárgyalás alá kerülő tárgyakkal. Nem történhetik-e meg, hogy a sürgősség hatálya alatt megszakítjuk a tárgyalást és belemegyünk egy nagyon fontos mentelmi ügy tárgyalásába, olyan ügynek tárgyalásába, mely az egész háznak ügymenetére, a képviselők szabadságára, egyéni cselekvő képességére befolyással van ? Ha mi előző nap egészen reggel 5 óráig a sürgősség tartama alatt a sürgős tárgygyal foglalkoztunk, ha mi egész figyelmünket, tanulmányunkat, fizikai, lelki, intellektuális erőnket ezen tárgynak szenteltük, képzelhető-e az, hogy másnap reggel kellő komolysággal és kellő tudással foghassunk hozzá egy olyan tárgy tárgyalásához, a mely az előtte való éjjel tárgyalt ügynek eszmekörén kivül esik ? Megtörténhetik, hogy meglepetésszerűen fogják a képviselőket kiadni, mentelmi jogukat felületesen megbirálni, megsérteni, és megtörténhetik, a mi nagyon valószinű, hogy ha nem mondjuk ki, hogy a sürgősség tartama alatt más tárgygyal nem foglalkozunk, hogy egy kormány fogja magát és a rendes tárgyalási idő alatt 10-től 2-ig vagy 3-ig tárgyaltatni fogja azokat az ügyeket, a melyek ki vannak zárva a sürgősség hatálya alól, megtörténhetik pl. hogy a katonai kérdéseket vagy az Ausztriával való kiegyezést napirendre fogja tűzetni délelőtt 10 órától 3 óráig, három órán túl pedig fogunk foglalkozni a költségvetéssel, vagy más tárgygyal, mely ezen inditvány hatálya alá tartozik. Ha ez lehetséges, akkor ez kijátszása lenne azon intézkedésnek, hogy bizonyos tárgyak nem tárgyalhatók ezen inditvány hatálya alatt, mert azt kivánjuk, hogy ezen ügyek tárgyalása teljes testi és szellemi frisseség mellett történjék. Ha pedig ez lehetséges lesz, akkor a kormánynak módjában fog állani bizonyos tárgyakat a közvélemény, vagy a parlament ellenállásával szemben is keresztülhaj szólni. Feltétlenül szükségesnek tartom ezt az intézkedést, mert ha azt be nem vesszük, akkor kétségtelen az, hogy az indítványnak 3. §-a teljesen tárgytalan, felesleges és hiábavaló. Nem a 3. §-ba kell ezen intézkedést bevenni, hanem itt és pedig azért, hogy már akkor, mikor kimondjuk, hogy ezen intézkedések mikor nyernek alkalmazást, tisztában legyünk azzal, és meg legyünk nyugtatva a tekintetben, hogy ezen ügyek tárgyalása alatt más ügy tárgyalására kétségtelenül át nem térhetünk. Nem kisebb kifogás alá esik ezen inditvány második részének második mondata sem, a mely azt tartalmazza, hogy (olvassa) »az elnök előterjesztéseit, ugy a kérvények és irományok bemutatását is a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg.« Az előttem felszólalt képviselő urak kellőképen megvilágitották ezen intézkedés veszélyességét, különösen a kérvényekre való tekintettel, sőt e tekintetben elleninditványt is terjesztettek be, hogy ez mennyire veszedelmes és hogy ezzel a kérvényeket úgyszólván elsikkasztják a parlamenti életből. Előttem szólott képviselőtársaim kimutatták, hogy a kérvényezési jog a képviselői és képviselőházi jogkörnek egyik legfontosabb tényezője. Kimutatták azt is, hogy ezen kérvényekben, a melyeket tehát kellő figyelemmel kellene tárgyaim, jutnak kifejezésre azon óhajok és felfogások, a melyek az állam életében nyomatékosabban merülnek fel, a nélkül, hogy azok kellő módon vagy kellő hatálylyal képviseltetnének a házban a ház tagjai által. Én ezen résznek ezzel a kérvényekre vonatkozó mondatával nem fogok ma bővebben foglalkozni, hanem rátérek ezen intézkedés azon részére, a mely szerint a képviselőház elnöke előterjesztéseit és irományait a 16 órás ülés végén terjeszti elő. Ha az elnök előterjesztései és a beérkezett irományok olyan fontos dolgok, akkor nem hagyhatók azok az ülés végére, mert hiszen épen azon előterjesztések és irományok kell, hogy megadják annak az ülésnek legközelebbi ténykedését. De különösen azért nem hagyhatók ezek az ülés végére, mert igy nagyon könnyen megtörténhetnék, hogy bizonyos esetekben a képviselők jogainak gyakorlását ezáltal kizárjuk. Nagyon jól tudjuk, hogy az elnök előterjesztései és az irományok bemutatása közben szokott megtörténni egyes képviselők megválasztásának bejelentése, valamint azoknak végleges igazolása. A képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogosultságát addig, mig az elnök be nem jelenti, hogy az illető megválasztatott, vagy hogy az illető igazolva van. Ennek következtében megtörténhetik az, hogy egy in optima forma megválasztott képviselő nem fogja gyakorolhatni képviselői jogosultságát, mondjuk, azon ülésben, a mely esetleg a lehető legfontosabb és a melyre való tekintettel nyerte az illető képviselő mandátumát. Megtörténhetik, hogy az illető ülésen már szavazásra kerül a dolog és ha az elnök nem tette meg előterjesztéseit és nem mutatta be azt az irományt, a mely szerint az illető képviselő megválasztatott, akkor az a kéjjviselő azon az ülésen a szavazásban részt nem vehet. Kétségtelen tehát, hogy az illető képviselő arra az ülésre nézve megfosztatott képviselői jogosultságától. De vannak bizonyos képviselői jogosítványok, a melyek csak akkor gyakorolhatók, ha az illető képviselő már végleg igazolva van. Már most ha az elnök azt az irományt, a melyben a Curia őt arról értesiti, hogy az illető képviselő