Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-306
378 $06. országos ülés 1908 menyét behozták, (Zaj.) magam is tanuja voltam több helyütt, rendesen az a szokás, hogy az anyakönyvvezető, mielőtt azt a kérdést feltenné, hogy akarnak-e a felek házasságot kötni és mielőtt kinyilatkoztatná azt, hogy a felek házastársakká lettek, felszólitja a jelenlevőket, hogy álljanak fel. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Mozgás a középen.) Zboray Miklós: Nincs joga hozzá! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Van! Nincs előirva, nincsen erre nézve kötelezettsége az anyakönyvvezetőnek, de ez az eljárás megfelel a jogszokásnak. (Igaz! ügy van a baloldalon.) Ezt tette az anyakönyvvezető és akkor, (Nagy zaj. Elnök csenget.) a mikor látta, hogy mindenki felkelt, kivéve Barkóczy miniszteri tanácsos urat, akkor ő azt mondotta, hogy »szabad kérnem«, ezek voltak a szavai és erre Barkóczy is felkelt. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem Szmrecsányi képviselő urat! (Nagy zaj.) Kérem a kéj>viselő urakat, méltóztassanak a miniszter urat meghallgatni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Csendet kérek. (Nagy zaj. Elnök ismételten csenget.) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Azt akarom tehát konstatálni, hogy az anyakönyvvezető kötelességeit meg nem sértette. (Elénk helyeslés.) Elnök: Bródy képviselő ur kivan szólni. Bródy Ernő : T. képviselőház! (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Az igen t. közoktatásügyi miniszter ur .... (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. A képviselő ur nem tud szóhoz jutni. Kénytelen leszek felfüggeszteni az ülést. Bródy Ernő : . . . . azon kérdésemre, hogy vájjon helyesnek és megengedhetőnek tartja-e báró Barkóczy viselkedését az anyakönyvi hivatalban — ha jól értettem válaszát — azt méltóztatott válaszolni, hogy nem helyes, hogy ez az ő helytelenítésé vei találkozott. Hitel esitettek : április h-én, szombaton. Szmrecsányi György: A mennyiben tüntetett. (Nayy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem Szmrecsányi képviselő urat, gróf Apponyi Albert majd maga fogja interpretálni a szavait, nem a képviselő úr! Bródy Ernő : Tehát a válasznak ezt a részét igen természetesen tudomásul veszem. De a mikor hangsúlyozom, hogy a közoktatási miniszter ur iránt én mély egyéni tisztelettel, ha szabad igy mondanom, szeretettel viseltetem, igenis nyíltan kimondom, hogy nem tartom helyesnek azt, hogy a kérdés második része a bizalmi térre vitetett át. Ez báró Barkóczy miniszteri tanácsosnak nem első ilynemű cselekedete, (Nagy zaj és felkiáltások;: Eláll I) Már egy izben Halász Lajos t. barátom interpellált, (Nagy zaj. Elnök csenget.) akkor, a mikor ő tételes torzvallásokat emlegetett Magyarországon. Most, a mikor egy ismételt ilynemű cselekedetéről van szó (Nagy zaj. Elnök csenget.) aggályos, hogy a középiskolai ügyek vezetésében . . . (Nagy zaj és felkiáltások: Eláll'.) Nem állok el! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem Molnár képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Bródy Ernő: Miután én azt hiszem, hogy minden szónál többet ér a cselekedet, én a miniszter ur válaszának ezt a részét tudomásul nem veszem. Zboray Miklós: A miniszter ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: A miniszter ur nem kivan szólni. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a miniszter ur válaszát tudomásul venni ? (Nagy zaj és felkiáltások: Igen!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, szíveskedjenek fölállani. (Megtörténik. Elénk felkiáltások: Éljen Apponyi! Éljenzés. Felkiáltások: Ellenpróbát!) A h választ tudomásul veszi. Több interpelláczió nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra űO perczkor.) Somogyi Aladár s. k. Simkó József s. k. naplóbiráló-bizottsági tagok.
