Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-307

307. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 ápilis 6-án, hétfőn, Justh Gyula, utóbb Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. A házszabályok módositásáról szóló indítvány tárgyalása. A Tcormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, Günfher Antal, Jckelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 percekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Ham­mersberg László jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat Csizmazia Endre, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Raisz Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, sziveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 1908. évi április hó 4-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. háza.t: van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs !) Ha nincs senkinek észrevétele, a jegyző­könyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Szent-Királyi Zoltán képviselő levelét, melylyel négyheti szabadságidő engedélye­zését kéri. Javaslom, hogy a ház a kért szabadságot ne­vezett képviselőnek megadja. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Jelentem, hogy Máthé László képviselő vá­lasztása óta 30 nap eltelt és a Curiától vett értesítés szerint választása ellen kérvény nem adatott be. ^ffj^Minthogy választása ellen panasz vagy kifogás sem tétetett, nevezett képviselőt végleg igazoltnak jelentem ki. Bemutatom Jász-Nagy-Kun-Szolnok vár­megye közönségének feliratát a községi jegyzői magánmunkálatok végzését biztosító jognak tör­vényben való biztosítása érdekében; az állami tisztviselők országos egyesületének gróf Batthyány Tivadar képviselő utján benyújtott kérvényét a pénzügyi tisztviselők előmeneteli vi­szonyainak sürgős rendezése tárgyában. Javaslom, hogy ezen felirat és ezen kérvény előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassék ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen ja­vaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik Nagy Emil képviselő ur indít­ványa (írom. 723.) a házszabályok módosítása tárgyában. Szólásra ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Lukács László! (Nincs itt !) Maniu Gyula ! Maniu Gyula: T. képviselőház! A szőnye­gen lévő javaslattal szemben való ellenzésünk­nek tulaj donképeni és legfőbb oka azon intéz­kedések egész sorozata, a melyek épen ezen most tárgyalás alatt lévő szakaszban foglaltatnak. Ha mi ezen revíziós javaslat ellen ugy az általános, mint a részletes tárgyalás alkalmával a lehető legnagyobb ellenzést fejtettük ki, ennek oka épen az, hogy ezen revíziós javaslat második szakaszában az oly intézkedéseknek egész soro­zata foglaltatik, a melyek a mi véleményünk szerint valóságos merényletet képeznek a szólás­szabadság ellen, s a melyek burkoltan feltétlenül magukban foglalják a klotürnek minden ismér­vét. A szólásszabadságnak megszorítása épen ebben a tárgyalás alatt lévő szakaszban foglalta­tik. Ez a szakasz az, a mely a maga valóságában tárja elénk egyfelől a parlamenti mindenhatósá­got, másfelől pedig az elnöki önkényt. Azt hiszem, hogy a midőn a parlamenti min­denhatóság felé törekszünk, vagy megyünk, hogy akkor, a midőn az elnöki önkény felé igyek­szünk a parlamenti életben, akkor mindenekelőtt azzal kellene tisztában lennünk, hogy tulajdon­képen milyen is lesz az a parlament, a mely ezen mindenhatósággal rendelkezik egyfelől, másfelől pedig, hogy milyen lesz az az elnök, ki lesz az az 48*

Next

/
Thumbnails
Contents