Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

370 306. országos ülés 1908 április 4-e'n, szombaton. viselőház elé bocsássam. (Nagy zaj.) Nem tehetek róla . . . (Folytonos zaj.) Elnök ." Kérem a képviselő urat, szíveskedjék előadni az interpellácziót. (Zaj.) Bródy Ernő: Talán meg méltóztatnak engedni, hogy objektíve előadjam a tényállást ugy, a hogy tudom. (Nagy zaj.) A szerint báró Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ötödik ügyosztályának, a középiskolai osztály íőnöke, megjelent egy polgári házasságkötés alkalmából a II. kerületi anyakönyvi hivatalnál. (Felkiáltások: Mint magánember !) Elnök: Kérek csendet. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. (Nagy zaj.) Kérem Bresztyenszky képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj.) Másodszor figyelmeztetem. (Zaj.) Bródy Ernő: Azt mondotta gr. Batthyány Tivadar, hogy mint magánember jelent meg. Gr. Batthyány Tivadar: Nem azt mondtam, hanem kérdeztem, hogy mint tisztviselő volt-e ott ? Elnök ." Kérem gr. Batthyány Tivadar urat, ne zavarja a szónokot, Tessék folytatni. Bródy Ernő: Méltóztassék megengedni, hogy a tényállás előadását folytassam. Megjelent a II. kerületi hivatalban és ott, mikor az anyakönyvvezető az ő funkcziójának ahhoz a passzusához ért, a melyben felszólítja a házasul ókat a törvény értelmében, hogy házasulási szándékukat jelentsék ki, felszólította, a jelenlévő közönséget, hogy álljon fel. (Nagy zaj.) Elnök : Kérem Jánoky képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Nagy zaj.) Szmrecsányi képviselő urat rendreutasítom. Bródy Ernő: A tényállást akarom előadni. Tehát azt a felszólítást intézte a közönséghez, hogy álljanak fel, s akkor mindenki felállott a közönségből, csak épen a tanukép szereplő báró Barkóczy Sándor ur maradt ülve. Ekkor történt az, hogy az anyakönyvvezető azt a felszólítást és — a mint hallom és olvasom — igen udvarias formában azt a kérést intézte b. Barkóczy miniszteri tanácsos úrhoz, hogy legyen szíves ő is felállani. Erre ő felállott. (Élénk felkiáltások a jobbközépen : No hát!) Kérem, t. képviselő urak, én sine ira et studio mondom el a tényállást, ugy, a mint tudom, tehát nagyon természetes, hogy a felállást nem fogom letagadni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bródy Ernő : Igen, ő felállott és azt a kijelentést tette, hogy ez a felállás a törvénynek nem követelménye. Később mikor a jegyzőkönyv aláírásáról volt szó, a jegyzőkönyv aláírását megtagadta, (Zaj.) mindkét esetben kiemelvén azt, hogy őt sem a felállásra, sem pedig a jegyzőkönyv aláírására törvény nem kötelezi. (Ugy van! a jobbközépen.) Ez a tényállás az én tudomásom szerint. (Zaj.) Igen t. képviselőház! A mint igyekeztem a tényállásban sem ferditeni, itt sem fogok ferdíteni, legfeljebb véleményemet fogom megmondani. Förster Ottó (közbeszól). Bródy Ernő:... amely Förster igen t. képviselőtársam szempontjából esetleg ferde lehet. Én a magam véleménye szerint azt hiszem, hogy ebből a tényállásból megállapítható az, hogy a fentnevezett miniszteri tanácsos ur egyenesen tüntetési czélzattal. . , (Nagy zaj a jobbközépen.) Szmrecsányi György (közbeszól). Elnök : Szmrecsányi képviselő urat kénytelen vagyok komolyan figyelmeztetni, szíveskedjék szót fogadni, mert a mentelmi bizottság elé fogom küldetni. Bródy Ernő: Szerény véleményem az, hogy a báró miniszteri tanácsos ur ezen ténykedésével, ezen magatartásával tüntetést rendezett egy szentesitett törvény, a polgári házasságról szóló törvény ellen. (Zaj.) Meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint a báró miniszteri tanácsos ur nem sértette meg a törvény betűjét, de megsértette a törvény szellemét. (Zaj és derültség a jobbközépen és balfelöl.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek! Tessék folytatni. Bródy Ernő : A törvény szellemét leghívebben tükrözi vissza a törvény miniszteri indokolása. A házassági törvény 39. §-a — méltóztassanak megengedni, ha érthetőségi szempontból talán ezt is felolvasom — azt mondja (olvassa) : »A házasság akként köttetik meg, hogy a tisztében eljáró polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő házasulok mindegyike két tanú jelenlétében személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kötnek. E kijelentés sem feltételhez, sem időhöz nem köthető.« A házassági törvény 39. §-ának miniszteri indokolása pedig ezt mondja (olvassa) : »A házasságkötés alaki kellékeinek meghatározásánál egyik czél az volt, hogy ezen cselekménynek jelentőségéhez mért ünnepélyes jellege biztosittassék.« Ugyancsak később azt mondja ezen törvény miniszteri indokolása (olvassa) : »A házasságkötés lényeges alaki kehekét képezi . . .« (Nagy zaj a jobbközépen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Barabás Béla: Ejnye, de türelmetlenek ! Bródy Ernő: ». . . a két tanú jelenléte is.« A tanuk jelenlétét részint a házasságkötés ünnepélyes jellege, részint a nyilvánosság érdeke követeli meg.« Tehát a törvény, a miniszteri indokolás is kijelenti, (Folytonos zaj. Elnök csenget.) hogy a házasságkötési aktus maga egy ünnepélyes cselekmény. (Igaz ! Ugy van !) Már most azt kérdezem én, igen t. képviselőház, hogy miből áll ez az ünnepélyesség és micsoda garancziák vannak ezen ünnepélyesség féntartására nézve ? Igen t. képviselőház ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Ezen ünnepélyesség fentartásának és megóvásának vannak tárgyi és személyi biztosítékai. A tárgyi garancziát megállapítja, igen t. képviselőház, a polgári házasság kihirdetésénél, megkötésénél és anyakönyvezésénél követendő eljárás tárgyában kibocsátott 27.423. számú, 1895-ből való miniszteri rendelet, a mely a következőkről intéz-