Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

306. országos ülés 1908 április í-én, szombaton. 371 kedik. Ezen rendeletnek 62. §-a a következőképen szól: (Folytonos zaj. Elnök csenget. Olvassa) : A házasságkötés helyisége és a nyilvánosság. A házasságkötés nyilvánosan, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. A házasságkötésre rendelt helyiség a polgári tisztviselő hivatalos helyisége. Ha ez nem alkalmas, a községi elöljáróság által rendelkezésére bocsátandó hivatalos helyiségben, pl. a községház, a városház üléstermében köttetik meg a házasság. Különös gondot kell forditani« — mondja továbbá a 62. §. — »a helységnek rendben és tisztántartására . . .« (Derültség a néppárton. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi nevetni való van ezen ! Folytonos zaj.) Szatmári Mór: A magyar állam czimere is benn van ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Bródy Ernő: Én kihagyhattam volna a részleteket és egyenesen csak azt olvashattam volna fel, a mi az ünnepélyességhez tartozik, de én nem akarok elhallgatni ezen egész aktusra vonatkozó semmiféle körülményt és az összes tételes intézkedéseket ismertetni akarom a törvényhozás előtt. (Halljuk ! Halljuk !) Azt mondja tehát a rendelet 62. §-a (olvassa) : »Különös gondot kell fordítani a helyiségnek rendben és tisztántartására, valamint arra, hogy benne a házasságkötés ideje alatt semminemű más, hivatalos, vogy nem hivatalos cselekmény végre ne hajtassék és hogy a szomszédos helyiségekben se történjék semmi, a mi a házasságkötés ünnepélyességét a legkevésbbé is zavarná«. Ez mind az ünnepélyesség megóvásának és fentartásának tárgyi garancziája. Már most következik a személyes garanczia. A személyes garanczia, igen t. képviselőház, ugyancsak ennek a miniszterelnöki utasításnak 67. §-ában foglaltatik, és vonatkozik a polgári tisztviselők öltözetére és magatartására. Ezen 67. §. a következőket mondja (olvassa) : »A polgári tisztviselő házasságkötésnél nemzetiszinű vállszalaggal .... (Folytonos zaj. Elnök csenget.) és megfelelő . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselőház ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Tessék kérem folytatni! (Folytonos mozgás és zaj.) Tessék folytatni, csendet kérek, t. képviselő urak ! (Halljuk I Halljuk 1) Bródy Ernő (olvassa) : »A polgári tisztviselő a házasságkötésnél nemzeti szinű vállszalaggal, (Helyeslések.) megfelelő tisztességes öltözetben, lehetőleg attilában megjelenni és egyszersmind ügyelni tartozik, hogy a házasságkötés kellő ünnepélyességgel és a jelentőségéhez illő komolysággal történjék,« (Helyeslés.) A személyi garanczia tehát megvan, az anyakönyvvezetőnek ezen hatósági jogkörrel való felruházásán kivül még külső megtestesülés alakjában is. Az az anyakönyvvezető annál az aktusnál a magyar államot képviseli, (Igaz! ügy van!) a magyar államot testesiti meg, (Elénk helyeslés.) a magyar államot személyesiti (Élénk helyeslés.) és a nemzetiszinű vállszalag .. . (Elénk helyeslés és taps. Nagy zaj a néppárton.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Zaj.) Justh Gyula: Kinevetik a nemzetiszinű szalagot ! (Mozgás Zaj. ) Barabás Béla : A mely előtt köteles mindenki tisztelettel meghajolni! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kérem Halász képviselő urat. Halász Lajos: Ez a törvénvtisztelet kérdése. (Zaj.) Elnök (csenget) : Halász képviselő urat másodszor kérem, sziveskedjék csendben maradni. Bródy Ernő : Megengedem, hogy ez a kérdés vitás, de igyekezni fogok bebizonyítani, hogy álláspontom helyes. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Kérem Zakariás képviselő urat! Bródy Ernő : Az ünnepélyesség megóvásának mibenléte, annak megállapítása, hogy mi szükséges ahhoz minden egyes esetben, az az anyakönyvvezetőnek judicziumára és diszkrécziójára van bízva. Mert az ő felettes mivoltának van egy szankcziój a is a rendelkezés értelmében. Ennek az anyakönyvi utasításnak, igazságügyrniniszteri utasításnak 62. §-a, illetőleg ennek utolsó bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): »A házasságkötéseknél a polgári tisztviselő felügyel a csend és rend fentartására és az illetlen magaviseletűeket eltávolithatja.« Az anyakönyvvezetőnek tehát teljes rendelkezési joga van abban a teremben, ugy, hogy az illetlen magaviseletű eket onnan eltávolíthatja. Már most az a kérdés, hogy az ünnepélyesség fogalmához, miután tételesen nem intézkedik erről sem ez az igazságügyrniniszteri, sem más utasítás, a felállásnak kötelezettsége hozzátartozik-e ? Én azt hiszem, hogy ezt a kérdést per analógiám is el lehet dönteni. Mikor egy bíróság a maga ítéletét kihirdeti, sehol semmiféle törvényben nem foglaltatik arra vonatkozó rendelkezés, hogy a közönség köteles volna a felállásra és mégis feláll. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Szmrecsányi képviselő urat kérem, sziveskedjék csendben maradni. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Csendet kérek ! (Folytonos zaj.) Kérem Gáli képviselő urat! (Folytonos zaj.) Kérem Gáli képviselő urat másodszor, legyen csendben. Bródy Ernő : Itt egyik képviselőtársam közbeszólott az esküről. Hát bocsánatot kérek, épen az anyakönyvi és házassági törvényekre vonatkozólag kezemben van a belügyminiszter utasítása az állami anyakönyvek vezetése tárgyában, a mely előírja és elrendeli, hogy az anyakönyvvezetőnek milyen esküt kell tennie, de seholsem mondja azt, hogy állva kell neki az esküt tennie. Ez annyira benne van a köztudatban, annyira tiszteli az eskü fogalmát és szentségét.... Barabás Béla : Itt is állva esküsznek, a karzat is feláll, mindenki feláll! Gr. Zichy Aladár : Nem vonja senki kétségbe. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Kérem Halász képviselő urat. 47*