Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. 345 Azt mondja Nagy Emil t. képviselőtársam és erre szíves figyelmét kérem a t. többségnek, és ez az, a mi belőlem azt a kifejezést és azt a meghatározást váltotta ki, hogy Nagy Emil t. képviselőtársamnak az indítványa nem más, mint a leplezett klotür . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem még egyszer ismételni a szavakat, a zajban nem tudtam meghallani. Csendet kérek, t. képviselőház ! Mezőfi Vilmos : Azt fejtettem ki, t. elnök ur, hogy ha a tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetén nincsen helye, és ily kérelem elő sem terjeszthető — Nagy Emil t. képviselő urnak ez az indítványa az én nézetem szerint a leplezett klotürt jelenti. Bátor leszek kifejteni, hogy miért. (Halljuk ! Halljuk !) Azért, t. képviselőház, mert a jelenlegi házszabályoknak nem tudom hányadik szakasza ugy rendelkezik, hogy ha a szónok fejtegetései során szükségesnek látja, hogy a napirenden lévő tárgytól eltérjen, akkor ezt az engedélyt az elnök előterjesztésére a képviselőház többsége neki megadhatja. A házszabályoknak ezt a rendelkezését helyesnek és igazságosnak tartom és minden parlamentben a világon a többségnek nobilitása, lojalitása és gavallériája nagyon ritkán tagadja meg a képviselőtől azt a jogot, hogy a napirendtől eltérhessen. Sajnos, a mostam képviselők többségének ezen lojaütásáról és gavalléria] áról valami nagyon elismerőleg nem nyilatkozhatom, mert napról napra tapasztaljuk, a mai napon is láttuk, hogy Nagy György t. képviselőtársam minden kérését a t. többség leszavazta és ismételt kérése daczára sem engedte meg neki, hogy a Nagy Emil-féle javaslattal kapcsolatosan eltérhessen a tárgytól és a választójognak ezzel a revíziós inditványnyal kapcsolatos összefüggéséről beszélhessen. Tehát elég szűkkeblű, elég kegyetlen ez a mostani többség is ahhoz, hogy a szónoknak ne engedje meg a napirendtől való eltérést. Nagy Emil t. képviselőtársam igen kegyesnek, vajszivűnek, lojálisnak, előzékenynek tartja ezt a többséget, engedékenynek, ellenvéleményt szívesen meghallgatónak, liberálisnak hiszi, és hogy ez az engedékenység meg ne történhessék, azt teszi indítványába, hogy sürgős tárgyalás esetén nem térhet el a tárgytól, még ilyen kérést elő sem terjeszthet. Ismétlem, hogy felfogásom szerint ez a klotür, mert klotür az, mikor egy ember önkényétől, tetszésétől, jó vagy helytelen felfogásától függ a beszélés szabadsága ebben a képviselőházban. Hol van itt egy igazságtalan elnök vagy egy rosszkedvű elnök ? Hiszen az emberek kedélyhangulata a fizikum egészséges vagy beteg állapotától függ. Feltételezhetünk egy igazságos, pártatlan elnököt, de megtörténhetik, hogy az elnöki székben valami testi baja támad, a minek következtében ideges, türelmetlen lesz. Idegességében véget akar vetni valamely okból a vitának és megvonja a szót a szónoktól azon a czimen, hogy eltért a tárgytól. Hát még az a joga se legyen meg a képviselőnek, hogy kérje, hogy engedje meg a ház, hogy eltérKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. hessen a napirendtől ? (Zaj. Elnök csenget.) Pedig azt csak belátja a t. többség, hogy e kérés előterjesztése, e kérés felett a ház megszavaztatása legfeljebb csak néhány perczet rabol el. De e szerint a szöveg szerint még joga sincsen ilyen irányú kérést előterjesztem, az elnök pedig minden figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót; pedig a mostani szabályok két figyelmeztetést tesznek szükségessé; csak azon esetben vonhatja meg figyelmeztetés nélkül az elnök a szót, ha a közerkölcsöt mélyen sértő, osztály- vagy vallás-, felekezet elleni gyűlöletre lázitó vagy izgató beszédet mond valaki, a mikor is én is indokoltnak tartom a szómegvonást. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek a középen ! Mezőfi Vilmos : De még arra sincsen joga a Nagy Emil-féle javaslat szerint akár a kisebbségnek, akár a többségnek, mert nem akarom elhinni, hogy ezt a javaslatot csak azért akarják a házban megszavaztatni, hogy valóban minden ellenvéleményt elfojtsanak és felteszem, hogy akadna a többségben is egy, kettő vagy három, esetleg több jó hazafi, a ki nem tűrné azt az igazságtalanságot, hogy valamelyik képviselőtől csak abból az okból vonják meg a szót, a mint előbb kifejtettem, hogy pl. a személye nem kedves a többség előtt vagy a ház elnöke előtt — hogy ha valamelyik tagja ezt szóvá akarná tenni, hogyha az elnöknek e részben való tévedését le akarná szögezni, hogy ezt megtehesse; a Nagy Emilféle javaslat nem nyújt módot e tekintetben a reparáczióra. A Nagy Emil-féle javaslat ezt is lehetetlenné teszi. Mert a házszabályok — a hogy később rá akarok térni — helyes alkalmazása feletti vitát is a 16, illetőleg 18 óra letelte után engedi meg, tehát nincs is módja a kisebbségnek itt tiltakozni valamely erőszakos eljárás ellen, módja sincs a közvélemény előtt legalább, a mely az egyetlen fórum, a mint látom, ma már a képviselőházban, a mely bizonyos visszaéléseknek gátat szab, mert annak van súlya, hogy a közvélemény mit szól hozzá, a sajtó mit szól hozzá, — mondom, módjuk sincs ezeknek a képviselőknek a házszabályok keretében tiltakozni valamely igazságtalan, indokolatlan, helytelen szómegvonással szemben. Ez nézetem szerint a klotür. S ha a t. ház többsége aggályaimat és ama férfiak aggályait, a kik velem együtt ellenzik, a házszabályreviziót s ez ellen a revizió ellen, a mennyire a kisebbségtől telhetik, harczot indítottak, nem fogja honorálni és a Nagy Emil-féle indítványnak ezt a mondatát beiktatja a házszabályokba, ezzel felfogásom szerint a klotürt szentesíti. (Ellenmondások. Olvassa) : »Szavazás előtt<< — mondja tovább Nagy Emil képviselő ur javaslata — »a kérdések mikénti feltevése felett a ház egyszerű szavazással dönt. A napirendre tűzött tárgy általános tárgyalása befejeztetvén, és a javaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, a javaslat részletei felett, szintúgy a javaslattal kapcsolatos minden indítvány, elleninditvány és módo44