Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés Í908 április 3-án, pénteken. 341 Elnök (csenget) : Ez már túlhalad szavai értelme helyreigazításának keretén ; ezt nem engedhetem meg a képviselő urnak, s ezért kérem, tessék Kmety Károly képviselő úrral polemizálni. Nagy György: Röviden befejezem. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ur igen helyesen, törvényesen, az 1867 : XII. t.-cz. 12. §-ára hivatkozva, vagy legalább is arra gondolva, kijelentette, hogy az ujonozlétszám felemelésére vonatkozó javaslatokat is a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek közé sorozza. Ez határozott férfias, egyenes, felfogás; tisztelem, és becsülöm ezt az álláspontot. Kérem Kmety Károly képviselőtársamat, hogy szintén ilyen határozott álláspontot foglaljon el. De azt mondani, hogy azok az ügyek a magyar szent korona országait egyedül érdeklik ugyan, de Ausztria is érdeklődik irántuk, ez a se hideg, se meleg álláspont nem elégithet ki ebben a fontos kérdésben. Azért határozottan ismétlem, hogy állításomat szórói-szóra fentartom, és nincs szükségem Kmety Károly t. képviselőtársam által félremagyarázott szavaimat helyreigazitani, mert nem volt mit helyreigazitani. (Derültség.) Kmety Károly: T. ház ! Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur szólni ? Kmety Károly: Szavaim félremagyarázott értelmének helyreállitása ezimén. Elnök : A házszabályok 215. §-ának b) pontja alapján megilleti a szó a képviselő urat. Kmety Károly: Nem fogok ujabb kísérletet tenni arra, hogy az én t. barátomat, Nagy György képviselő urat, álláspontom helyességéről meggyőzzem, ö, ugy látszik, az én felfogásom tulaj donképeni értelmét ismételten félremagyarázza. Ha ő ebben a félremagyarázásban csökönyösen megmarad, nem tehetek mást, mint hogy utalom őt arra, hogy méltóztassék még egyszer elolvasni 1908. évi márczius 30-án tartott beszédemet, méltóztassék még egyszer elolvasni a gyorsírói feljegyzések nyomán azokat, a miket az imént volt szerencsém előadni, méltóztassék ezeket összevetni tankönyvemmel, méltóztassék ezt a hármat higgadtan, pártszenvedély nélkül összehasonlítani és meg vagyok róla győződve, hogy akkor azután nem fogja fentartani sem maga előtt, sem a közvélemény, a nyilvánosság előtt azon álláspontját, a melyhez ma makacsul ragaszkodik. (Helyeslés.) Elnök : Nagy György képviselő ur négy határozati javaslatot adott be beszéde folyamán. Ezeknek kinyomatását és szétosztását kívánta. Kérdem, fentartja-e ezt a kívánságát ? Nagy György: Fenntartom. Elnök : Felteszem tehát a kérdést. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztatnak-e elrendelni Nagy György képviselő ur négy határozati javaslatának kinyomatását és szétosztását; igen vagy nem % (Igen I Nem !) Kérem azokat, a kik ezt kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház tehát nem határozza el Nagy György képviselő ur határozati javaslatainak kinyomatását és szétosztását. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Raisz Aladár jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. kép/viselőház! Kivételesen nem vagyok abban a helyzetben, hogy előttem szóló igen t. Nagy György képviselőtársamnak és barátomnak az ő beszéde végén tolmácsolt felfogását oszszam. Én nem azon az állásponton vagyok, hogy ennek a Nagy Emil-féle szomorú indítványnak második része módosittassék, hanem az én felfogásom az, hogy ez az egész második rész, mint felesleges elvettessék. Feleslegesnek tartom ezt a következő okokból : A képviselőház többsége már learatta ennek a vitának, s ennek az indítványnak a győzelmi babérjait. Keresztülvitte azt óriási többséggel, s a kisebbséget elnyomván, törvénynyé emelte a 10, illetve 16 órás üléseket. Nézetem szerint ebből a diadalból épen elegendő azokra a czélokra, a melyek a többséget ennek a házszabályrevíziónak a megvalósítására vezérelték.Törvénybe van iktatva az, hogy Magyarország képviselőháza 150 képviselő indítványára kimondhatja valamely napirenden levő tárgynak a sürgősségét. Ez a sürgősség maga, a 10 és 16 órás ülések konzekvencziájával elég ahhoz, hogy minden tárgynak, a mit a kormány szükségesnek lát elintéztetni, s a mire nézve a többség támogatását a maga részére megszerezte, a letárgyalását biztosítsa. A 10, illetve 16 órás ülés teljesen és tökéletesen elég arra, hogy az legyen törvény, a mit a kormány jónak lát és teljesen felesleges, hogy a Nagy Emil-féle javaslatnak második része, a mely, ha alaj>osan olvassuk, vizsgáljuk és fontolgatjuk, kitűnik, hogy nem más, mint kicsinyes, aprólékos tűszurás azokkal a képviselőkkel szemben, a kik ebben a képviselőházban meggyőződésüknek és nézeteiknek kifejezést akarnak adni, elfogadtassák. A Nagy Emil-féle javaslat nem más, mint a szólásszabadságnak határozott korlátozása : sőt az egyéni szabadságnak is valóságos elfojtása, a mint azt beszédem további folyamán bátor leszek indokolni és a mint bízom benne, hogy elfogulatlan képviselőtársaim, a kiket meggyőzök arról, hogy ennek a Nagy Emil-féle javaslatnak a második része valóságos képtelenség, nem is teszik azt magukévá. Nemcsak felesleges most már ennek elfogadása, hanem egyenesen szükséges a jjarlament tanácskozási szabadságának az érdekében az, hogy a második rész elvettessék. (Helyeslés balfelől.) Elégedjék meg a többség azzal a pyrrhusi győzelemmel, hogy keresztülvitte, házszabályainkba iktatta a 16 órás üléseket. Hiszen, t. ház és t. többség, — a melyet látni itt nincs szerencsénk, a miből látszik az a nagy és lelkes érdeklődés, a