Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

340 305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. mében. Arról majd a harmadik pontnál lehet beszélni, hogy mit fejezzünk ki és hogy kifejezetten soroljuk fel ezeket a kérdéseket, de ennél a szakasznál erről egyáltalában szó nem esik és a házszabályok értelmében szó nem is eshetik. Ez volt felszólalásomnak értelme és ismételem, hogy ezen felfogásomhoz ragaszkodom. Ezt annak idején ismételni is fogom és ezzel kapcsolatosan újból csak azt emelem ki, hogy ebből egyáltalában nem következik az, a mit az én t. barátom Nagy György következtetni akar, hogy ezáltal én, ezt a tisztán a magyar törvényhozás korlátlan és szuverén hatáskörébe tartozó ügyet, bármi tekintetben is közjogilag közösnek kivánnám tekintetni. (Helyeslés.) Nagy György: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök : Nagy György képviselő ur félreértett szavai helyreigazítása czimén kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk!) Nagy György: T. képviselőház ! Egész politikai működésem alatt kiváló figyelmet fordítottam arra, hogy soha alaptalanul, készületlenül, érvek nélkül senkit meg ne támadjak. Minthogy Kmety Károly t. képviselőtársamat súlyosan megtámadtam és azt állítottam és ezt fentartom, hogy a t. képviselő ur ellenkező nézetet vall mint képviselő itt a házban azzal a nézettel szemben, a melyet mint a közjognak tanára hirdet, méltóztassék megengedni, hogy szavaimat itt a t. képviselőház előtt értelmezhessem és megindokoljam. Daczára Kmety Károly t. képviselőtársam felvilágosításának, álláspontomat továbbra is határozottan fentartom. Kmety Károly t. képviselőtársam 1908 márczius 30-án szóról szóra a következőket mondotta (olvassa) : »Eleitől fogva abban a szerény nézetben voltam, és azt hiszem, ezzel a nézetemmel ma sem állok egyedül a t. házban, hogy a közös ügyeket, a közös egyetértéssel elintézendő ügyeket és semmiféle egyezményes természetű ügyet a házszabályszigoritás alá vonni nem lehet, tehát a kérelmezés is ezek tekintetében ki van zárva«. Később Farkasházy Zsigmond t. barátom azon közbeszólására, hogy az ujonczmegajánlás ki van-e véve vagy nincsen, a következőket mondotta (olvassa) : »Egész határozottan ki van véve, ezt a szigorítást, a sürgősséget az ujonczjavaslatok tekintetében sem lehet kérelmezni«. Első szavaiban tehát maga jelentette ki, hogy a közös ügyeket, a közös egyetértéssel intézendő ügyeket és az egyezményes természetű ügyeket, felfogása szerint, nem tartja a sürgősség alá vonhatóknak. Kmety Károly : És emezt sem ! Nagy György : Én Kmety Károly t. képviselőtársam ismételt felszólalása, s közbeszólása doczára is azt mondom, hogy a katonai kérdések tisztán és kizárólag a magyar szent korona országait érdeklő ügyek. Nem áll az, Kmety Károly szerint, hogy Ausztriát is természetszerűleg érdeklik ezek az ügyek. (Zaj.) Itt nincs erről szó. A parlament egyik nagy tagja, gr. Andrássy Gyula is határozott álláspontot foglalt el ebben a tekintetben és igen helyesen kijelentette, hogy a 3. bekezdés szerint a létszámemelés keresztülvihető volna. Én is ezen a felfogáson vagyok, nem is lehet más felfogás. Ez nagyon fontos kérdés, a melyet tisztázni kell. Ezzel szemben mit mondott itt és mit tanit a budapesti egyetemen Kmety Károly. Kmety Károly: Ugyanezt! Nagy György: Azt tanítja, hogy (olvassa) : »Nem közös a közös hadseregre vonatkozó ügyek , közül, sem az ujonczlétszám megállapítása és évenkinti ujonczmegszavazás, az összes kiegészítési ügy, az élelmezési, beszállásolási ügy; ezeket törvényhozásilag, kormányilag és igazgatásilag a magyar állam magának tartotta fenn.« Kmety Károly: Most is azt mondom! Nagy György : Nem arról van szó, hogy mit mondott, (Zaj.) hanem arról, hogy Kmety Károly álljon fel és azon nyíltsággal, a mint én mondom, jelentse Id a következőket: az én határozott, egyenes, félremagyarázást nem tűrő véleményem szerint az ujonczmegszavazás, az ujonczmegajánlás joga a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek közé tartozik és mint ilyen ügy, a Nagy Emil-féle házszabálymódositás 3. bekezdése szerint igenis sürgős tárgyalás alá vonható. Ez egy határozott, nyílt felelet lesz, ezt nem lehet elcsavarni, elmagyarázni. A ki nyíltan beszél, ezt kell, hogy beszélje ! (Nagy zaj.) Épen azért mondom, hogy senkit jogtalanul meg nem támadtam, de ha én megtámadok valakit, (Nagy zaj. Derültség.) akkor azt alaposan és megfontolás után teszem. De itt nem állok meg. Mert lehet, hogy Kmety véleménye változott, mert ezt a könyvet 1902-ben irta, most pedig, 1908-ban, más lehet a véleménye. Kmety Károly : Ma is az a véleményem ! Nagy György : De hivatkozom a törvényre, méltóztassanak meghallgatni az 1867-ik évi XII. törvényczikk 12. §-át. Ez a törvényszakasz igy kezdődik : »De«. Egy törvényszakasz, a melyik de-vei kezdődik ! (Derültség.) A 11. §. ugyanis azt mondja, hogy a hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó jogok ő Felsége által intézendők. Erre mondja aztán a 12. §, (olvassa) : »De a magyar hadseregnek időnkinti kiegészítését, s az ujónozok megajánlásának jogát, a megajánlás feltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az ország magának tartja fenn.« (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt arról van szó, hogy mi a ház véleménye^? A Nagy Emil-féle 3. §. szerint a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek tartoznak sürgősség alá. Az a kérdés, mit itél a ház, mi a ház véleménye, hogy az ujonczmegállapitási és megajánlási javaslatok tisztán a magyar szent korona országait egyedül érdeklik-e ? (Zaj.)