Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

340 305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. mében. Arról majd a harmadik pontnál lehet beszélni, hogy mit fejezzünk ki és hogy kifejezetten soroljuk fel ezeket a kérdéseket, de ennél a szakasz­nál erről egyáltalában szó nem esik és a házszabá­lyok értelmében szó nem is eshetik. Ez volt felszólalásomnak értelme és ismételem, hogy ezen felfogásomhoz ragaszkodom. Ezt annak idején ismételni is fogom és ezzel kapcsolatosan újból csak azt emelem ki, hogy ebből egyáltalában nem következik az, a mit az én t. barátom Nagy György következtetni akar, hogy ezáltal én, ezt a tisztán a magyar törvényhozás korlátlan és szu­verén hatáskörébe tartozó ügyet, bármi tekintet­ben is közjogilag közösnek kivánnám tekintetni. (Helyeslés.) Nagy György: Félreértett szavaim helyre­igazítása czimén kérek szót. Elnök : Nagy György képviselő ur félreértett szavai helyreigazítása czimén kivan szólni. (Hall­juk ! Halljuk!) Nagy György: T. képviselőház ! Egész poli­tikai működésem alatt kiváló figyelmet fordítot­tam arra, hogy soha alaptalanul, készületlenül, érvek nélkül senkit meg ne támadjak. Minthogy Kmety Károly t. képviselőtársamat súlyosan megtámadtam és azt állítottam és ezt fentartom, hogy a t. képviselő ur ellenkező nézetet vall mint képviselő itt a házban azzal a nézettel szemben, a melyet mint a közjognak tanára hirdet, méltóz­tassék megengedni, hogy szavaimat itt a t. kép­viselőház előtt értelmezhessem és megindokoljam. Daczára Kmety Károly t. képviselőtársam fel­világosításának, álláspontomat továbbra is hatá­rozottan fentartom. Kmety Károly t. képviselőtársam 1908 már­czius 30-án szóról szóra a következőket mondotta (olvassa) : »Eleitől fogva abban a szerény nézet­ben voltam, és azt hiszem, ezzel a nézetemmel ma sem állok egyedül a t. házban, hogy a közös ügye­ket, a közös egyetértéssel elintézendő ügyeket és semmiféle egyezményes természetű ügyet a ház­szabályszigoritás alá vonni nem lehet, tehát a kérelmezés is ezek tekintetében ki van zárva«. Később Farkasházy Zsigmond t. barátom azon közbeszólására, hogy az ujonczmegajánlás ki van-e véve vagy nincsen, a következőket mondotta (olvassa) : »Egész határozottan ki van véve, ezt a szigorítást, a sürgősséget az ujonczjavaslatok tekintetében sem lehet kérelmezni«. Első szavaiban tehát maga jelentette ki, hogy a közös ügyeket, a közös egyetértéssel intézendő ügyeket és az egyezményes természetű ügyeket, felfogása szerint, nem tartja a sürgősség alá vonhatóknak. Kmety Károly : És emezt sem ! Nagy György : Én Kmety Károly t. képviselő­társam ismételt felszólalása, s közbeszólása do­czára is azt mondom, hogy a katonai kérdések tisztán és kizárólag a magyar szent korona orszá­gait érdeklő ügyek. Nem áll az, Kmety Károly szerint, hogy Ausztriát is természetszerűleg ér­deklik ezek az ügyek. (Zaj.) Itt nincs erről szó. A parlament egyik nagy tagja, gr. Andrássy Gyula is határozott álláspontot foglalt el ebben a tekintetben és igen helyesen kijelentette, hogy a 3. bekezdés szerint a létszámemelés keresztül­vihető volna. Én is ezen a felfogáson vagyok, nem is lehet más felfogás. Ez nagyon fontos kérdés, a melyet tisztázni kell. Ezzel szemben mit mondott itt és mit tanit a budapesti egyetemen Kmety Károly. Kmety Károly: Ugyanezt! Nagy György: Azt tanítja, hogy (olvassa) : »Nem közös a közös hadseregre vonatkozó ügyek , közül, sem az ujonczlétszám megállapítása és évenkinti ujonczmegszavazás, az összes kiegészí­tési ügy, az élelmezési, beszállásolási ügy; ezeket törvényhozásilag, kormányilag és igazgatásilag a magyar állam magának tartotta fenn.« Kmety Károly: Most is azt mondom! Nagy György : Nem arról van szó, hogy mit mondott, (Zaj.) hanem arról, hogy Kmety Károly álljon fel és azon nyíltsággal, a mint én mondom, jelentse Id a következőket: az én hatá­rozott, egyenes, félremagyarázást nem tűrő véle­ményem szerint az ujonczmegszavazás, az ujoncz­megajánlás joga a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek közé tartozik és mint ilyen ügy, a Nagy Emil-féle házszabálymódositás 3. bekezdése szerint igenis sürgős tárgyalás alá von­ható. Ez egy határozott, nyílt felelet lesz, ezt nem lehet elcsavarni, elmagyarázni. A ki nyíltan beszél, ezt kell, hogy beszélje ! (Nagy zaj.) Épen azért mondom, hogy senkit jogtalanul meg nem tá­madtam, de ha én megtámadok valakit, (Nagy zaj. Derültség.) akkor azt alaposan és megfontolás után teszem. De itt nem állok meg. Mert lehet, hogy Kmety véleménye változott, mert ezt a könyvet 1902-ben irta, most pedig, 1908-ban, más lehet a véleménye. Kmety Károly : Ma is az a véleményem ! Nagy György : De hivatkozom a törvényre, méltóztassanak meghallgatni az 1867-ik évi XII. törvényczikk 12. §-át. Ez a törvényszakasz igy kezdődik : »De«. Egy törvényszakasz, a melyik de-vei kezdődik ! (Derültség.) A 11. §. ugyanis azt mondja, hogy a hadsereg vezérletére, vezényle­tére és belszervezetére vonatkozó jogok ő Felsége által intézendők. Erre mondja aztán a 12. §, (olvassa) : »De a magyar hadseregnek időnkinti kiegészítését, s az ujónozok megajánlásának jogát, a megajánlás feltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelye­zését, élelmezését illető intézkedéseket az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az ország magának tartja fenn.« (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt arról van szó, hogy mi a ház véleménye^? A Nagy Emil-féle 3. §. szerint a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek tartoznak sürgősség alá. Az a kérdés, mit itél a ház, mi a ház véleménye, hogy az ujonczmegállapitási és meg­ajánlási javaslatok tisztán a magyar szent korona országait egyedül érdeklik-e ? (Zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents