Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

334 305. országos ülés 1908 lényeges rendelkezéseit. A törvény állapit meg napokat: Az önálló jegybanknak pl. 1911 január 1-én kell életbe lépnie. 8 ha akkor épen éjjeli ülés van, kérdem, lehetséges-e az, hogy tisztán az elnöktől függjön az, hogy megadja-e a sürgős interpelláczió előterjesztésének jogát, a mikor az ország sorsát dönti el esetleg ez az interpelláczió és az arra adandó válasz ? Épen azért kérem a függetlenségi pártnak azon tagjait, a kik ismerik ezen ügy fontosságát, a kik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen interpelláczióra adott válaszszal sokszor évtizedek mulasztásait lehet kijavitani, sokszor az országot egy olyan lépéssel lehet előbbre vinni, hogy évtizedek munkájával sem lehet máskor akkora eredményt elérni, ne adják meg az elnöknek azon jogot, hogy kizárólag ő Ítélkezhessek egy ilyen fontos ügyben. Hiszen ha veszem csak a magam felszólalását, ha a katonai kérdésekről kezdek beszélni, ha ki akartam térni arra, hogy a katonai kérdések a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek, Rakovszky István alelnök ur felfogása szerint ez nem tartozott a második szakaszhoz, mert hisz ő maga nem az a fanatikus hive az önálló magyar hadseregnek mint én, ő tehát nem bánja, ha a kérdés nem kerül mindennap felszólalásra, és nem törődhetik vele azzal a lelkesedéssel mint én, a ki ezt a kérdést minden alkalommal felemlitem. Ne méltóztassék ugy venni, hogy nekem valami nagy gyönyörűségem telik abban, hogy ebben a kérdésben majd mindennap fel kell szólalnom, de kötelességet teljesítek, hogy ne mondhassa senki ebben a házban, hogy ebben a kérdésben nem volt kellőkép felvilágosítva, kötelességem, hogy törvényre hivatkozva, a törvény rendelkezéseiből mutassam ki, hogy a harmadik szakasz rendelkezéseiben a katonai kérdések bennfoglaltatnak. Tovább megyek a Nagy Emil-féle indítvány második szakasza következő mondatának tárgyalására, a mely így hangzik (olvassa) : »A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a kérdés feletti döntés, s a napirend előttre szánt felszólalás az elnök bejelentése alapján csak a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetik meg«. Már most 18 órai ülés után a napirend letárgyalására szánt idő hajnali 4 órakor telik le ; tehát hajnali négy órakor jut a sürgős interpellácziót előterjeszteni szándékozó képviselő abba az állapotba, hogy interpolláczióját elő is terjesztheti. Emiitettem, hogy lehetnek olyan fontos kérdések, sőt a közel jövőben valószínűleg lesznek is, a melyekre nézve ilyen hosszú időre való elhalasztás élét veszi az interpellácziónak és leszállítja a hatását a miniszter által adandó válasznak. Én tehát nem a magam érdekében kérem ennek megváltoztatását, hanem azoknak a nagy, fontos nemzeti érdekeknek javára, a melyek megkövetelik azt, hogy bizonyos kérdésekben, bizonyos alkalommal sürgős interpellácziók tétessenek és a melyek igénylik, hogy ez a jog egyenesen a házra ruháztassák. április 3-án, pénteken. Mert egyedül a magyar országgyűlés képviselőháza van hivatva nyilatkozni abban a kérdésben, hogy elég fontosnak tart-e valamely interpellácziót a tárgyánál, tartalmánál fogva arra, hogy az a maga rendes idejében, esetleg pedig mint sürgős interpelláczió a napirend tárgyalására szánt időn belül is előterjeszthető legyen. 1 Nagy Emil képviselő ur indítványának a következő mondata igy szól (olvassa) : »Zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járul, csupán a napirendre szánt idő után tartható meg«. Tehát ha mindnyájan akarjuk, mindnyájan követeljük, hogy zárt ülés tartassék, az csupán az elnök engedélye alapján történhetik meg. Már most a zárt ülések tárgyát rendesen mi szokta képezni ? Igen sokszor az elnök eljárása feletti kritika. Nem akar a ház nyilvánosság elé menni, nem akarja a ház elnökének esetleg jóhiszemű tévedésen alapuló, de mindenesetre szabálytalan, házszabálysértő eljárását nyílt ülésen vita tárgyává tenni. Most ha az elnök nem akarja, hogy az ő törvénytelensége vita tárgyát képezhesse, egyszerűen nem adja meg a jogot a zárt ülés tartására. Tehát az elnök saját maga javára használhatja ki a Nagy Emil-féle javaslatnak ezt a rendelkezését. De másfelől a parlamenti gyakorlat szerint soha könnyelműen, alapos ok nélkül képviselők zárt ülés tartását nem kérték. Húsz képviselő olyan nagy szám, hogy nem fog annyi ember erkölcsi garancziát vállalni zárt ülés tartásáért, ha arra komoly ok nincsen. Én nem bánom, ha ezt a számot növeljük, de a ház többségétől és a ház összeségétől egyszerűen megtagadni a zárt ülések tarthatását, ezt a parlamentarizmussal megegyeztethetlennek tartom. Itt feltétlenül módosításra van szükség. Én csak a magam aggodalmát mondom el és erre felhívom a többségi pártok figyelmét, a mivel kötelességet teljesítek. Jöhetnek alkalmak, előkerülhetnek tárgyak, a hol épen a kölcsönös megvitatásra, a kölcsönös meggyőzésre szükséges a zárt ülés. Ilyen esetben legalább a ház számszerinti többségének meg kell adni az erre való jogot. Idáig terjedhetne a Nagy Emil-féle indítványnak az a szakasza, a melyet én beadott határozati javaslatommal külön szakaszként kérnék felvétetni. A mi a következő szakaszba jönne, az igy kezdődik : »A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye, s ilyen kérelem elő sem terjeszthetŐA (Halljuk J Halljuk!) Ez a legszigorúbb, a legigazságtalanabb rendelkezés. Molnár Jenő: Drákói rendelkezés! Nagy György : Ki állapithatja meg, hogy egy házszabályrevizió, egy költségvetés .általános vitájában, a felhatalmazási javaslat vitájában mikor tér el a szónok a tárgytól ? Hol a határ ? E nagy jog gyakorlását tisztán és kizárólag, bírálat nélkül az elnökre ruházni nem szabad. Az eddigi gyakorlat szerint az elnökkel szemben legalább a ház megadhatta az engedélyt a tárgytól való eltérésre. Jövőben ez kizárólag az elnök joga, illetőleg nem