Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-305
305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. 335 is lehet előterjeszteni a kérelmet, sőt az elnök maga sincs abban a helyzetben, ha egyszer konstatálja, hogy a szónok eltért a tárgytól, hogy még ha esetleg ezt jónak, üdvösnek, czélirányosnak tartja is, ezt megengedhesse. Ha valahol, az általános választói jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál széles mezeje lesz a vitának. Annyiféle vélemény lesz ott, s annyiféle aggodalomnak lesz meg ott az alapja. Olyan sokirányú a felfogás e kérdésben, annyira nincs még kialakulva egységes felfogás, hogy vétek lenne a háznak akármelyik tagját elzárni attól, hogy e tárgynál minél részletesebben, minél alaposabban kifejthesse nézetét, rávilágíthasson a szükséges teendőkre. Már most tisztán az elnöktől függ, hogy a vita milyen széles mederben fog mozogni, hogy a szónok fejtegetéseit a tárgyhoz tartozóknak tartja-e, vagy pedig önkényesen, a tárgytól való eltérés czimén, a szót tőle megvonja. Nagyon szomorú eredményekre vezethetnek ezek. Az általános választói jogról szóló törvényjavaslat általános megvitatása alkalmával lehet hivatkozni történeti okokra, lélektani okokra, etnográfiai ismeretekre .... Hammersberg László : Geográfiai ismeretekre ! Nagy György : Geográfiai, földrajzi ismeretekre, nagyon helyesen mondja Hammersberg László t. képviselőtársam. Mindennel lehet érvelni mellette, öntudatlanul is igazat mondott Hammersberg László t. képviselőtársam. (Derültség.) Még matematikai alapon is. (Derültség.) Hiszen az általános választói jognak van olyan alapja is, a mely szerint matematikai alapon csinálják a kerületek beosztását és lehet esetleg a háznak oly tagja, a ki ezt a választási rendszert tartja helyesnek és az ilyennek is meg kell adni a módot és alkalmat nézete kifejtésére. Az összes tudományágakból vett érvekkel lehet az általános választói jog tárgyában felszólalni és vagy a javaslatot támogatni, vagy az ellen beszélni. Már most, t. képviselőház, tisztán az elnök belátására lesz bizva, hogy megadja-e a szónoknak ezt a jogot vagy sem. Hiszen, hogy más példát ne mondjak, a választókerületeknek beosztásánál minden egyes kerületnél, a ki ismeri a kerületnek a népességi viszonyait, az életmódját, az ottlakó emberek felfogását, a földrajzi viszonyokat stb.minden egyes szempontból minden nézőpontból külön megvilágitás alá kell. hogy vegye az egyes választókeriiletek sorsát. Tehát nem csak a nagy elvet, az általános választói jog elvét, hanem az egyes kerületek sorsát is igy kell mérlegelni. Ez annál inkább szükséges, t. képviselőház, mert én végtelenül helytelennek tartom a belügyminiszter ur azon eljárását, hogy erre vonatkozólag az összes illetékes tényezőket nem hallgatja meg. Első alkalmunk itt nyilt ülésen lesz, hogy a kerületek beosztásához hozzászólhassunk. Nem tételezhetem fel egyetlenegy képviselőtársamról sem, hogy a maga szempontjából, önző szempontból akar hozzászólni a kerületek beosztásához, hogy a szerint tartja azt helyesnek vagy helytelennek, a mint reá nézve, saját érdekeire nézve kedvező vagy kedvezőtlen lesz az. Hanem igenis, igen sok fontos kérdés dől el épen azon, hogy a választókerületek hogyan lesznek majd kikerekítve, kialakitva. Elnök (csenget) : A képviselő ur folyton eltér a tárgytól, s mivel már legalább kétszer figyelmeztettem, a legközelebbi esetben megvonom tőle a szót. (Élénk helyeslés.) Én annyi türelemmel vagyok a képviselő ur iránt; legyen a képviselő ur is tekintettel a házszabályokra ! Nem tehetek róla, de figyelmeztetnem kell. Tessék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Nagy György : T. ház ! Méltóztassék megengedni azt, hogy az ellen, hogy a zárt ülés elrendelése tisztán az elnök belátásától függjön, indokolásomat arra vonatkozólag is előterjeszthessem, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor merülhetnek fel olyan kérdések, a melyekre az elnöki jogkörnek ez a széles kiterjesztése végzetessé válhatik. (Felkiáltások : Nem adjuk meg ! Megadjuk !) Elnök : A képviselő ur kérést intéz a házhoz. Felteszem a kérdést a 207. §. értelmében, megadja-e a ház a képviselő urnak a tárgytól való eltérésre az engedélyt ? (Igen ! Nem !) Azok, a kik megadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. (Zaj. Felkiáltások a középen : Többség ! Ellenpróbát kérünk !) Návay Lajos : Már ki van mondva a határozat. Olay Lajos : Tessék az ellenpróbát elrendelni! (Felkiáltások a baloldalon : Ki van mondva a határozat ! Zaj.) Molnár Jenő: Mi lesz azzal a kis határozatképességgel ? (Zaj.) Elnök: Molnár Jenő képviselő urat rendreutasítom, (Helyeslés.) mert folyton zavarja a szónokot. (Zaj.) Nagy György : Azt kérdezem én, t. képviselőház, hogy a változó politikai viszonyok között, a mikor épen az általános választói jog előterjesztése esetleg ujabb pártalakulásokat fog létrehozni, nem fog-e megtörténhetni az, hogy az elnök nem lesz a többségi pártok szónokával egy véleményen és akkor egy kisebbségi véleménynek a képviselője, fenn az elnöki székben, az egész ház véleménye felett határoz. T. képviselőház! Ha azonban erre vonatkozólag nézetemet most nem fejthetem ki, én a ház határozata előtt kötelességszerűleg meghajlok és továbbmegyek az indítvány magyarázatában. (Halljuk ! Halljuk 1) A következő mondat igy szól (olvassa) : »Szavazás előtt a kérdések mikénti feltevése felett a ház egyszerű szavazással dönt.« T. képviselőház ! Épen most, a házszabályrevizió tárgyalásakor látom, hogy milyen fontos, milyen lényeges és milyen döntő jelentőségű a kérdéseknek miként való feltevése. Ebben a kérdésben, t. ház, meg kell adni a ház minden tagjának azt a jogot, hogy felszólalhasson, hogy vita tárgyává tehesse a kérdéseknek miként való feltételét. Hiszen csak a tegnapi ülés folyamán láttuk hogy épen a kérdések feltevése folytán a kisebbség egy kardinális jogtól esett el. (Zaj.) A tegnapi
