Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. 333 meg az állampolgároknak. A kik akkor megadták, tudatában voltak e jogf fontosságának. E jog által érintkezik az állampolgár közvetlenül a törvényhozó testülettel. E jogot nem szabad lealacsonyítani ugy, bogy az állampolgár kérését, a testületek, hatóságok, törvény által alkotott szervek kérését csak a napirend tárgyalására szánt idő letelte után lehessen előterjeszteni. Méltóztatnak látni, t. képviselőház, hogy kettős szempontból helytelen a Nagy Emil-féle indítvány második szakaszának első mondata. Először az elnökség pártatlanságát sérti, s ezáltal az elnöki szék tekintélyét kisebbiti, másodszor pedig kisebbiti egy nagyfontosságú nemzeti jognak, a kérvényezési jognak fontosságát. Azért nem terjesztek elő módositást, t. képviselőház, nehogy ismét ki legyünk téve annak, hogy a tudással, szorgalommal, lelkiismeretes munkával szerkesztett módositás egyetlenegy szavazással intéztetik el. Ha én csak magam, egyedül maradnék is, többre becsülném e parlament komolyságát, mintsem hogy akkor küzdjek, a mikor látom azt, hogy hónapok komoly munkáját egyetlenegy sazvazással intézi el ez a t. ház ; mikor azt látom, hogy annyi jogunk sincsen, hogy az általunk beterjesztett módositás legalább felolvastassék, hogy legalább tudj többség, mi felett határoz. Itten tegnap például, a mint az indulat viharzott, ha talán életünkről lett volna szó, azt is megszavazták volna, mert a többség ugy állott fel, hogy halvány sejtelme sem lehetett arról, mi felett szavaz; (Mozgás. Ellenmonäások.) a nagy zajban én sem tudtam, hogy kinek a határozati javaslatát olvasták fel és csak az újságokban olvastam, hogy az én határozati javaslatomat szavazták le ; pedig állandóan itt voltam. (Mozgás.) Ezért kérem én a többségi pártok valamelyik tagját, figyelje meg az én aggodalmaimat és maga terjeszszen elő hasonló indítványt. Ha ő teszi majd meg ezt az inditványt, akkor talán több figyelemmel kiséri a ház és több figyelemmel fogja honorálni a jogosult aggodalmakat. A Nagy Emil-féle inditvány következő mondata még rosszabb, mint az előző. Azt mondja ugyanis : »Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellácziók terjesztessenek elő.« A második szakasznak ezt a rendelkezését vette irányadóul Eötvös Károly, a mikor a dalai lámához hasonütotta a képviselőház elnökét; akkora hatáskörrel felruházottnak tartotta, mint a milyennel a kontinensen egyetlen egy elnök sem rendelkezik. Az elnök fog tehát a maga hatáskörében Ítélkezni, hogy a napirend előtt felszólalhasson-e a ház valamelyik tagja, vagy hogy sürgős interpellácziót terjeszthessen elő. Hiszen eddig is meg volt határozva a módja a sürgős interpelláczió előterjesztésének, s meglehetős szűk keretek közé volt szorítva a képviselőknek erre vonatkozó joga. Már most megeshetik, hogy egy olyan természetű interpelláczió kerül a ház elé, a melyet az akkor elnöklő elnök nem tart a maga szempontjából sürgősnek, talán épen azért, mert nem egyezik meg a felfogása annak a pártnak a felfogásával, a melynek ő nem tagja. Hogy egy esetet hozzak fel, mondjuk, egy képviselő egy osztrák államférfi nyilatkozata, egy osztrák miniszternek intézkedése folytán az önálló magyar nemzeti bank felállítása dolgában fog kérdést intézni a kormányhoz, s a mikor be akarja terjeszteni erre vonatkozólag sürgős interpelláczióját, akkor épen nem a függetlenségi és a 48-as Justh Gyula, az önálló bank híve ül az elnöki székben, hanem Rakovszky István vagy Návay Lajos, a kik 67-es alapon állva legalább is nem olyan fanatikus hivei az önálló jegybanknak. Már most az, hogy ez a fontos interpelláczió előterjeszthető-e, a melyet az ország minden lakosa vár, a melyre adandó feleletre mindenki kíváncsi, kíváncsi nemcsak Magyarország, hanem Ausztria is, sőt kíváncsi az egész külföld, az egész világ is, attól függjön-e, hogy véletlenül Justh Gyula, vagy Rakovszky István ül-e az elnöki székben ? Ekkora jogot adni az elnök kezébe, hogy igy diszponálhasson ilyen fontos kérdések felett, nem lehet. Akkor mi joga marad a háznak ? Hogyha a háznak háromnegyed része, a nagy függetlenségi és 48-as párt, egyértelműleg azt akarja, hogy az önálló jegybank dolgában interjselláczió terjesztessék elő ; ha sürgős szükség van arra, hogy az illető miniszter nyilatkozzék, mert talán egy félnajű késedelem is beláthatlan következményekkel járhat, akkor, kérdem, tisztán az elnök szeszélyétől, önkényétől függjön-e az, hogy megadja-e a jogot a sürgős interpelláczió előterjesztésére ? Azt hiszem, Batthyány Tivadar t. kéj)viselőtársam is tudja, a ki szakember gazdasági kérdésekben és az önálló bank lelkes hive, hogy állhatnak elő olyan esetek, hogy pár órai késedelem, ha a kormány pár órával később nyilatkozik az önálló jegybankra, vagy az önálló vámterületre vonatkozó kérdésben, beláthatlan veszteséggel járhat. Gr. Batthyány Tivadar: Hogyne! De a kormány mindig nyilatkozkatik ! Nagy György: Csakhogy a sürgős interpellácziót nem lehet előterjeszteni, ha az elnök nem engedi meg. (Zaj.) Molnár Jenő : Széll Kálmán is 12 órakor éjjel kötötte meg a legfontosabb szerződést! (Zaj a haloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Nagy György : Bocsánatot kérek, Muzsa Gyula t. kéjwiselőtársam azt mondja, hogy az ilyen dolgokat nem lehet órával mérni. Engedelmet kérek, ismerni kell a gazdasági kérdések természetét, különben hiába beszélnek gazdasági önállóságról. Ezeket a kérdéseket nem én mérem órával, nap szerint, hanem a törvény maga, (Zaj.) szentesitett törvény van arról. Ke méltóztassék a törvénynyel szemben kijelentéseket tenni, mert akkor megdöbben az ország lakossága, ha látja, hogy a képviselők sem ismerik a törvénynek igen fontos és