Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

330 305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. szát következő négy részre osztanám fel. Az első lenne: »Sürgős tárgyalások esetén a házszabályok a következő változtatásokkal nyernek alkalmazást.* Ezt esetleg fejnek is lehetne hagyni, külön czimnek a házszabályban, a mint az eddigi házszabályok szerint is külön van a kérvényekre vonatkozó fejezet, az összeférhetlenségi bizottságra vonatkozó fejezet, külön a tárgyalásra, a ház megalakulására vonatkozó intézkedések. Ezt tehát egy uj fejezetbe lehetne bevenni, a melynek czime ez lenne. Az első szakasz lenne (olvassa) : »Elnök előterjesztéseit, ugy a kérvények és irományok bemutatását is, a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg. ügyszintén a napirend tárgyalására szánt idő elteltével tétetnek meg az inditványok és interpellácziók, terjesztetnek elő a bizottsági jelentések és hitelesíttetik az aznapi ülés jegyzőkönyve is. Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a kérdés feletti döntés, s a napirend előttre szánt felszólalás az elnök bejelentése alapján csak a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetik meg. Zárt ülés is, a "mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után tartható meg«. Ez lenne az első szakasznak az intézkedése. Most következnék a második szakasz (olvassa) : »A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető. Szavazás előtt a kérdések mikénti feltevése felett a ház egyszerű szavazással dönt.« Ez a második szakasz. A harmadik szakasz lenne (olvassa) : »A napirendre tűzött tárgy általános tárgyalása befejeztetvén és a javaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, a javaslat részletei felett, szintúgy a javaslattal kapcsolatos minden indítvány, elleninditvány és módositás felett is névszerinti szavazásnak csak akkor van helye, ha ennek elrendelését száz jelenlévő képviselő Írásban kívánja. Ezekben az esetekben csak az elnök által vagy száz jelenlevő képviselő benyújtott kívánatára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való áttétele is. Egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálását száz tag kívánhatja. Egyszerű szavazásnál a szavazás előtt öt perczes szünet kívánásának nincs helye. A szavazás megkezdése előtt az indítványok és módosítások újra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt.« A negyedik szakasza végül ennek a felolvasott második szakasznak ez lenne (olvassa) : »Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban köriilirt felszólalási jog a képviselők részéről csakis a tárg3^alás menetének megakasztása czéljából vétetik igénybe, a házhoz kérdést intézni az iránt, vájjon nem látná-e szükségesnek az elnököt arra felhatalmazni, hogy a sürgősnek minősített tárgyalás tartama alatt annak megszakításával a szót a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjai alapján csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a maga részéről is indokoltnak látja. Az elnök ezen kérdése felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt. Az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befejeztéig érvényben marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, csakis a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetnek meg,« Már most abban az esetben, ha a Mérey Lajos igen t. képviselőtársam által benyújtott indítványt fogadná el a ház, ez a négy rész — lényeges módositás tulaj donképen nincs a Mérey által előterjesztett indítványban — megmaradna ebben a sorrendben és ötödik szakasznak jönne a következő : »A sürgősségről, illetőleg az ülés idejének meghoszszabbitásáról szóló határozat megváltoztatását czélzó indítvány felett a ház az ezt követő ülésen a napirend tárgyalására szánt idő után vita nélkül egyszerű szavazással dönt«. En nagyon kérem a t. házat, ne méltóztassék azt figyelni, ki terjeszti elő a Nagy Emil-féle inditmány második részénél ezt az indítványt, hanem méltóztassék annak praktikus, gyakorlati jelentőségét nézni, és méltóztassék azt elfogadni már csak az esztétikai, a formai szépség kedvéért is, hogy a házszabályokba ne legyen ilyen monstrum beiktatva. A negyedik határozati javaslat, melyet a házhoz benyújtottam, arra vonatkozik, hogy a ház küldjön ki egy parlamenti bizottságot, a melynek az képezné kötelességét, hogy megállapítsa azokat a változtatásokat, a melyek a sürgős tárgyalások esetén alkalmazásba vehetők. Hogy erre szükség van, azt nemcsak a második szakasznak fogyatékosságaival tudom igazolni. Sokszor hallott kifogást kellene ismételnem, ha ki akarnám mutatni a szöveg magyartalan és helytelen mondatos szófűzéseit és ez lenne elsősorban ennek a parlamenti bizottságnak a feladata, hogy ezt kijavítsa ; másfelől, miután pártközi bizottság természetével birna, megállapítaná azt, hogy a sürgősség elrendelése esetén melyek lennének azok az intézkedések, a melyek a parlamentarizmus sérelme nélkül a házszabályokba felvehetők volnának. Ezen parlamenti bizottságnak képezné feladatát az elnöki hatáskör és a ház hatáskörének oly összeegyeztetése, a mely épen a parlamentarizmus szempontjából föltétlenül szükséges és a mely harmóniát a Nagy Emil-féle indítvány második szakasza megzavarja. En azt hiszem, hogjr negyedik határozati javaslatom annyira gyakorlati szükségű, hogy annak elfogadása elől nem is lehet kitérni. Ép azért kérem a t. házat, hogy mikor ennek elfogadására kerül a sor, ne ismétlődjenek a tegnapi jelenetek, mikor a zaj-