Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

328 305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. ezt ki akarom mutatni és kötelességem is kimutatni, azért bátor vagyok erre kiterjeszkedni. Elnök : Tessék, kérem ! Nagy György: Kmety Károly a budapesti tudományegyetemen a közjog tanára, a »Magyar »Közjog« ez. tankönyv emásodik kiadásának a 446. lapján a képviselőházban hirdetett felfogásával homlokegyenest ellenkezőleg a következőket tanítja (olvassa) : »Nem közös a közös hadseregre vonatkozó ügyek közül sem az ujonczlétszám meghatározása, sem az évenkinti ujonezmegszavazás, az összes kiegészítési ügy, az élelmezési, a beszállásolási ügy. Ezeket törvényhozásilag, kormányzatilag és igazgatásilag a magyar állam magának tartotta fenn. így is látható, mennyire hamis«, — tehát a saját maga mostani véleményét hamisnak jelzi — »a hadügyről általában, mint közös ügyről beszélni, midőn nemcsak a véderő két részének, a honvédség és népfelkelés ügyei tisztán és külön magyar ügyek, hanem a közösen szervezett véderő alkotó része, a közös hadsereg is csak belső szervezési módja és bizonyos igazgatási ügyeinek közös hatóságok alá tartozása által közös, de igen lényeges ügyei a magyar törvényhozás által és illetőleg a magyar állami külön hatóságok által intéztettnek el.« Tehát ebben a nyilatkozatában Kmety, a közjog tanára határozottan, világosan kijelenti, hogy a hadseregre vonatkozó ügyek egy része, különösen az ujonczlétszám meghatározása ésfaz évenkinti ujonezmegszavazás nem tekinthető közös ügynek. De már most az a kérdés, hogy a törvény melyik Kmety Károlynak ad igazat ? Elnök : Kérem, képviselő ur, én nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur tovább is erről beszéljen. Ez nem tartozik a második bekezdéshez, erről majd a harmadik bekezdésnél lehet beszélni. (Igaz ! Ügy van !) Nagy György: Akkor én tisztelettel kérem a házat, hogy miután Kmety Károlynak megengedte, hogy az első szakasznál foglalkozzék a katonai kérdéssel, méltóztassék nekem is megadni az alkalmat, hogy tárgyilagosan, szakszerűen, a legszorosabban a törvényhez ragaszkodva kimutathassam azt, hogy Kmety Károly felfogása téves, helytelen ; kimutathassam azt, hogy részben, a sürgősség tekintetében, a katonai kérdések igenis, a 2. §-hoz is tartoznak . . . (EUenmondásolc balfelől.) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: A harmadik szakaszhoz. Nagy György: ... és kimutassam azt, hogy a katonai kérdések tisztán csak a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek. (Zaj.) Ha meg méltóztatik engedni, elmondom röviden erre vonatkozó indokolásomat, hogy igy megnyugtathassam az én képviselőtársaimat, hogy igenis, ez a kérdés tisztán a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügy, nehogy abban a téves hitben legyenek, hogy ez nem igy van, s nehogy a jóhiszeműek félrevezettetvén, megszavazzák a harmadik szakaszt és megszavazzák ezt a szakaszt is a nélkül, hogy azon változtatnának, mert később ezt a hibát nem lehet kijavítani. Én azt hiszem, hogy méltányos a kérésem és ígérem, hogy csak röviden fogom a ház türelmét igénybe venni. Gondolom, a ház nem fog kérésem teljesítése elől elzárkózni. (Zaj.) Elnök : A képviselő ur kívánságára kötelességem a 207. §. értelmében a házhoz kérdést intézni, megadja-e az engedélyt, hogy a képviselő ur a tárgytól eltérjen. De ismételve figyelmeztetem a képviselő urat, hogy minderről joga lesz beszélni a harmadik bekezdésnél. (Igaz! Ügy van!) Kívánja a képviselő ur, hogy a kérdést feltegyem % Nagy György: Kérem, tessék feltenni. Elnök : A képviselő ur kéri a házat, hogy a tárgytól eltérhessen. (EUenmondásolc.) Megadja-e a ház az engedélyt ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az engedélyt megadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a tárgytól való eltérést nem engedi meg. Nagy György: T. képviselőház ! Nem méltóztattak megengedni, hogy a katonai kérdések kikapcsolásáról beszéljek, . . . Ugron Gábor: Most! Nagy György: ... kénytelen vagyok tehát átmenni második határozati javaslatomnak rövid indokolására, a mely javaslat azt kívánja kimondatni, hogy a választói jogról szóló törvényjavaslat előterjesztendő a házszabálymódositás elfogadásától számított tíz napon belül. T. képviselőház ! Mi volt az ok, a miért szükségesnek mutatkozott a házszabályrevizió ? Én ugy vettem észre gr. Andrássy Gyula beszédéből és a többi felszólalásokból is, hogy elsősorban azért volt szükség erre a házszabáíyszigoritásra, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot békésen, nyugodtan le lehessen tárgyalni, hogy ezt a javaslatot egy esetleges obstrukczió halálos veszedelme ne fenyegethesse. T. képviselőház ! Milyen programmal választott meg minket a nemzet ? Megválasztott ugy, hogy az átmeneti idő alatt szavazzuk meg az államháztartás folyószükségleteit és azután alkossuk meg az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot. Ha meglesz a házszabályszigoritás, akkor megszűnik a belügyminiszter urnak és a kormánynak az az aggodalma, hogy ezt a javaslatot egy kisebbség esetleg obstrukczióval támadhatja meg és akkor semmi akadálya sincs annak, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslat a ház elé terjesztessék. Azt hiszem, t. ház, hogy ennek a törvényjavaslatnak a ház elé terjesztésével békét, nyugalmat kell teremtenünk az országban, mert a jogoktól idáig megfosztott miüiók arra várnak, hogy ez a törvényjavaslat meg fogja nekik adni azt a jogot, a melyet minden, magyar hazáját hiven szerető állampolgár megérdemel, s a mely jognak megadását a kormány is felvette programmjába. Erős meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben mindnyájunknak egyformán kell gondolkoznunk,