Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

805. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. 327 dik szakasza értelmében a magyar országgyűlést egyedül érdeklő ügyek közé a katonai kérdések igenis beleértendők. Miért, t. kéjjviselőház ? Ebben a kérdésben a ház többségének, a függetlenségi pártnak az álláspontját, ugy látszik, Kmety Károly igen tisztelt képviselőtársam tolmácsolta. Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék megengedni, hogy ebben a kérdésben kimutassam, hogy Kmety Károly, a közjogász, a budapesti egyetem tanára homlokegyenest az ellenkezőjét tanitja annak, a mit itt a parlamentben, mint a többségi pártnak tagja, hirdet. Muzsa Gyula: Más a kathedra és más a politika ! Nagy György: Ellenkező nézetnek tolmácsolója közjogi tankönyvében és a mikor mint képviselő itt ebben a házban felszólal. És nagyon rosszul mondja itt t. képviselőtársam, hogy más a politika és más a kathedra. Egy embernek csak egyféle véleménye lehet. Az nem lehet különböző, hogy itt a képviselőházban másképen beszéljen az ember és a kathedrán is máskép. Tessék határozott, öntudatos álláspontot elfoglalni ; annak legyen hive a kathedrán, de annak legyen hive a képviselőházban is. Épen gyakorlati életünknek nyomoruságára vall tényleg az, és igaza van e részben Muzsa Gyulának, hogy a kathedrán, a hol a pártkötelék, a pártérdek nem vezeti, tisztán a tudós, az elfogulatlan jogász nyilatkozik meg benne igazságosan, itt pedig alárendeli tudását a pártérdeknek. (Zaj.) Posgay Miklós: Hiszen kétféleképen nyilatkozik meg más is : ott kinn pl. mint ügyvéd és itt mint képviselő ! Nagy György: Elfogadom Posgay Miklós t. képviselőtársam álláspontját; nagyon jó ; épen ezért elleneztem, — czikket is irtani róla — hogy országgyűlési képviselőnek más hivatala is lehessen. Mint ügyvéd is a mellett vagyok, hogy ügyvédi gyakorlatot ne folytathasson az ember abban az esetben . . . Elnök ". Kérem a képviselő urat, ez, a miről beszél, az inkompatibilitási törvény keretébe tartozik, de nem a házszabálymódositás részleteire. (Ugy°van ! Élénk helyeslés.) I Nagy György: T. képviselőház! Azt akarom kimutatni, hogy Kmety Károly képviselőtársam tankönyvében, mint egyetemi tanár foglalja el a helyes álláspontot és nem mint országgyűlési képviselő. Az 1908 márczius 30-iki ülésen került tárgyalásra a kérdés, vájjon a katonai kérdések a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek közé sorozhatók-e, vagy pedig a közös ügyek közé sorozandók. A mi álláspontunk itt kezdettől fogva az volt, hogy a legfontosabb jog, az ujonczmegajánlás, az uj onczmegszavazás egyedül minket, azaz : a magyar szent korona országait egyedül érdeklő belügy és ebbe Ausztriának semmiféle beleszólása nincs. Ezt az ügyet közösnek kimondani, ezt az erős, gyökeres nemzeti jogot elkoboztatni nem engedjük. Kmety Károly képviselőtársam akkor azt mondotta (olvassa) : »Elejétől fogva abban a szerény nézetben voltam és azt hiszem, ezzel a nézetemmel ma sem állok egyedül a t. házban, hogy a közös ügyeket, a közös egyetértéssel intézendő ügyeket és semmiféle egyezményes természetű ügyet házszabályszigoritás alá vonni nem lehet, tehát a kérelmezés is ezek tekintetében ki van véve.« Majd tovább, igen tisztelt képviselőház, Farkasházy Zsigmond t. képviselőtársam közbeszólására, t. i. azt kérdezte Farkasházy Zsigmond : »az ujonczmegajánlás ki van-e véve, vagy nincsen ?« igy folytatja beszédét Kmety Károly (olvassa) : »Egész határozottan ki van véve. Ezt a szigoritást, a sürgősséget az ujonczjavaslat tekintetében sem lehet kérelmezni, nem lehet a védtörvény módositására vonatkozólag, nem lehet az ujonczlétszám megállapítására, nem lehet az ujonczmegajánlásra vonatkozólag.« Mit jelent ez t. kéjiviselőház ? Azt jelenti, hogy Kmety Károly t. képviselő urnak felfogása szerint a védtörvény módositása, az ujonczlétszám megállapitása és az ujonczmegajánlás, mind a három fontos jog közös ügy, közös egyetértéssel intézendő, mert hiszen beszéde elején kifejezést adott annak a nézetének, hogy az ilyen ügyek kivétetnek a házszabályszigoritás alól. Kmetyvel szemben az én leghatározottabb véleményem, hogy ezek az ügyek nem közös ügyek. Állítom és bizonyitom, hogy ezek az ügyek a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyek közé sorozhatok és csakis oda sorozandók. Elnök : Kérem a képviselő urat, én szivesen meghallgatom, de ez igazán nem tartozik a tárgyhoz. Nagy György: Határozati javaslatot akarok beadni. Elnök '. De most nem a képviselő ur határozati javaslata van tárgyalás alatt, hanem a 723. számú nyomtatvány második bekezdése. Ez egy részletes vita, ahhoz kell a képviselő urnak tartania magát. Mert beadhat határozati javaslatot bármiről is és akkor egészen eltérhetne a tárgytól. Méltóztassék tárgyalni az egyes mondatokat, méltóztassék megtenni megjegyzéseit, a legmeszszebbmenő szólásszabadság rendelkezésére áll, de hogy egészen eltérjen és a vitába olyanokat vonjon bele, a melyek oda nem tartoznak, az nem lehet és kötelességem a képviselő urat figyelmeztetni, mert ezt nem engedik a házszabályok. Nagy György: Azt hiszem, hogy az elnök ur nem figyelt előadásomra . . . Elnök : De figyeltem ! Nagy György : . . . mert különben nem utasitott volna, hogy a tárgynál maradjak. Azt iparkodtam megindokolni, hogy a sürgősségre vonatkozó, tehát a második szakasz rendelkezése alól miért kell kivenni a katonai kérdéseket. Már most, mélyen t. elnök ur, ha nem tudom igazolni, hogy a katonai kérdések a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügyek, akkor határozati javaslatom is tárgytalan és jogom sem volna ezen kérdést megvilágítani. De épen azért, mert