Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

326 305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. szóló határozat megváltoztatását czélzó indítvány felett a ház az ezt követő ülésen a napirend tárgyalására szánt idő után vita nélkül egyszerű szavazással dönt.<< Ismételten kérem, méltóztassék ezen indítványomat elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Ki következik szólásra ? Raisz Aladár jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház ! (Halljuk!) Mérey Lajos igen t. képviselőtársam felszólalásából tudomásul veszem azt, hogy a Nagy Emil-féle szöveget, sőt a függetlenségi és 48-as párt által elfogadott módosítások szövegét is még egy további módosítással egészítették ki, mely a parlamenti kisebbségnek, a nemzeti ellenzéknek jogát gyöngítette, erőtlenitette azzal az intézkedéssel, hogy az általános vita folyama alatt tisztán a tárgyalás alatt levő javaslatnak általánosságban való elfogadása felett lehet a házszabályok 229. §-ára való hivatkozással névszerinti szavazást kérni. Mielőtt a Nagy Emil-féle indítvány második részének és a Mérey Lajos t. képviselőtársam, által most előterjesztett indítványnak részletes tárgyalására áttérnék és az egyes mondatok bonczolásához, az egyes mondatokban foglalt intézkedések helytelenségének kimutatásához fognék, már most beterjesztem határozati javaslataimat. Én csak egy határozati javaslatot akartam előterjeszteni, de a tegnapi ülésen kitűnt, hogy a házszabályok 229. §-ának rendelkezése ellenére a húsz aláírásnál több aláírással ellátott határozati javaslatok zárszavának kérdésében is a ház határoz ; a ház állapítja meg, hogy vájjon azt határozati javaslatnak, elleninditványnak vagy egyszerű módosításnak tartja-e ? Miután a jövendőbe nem látok és minthogy a ház bölcsessége felől előre bírálatot mondani nem tudok, kénytelen voltam több határozati javaslatot megszerkeszteni, várva, hogy ezek közül valamelyiket a ház lesz olyan kegyes határozati javaslatnak minősíteni ; hogy nem szavazza le egyszerűen a tegnapi nap eljárásának mintájára és nem foszt meg így attól, hogy a zárszó biztosított jogával élhessek. xlz általam előterjesztett határozati javaslatok a következők : Az első ugy szól, hogy : A ház elhatározza, hogy parlamenti bizottságot küld ki annak megállapítására, hogy sürgős tárgyalások esetén a házszabályok milyen változtatásokkal nyerjenek alkalmazást. A második szerint: A ház határozatilag kimondja, hogy a házszabályok szigorítására vonatkozó 723. sz. indítvány második szakaszát és illetve az azt módosító, s a ház által elfogadott szakaszt négy szakaszban iktatja a házszabályok szövegébe. Harmadik határozati javaslatom ugy szól, hogy : A ház határozatilag kimondja, hogy a házszabályoknak a sürgős tárgyalás esetére vonatkozó összes változtatásai hatályukat vesztik, ha a kormány az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot a házszabályok módosításának elfogadásától számított 10 nap alatt nem terjeszti elő. Es végre negyedik határozati javaslatom, a melyre a legnagyobb súlyt vetem : Határozza el a ház, hogy a házszabályoknak a sürgős tárgyalás esetére megállapított változtatásai a katonai kérdések tárgyalásakor nem nyernek alkalmazást. T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a Nagy Emil-féle indítvány második szakaszának részletes vitájába belemennék, pár szóval megindokoljam ezen határozati javaslatokat és kifejtsem, hogy miért tartottam szükségesnek ezeknek előterjesztését. Az indokolásban a megfordított sorrendet fogom követni, s elsősorban a legfontosabb határozati javaslatot indokolom, a mely azt követeli, hogy a katonai kérdések tárgyalásakor a sürgősségre vonatkozólag megállapított házszabályváltoztatások ne legyenek alkalmazhatók. Burgyán Aladár: Nem tartozik a második szakaszhoz. Nagy György: örvendek, hogy Burgyán Aladár t. képviselőtársam közbeszólott, hogy ez nem a második részhez tartozik. Ezt a kérdést egyszer végre tisztáznunk kell. Ez igenis a leghatározottabban a második részhez is tartozik és kérem az elnök urat, hogy ha majd szavazásra kerül a sor, ne méltóztassék szintén a Burgyánféle felfogás alapján azt mondani, hogy ez nem tartozik ehhez a szakaszhoz, mert akkor inkább megindokolom és érvekkel igazolom, hogy miért tartozik ez a második szakaszhoz is. A harmadik szakasz azt áUapitja meg, hogy a második és első szakasznak intézkedései mily tárgyakra nyerhetnek alkalmazást. A harmadik szakaszhoz föltétlenül be fogok adni egy indítványt, hogy a katonai kérdések határozottan, expressis verbis kikapcsoltassanak. De megtörténhetik az, hogy a harmadik szakaszhoz előterjesztett indítványt vagy módosítást, vagy bárminek nevezzük, a t. ház nem fogja elfogadni. Ez a harmadik szakasz nemcsak a sürgősségre, hanem az ülések meghosszabbítására is vonatkozik. Már most én ezt a javaslatot, hogy a katonai kérdésekre a sürgősségre vonatkozó intézkedések ne legyenek kiterjeszthetők, a második szakasznál tartom előadhatónak és csakis ott, mert ha a harmadik szakasznál leszavazza a ház, hogy a katonai kérdések kikapcsoltassanak, akkor is megmarad legalább annyi, hogy a sürgősségre vonatkozó rendelkezések a katonai kérdések tárgyalásánál nem vehetők alkalmazásba. Hát méltóztassék itt jól disztingválni. Igenis, itt a második szakasznál határozottan követelni fogjuk ezt és még mindig megmarad az a jogunk, hogy a harmadik szakasznál azután beadjuk az indítványt, hogy a katonai kérdések végleg kikapcsoltassanak a sürgősség és az ülések meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések alól. örömmel hallottam, hogy gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Nagy Emil-féle indítvány hárma-