Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés 1908 április 3-án, pénteken. 325 Áz eredeti indítvány szerint egy fontosabb kérdés a névszerinti szavazás mikénti lehetősége. Az én módositásom erre nézve is eltér, és bocsánat a kifejezésért, ha állítani merem, hogy sokkal világosabban fejezi ki azt, a mi az eredeti indítványban benne vari. Ugron Gábor; Igaz! Mérey Lajos: Kimagyarázható ugyan az eredeti indítványból is az a szándék, hogy névszerinti szavazás az eddigi házszabályok szerint 20 képviselő által csak az általános vita végén legyen kérhető, t. i. csakis azon kérdésre nézve kérhessen 20 képviselő névszerinti szavazást, vájjon a tárgyat általánosságban a részletes vita alapjául elfogadja-e a ház, vagy sem ? Minthogy azonban sok mellékkérdés támadhat az általános vita keretén belül, a melyeknél is lehetne mindig 20 képviselőnek névszerinti szavazást kérni, ennélfogva az én módositásom világosan azt fejezi ki, hogy a sürgősségi tárgyalásoknál 20 képviselő névszerinti szavazást csak egyetlenegy esetben kérhet, nevezetesen csak arra a kérdésre nézve, hogy vájjon a részletes vita alapjául elfogadjuk-e az illető javaslatot, vagy sem 1 Ellenben ezen kérdésen kivüli minden módosítás, indítvány és elleninditvány csak akkor lenne névszerinti szavazás alá bocsátható, ha ezt 100 jelenlévő képviselő kéri. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Végül az én módositásom egy hézagnak pótlására is van hivatva, a mely pótlás az én véleményem szerint rendkívül fontos. Az eredeti indítványban t. i. nem volt gondoskodás arról, hogy az esetben, ha a ház a sürgősségi tárgyalást már kimondotta, vagy az ülés idejének tartamát meghosszabbította, a ház ezen határozatát az illető tárgynak tárgyalása közben, tehát a tárgyalás befejezése előtt is megváltoztathassa. Az eredeti indítvány szerint minden tárgyat feltétlenül a sürgősségi szabály, illetőleg a meghosszabbított ülésezési idő mellett kellene végigtárgyalni, holott a gyakorlatban előfordulhat az az eset, hogy nincs szükség már a meghosszabbított ülésre. Ámde ezt a ház az eTedeti indítvány szerint meg nem változtathatná, mert gondoskodás erről az eredeti indítványban nincsen. Ez a módositásom tehát oda irányul,hogy a mikor a t. ház helyénvalónak találja, akár a meghosszabbítást változtathassa vissza, és mondhassa pl. hogy 16 óra helyett ezentúl csak 10 órát tárgyalunk, vagy 10 óra helyett ezentúl csak négyet, akár pedig kimondhassa, hogy ezentúl a tárgyalás alatt lévő javaslat további tárgyalására nézve az egész sürgősségi szakaszt megszünteti vagyis, hogy a saját határozatát ezen t. háznak megszüntetni jogában álljon. Ezen módosításaimnak a szövegét bátorkodom felolvasni, azzal a kéréssel, hogy ezen módosításokat elfogadni kegyeskedjék. Az én módositásom szerint a második pont a következőkép hangzik (olvassa) : »Sürgős tárgyalások esetén a házszabályok a következő változtatásokkal nyernek alkalmazást: Az elnök előterjesztései, a kérvények és irományok bemutatása, az indítványok és interpellácziók felolvasása, a bizottsági jelentések bejelentése és az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve történik meg. Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzáintézett kérelemhez hozzá nem járul, a ház a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve vita nélkül, egyszerű szavazással dönt a felett, vájjon az elmaradt felszólalás vagy interpelláczió megtörténj ék-e. Zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után tartható meg. A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ilyen kérelem elő sem terjeszthető. Szavazás előtt a kérdésnek mikénti feltevése felett a ház egyszerű szavazással dönt. Névszerinti szavazás csak a javaslatnak általánosságban a részletes vita alapjául elfogadása tekintetében 20 képviselőnek írásban beadott kérelmére rendelendő el. Ezen eseten kívül névszerinti szavazásnak a javaslat részletei felett, valamint a javaslattal kapcsolatos minden indítvány, elleninditvány és módosítás felett csak akkor van helye, ha annak elrendelését 100 jelenlévő képviselő írásban kívánja. Ezekben az esetekben csak az elnök által vagy 100 jelenlévő képviselő benyújtott indítványára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való áttétele is. Egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálását 100 tag kívánhatja. Egyszerű szavazásnál a szavazás előtt ötperczes szünet kívánásának nincs helye. A szavazás megkezdése előtt, az indítványok, ellen indítványok és módosítások újra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt. Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalási jog a képviselők részéről csakis a tárgyalás menetének megakasztása czéljából vétetik igénybe, a házhoz kérdést intézni az iránt, nem látja-e szükségesnek az elnököt arra felhatalmazni, hogy a sürgősnek minősített tárgyalás tartama alatt, ennek megszakításával a szót a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjai alapján csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a maga részéről is indokoltnak látja. Az elnök ezen kérdése felett a ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befejeztéig érvénjrben marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalások a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, a napirend tárgyalására szánt időn belül csak félórát vehetnek igénybe. << Most jön a pótlás (olvassa) : »A sürgősségről, illetve az ülések idejének meghosszabbításáról