Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-304

310 30b. országos ülés 1908 április 2-án, csütörtökön. Mindenekelőtt kijelenteni, hogy elfogadom az elnök ui amaz indítványát, illetőleg propoziczióját, hogy legelső bben is a halasztást magában foglaló indítvány, tehát Lukács László képviselőtársam indítványa bocsáttassák szavazás alá. Az elnök ur javaslatának többi részét azonban nem fogadhatom el és ahhoz nem csatlakozhatom. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Nem tehetem ezt azért, t. ház, mert a halasztó indítvány sorsának eldöntése után nyomban a felett kell határozni, hogy a mennyiben ez a szakasz el lesz fogadva, hova lesz beillesztendő. ('EllenmondásoJc a baloldalon.) Ennek következtében indítványom az, hogy a Lukács László képviselő ur halasztó indítványának eldöntése után mindenekelőtt bocsáttassanak szavazás alá Vlád Aurél, Lengyel Zoltán, Szkicsák Ferencz és szerény magamnak az az indítványa . . . Ugron Gábor : A tárgyalás alatt lévő szövegre kell először ! Maniu Gyula : . . . hogy a kérdésben lévő uj szakasz hová iktattassák be. Ezek után a házszabályok 231. §-a, a mint az elnök ur volt szives előadni, a következő intézkedést foglalja magában (olvassa): »Az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá ; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módosítások, végre az elleninditvány, s ennek netaláni módosításai*. Én azt hiszem, kétségtelen, hogy az eredeti indítványhoz közelebb áll az az indítvány vagy módosítás, a mely annak csak egy mondatát kívánja érinteni, nem pedig az, a mely a szóban forgó indítvány eldöntésével egy egészen uj szöveget ajánl. Ennek következtében, miután kétségtelen, hogy közelebb áll a Nagy Emil-féle indítványhoz az az indítvány vagy módositvány, a mely a Nagy Emil-féle indítványnak csak egy mondatát kívánja módosítani, mint az, a mely azt egészen elvetni kívánja és teljesen uj szövegezés alá kívánja vétetni, azt hiszem, hogy vitán kivül áll az, hogy a házszabályok 234. §-a értelmében először is azon módosítások és indítványok terj esztendők elő szavazásra, a melyek mint közelebb állók, az eredeti indítványnak csak egyes mondatait kívánják módosítani. A mennyiben elveti a ház az egyes mondatokhoz ajánlott módosítást, akkor rendre kell hogy jöjjenek azon uj szövegezések, elleninditványok, a melyek a Nagy Emil-féle szöveg helyébe egészen uj szöveget állítanak. Ebben a sorrendben jönnek az én feljegyzéseim szerint — a mint be lettek adva — Mérey, Mezőn, Urmánczy, Lengyel, Bozóky és Eitner képviselő urak indítványai. Ezek között azután a ház választhat, hogy melyiket tartja közelebb állónak és melyiket messzebb állónak. Ha a t. képviselőház azt fogja eldönteni, hogy az Eitneré áll közelebb, akkor azt fogja előbb eldönteni, ámbár az én szerény nézetem szerint Mérey-é áll közelebb, utána jön az Eitneré és azután jönnek a többiek. A mennyiben ezek közül valamelyik elfogadtatnék, azután szavazás alá bocsátandók az egyes toldások, a melyek nem tekintendők módosításoknak, hanem toldásoknak és a melyeknek czélja az, hogy a Nagy Emil-féle szöveg után egy bizonyos uj szöveg iktattassék be. Ez oly természetű módosítás, a mely kiegészíti, nem módosítja az előbbit, tehát nem lehet vele szembe állítani. Ezután szavazásra bocsátandók az egyes indítványok, igy az általam beterjesztett kétrendbeli indítvány is. a Nagy György által beterjesztett egyTendbeli, a Farkasházy Zsigmond által beterjesztett egy rendbeli, Lengyel Zoltán kétrendbeli indítványa és Vlád Aurél indítványa. Ha ilyen sorrendben vesszük szavazás alá a kérdést, kétségtelen, hogy a házszabályoknak megfelelően lesz a kérdés feltéve. De, ha mindaddig, a mig csak egyes mondatokat módosító indítványok vannak, előbb az egész szöveget elvető uj szöveg bocsáttatik szavazás alá, abban az esetben házszabályellenesen fogunk eljárni. De, a mennyiben ezt az eljárást venné is figyelembe a t. ház, feltétlenül szükséges, hogy az Eitner vagy Mérey-féle javaslat után szavazásra bocsáttassanak az egyes toldások, a melyek inditványoztattak, a melyek az eredeti szöveget kívánják kiegészíteni. Épen ezért az én propozicziómat az elnök ur propozicziójával szemben a következőkben összegezem : Először is szavazásra bocsátandó Lukács László indítványa, másodszor szavazásra bocsájtandó Maniu, Vlád Aurél, Lengyel Zoltán és Szkicsák Ferencz képviselő uraknak a paragrafus elhelyezésére vonatkozó indítványa. Azután szavazásra bocsátandó az a kérdés : Elfogadja-e a ház Nagy Emil indítványát változatlanul, vagy nem ? A mennyiben változatlanul elfogadja, a többi elesik ; ha nem fogadtatik el, akkor szavazásra kell bocsátani azokat az egyes módosításokat, a melyek a Nagy Emil-féle indítvány egyes mondataihoz tétettek, mert azok közelebbállók. Szavazásra bocsátandók azután a Molnár, Mezőfi, urmánczy, Lengyel, Bozóky és Eitner-féle uj szöveg. Valamelyik elfogadása esetén szavazásra bocsátandók az egyes toldások, a melyek javasoltattak; ezek után szavazásra bocsátandók lesznek Nagy György, Farkasházy, Lengyel, Vlád és Maniu határozati javaslatai. Első felszólalásom alkalmával kijelentettem, hogy, a mennyiben a Nagy Emil-féle indítvány elvettetik, tisztelettel kérem, hogy az én módosításaim és indítványaim megfelelő helyen alkalmazva a Mérey-féle javaslathoz viszonyítva bocsáttassanak szavazás alá. Minthogy Eitner képviselő ur mint utolsó szónok adta be indítványát, kérésemet természetesen vele szemben is fentartom. Kérésem tehát, hogy egyfelől ezen propozicziók szerint méltóztassék a kérdésre szavazni, másodsorban pedig, hogy az összes beadott indítványok, módosítások és határozati javaslatok felolvastassanak. (Mozgás.) Elnök : Hoffmann Ottó képviselő urat illeti a szó. Hoffmann Ottó : T. ház ! Az elnök urnak a kérdés feltevésére vonatkozó propozicziójával nem akarok annak egész terjedelmében [foglalkozni mert mihelyt oly nézeteltérés merül fel az ellenzék