Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-304
306 30í. országos ülés 1908 április 2-án, csütörtökön. teszik a sürgősségi indítványt, mikor az illető törvényjavaslatot napirendre tűzik, másnap az elhatároztatik és harmadnají tárgyalásra tűzetik sürgősség mellett, akkor kérdem, lehetséges-e értelmileg és fizikailag, hogy bármely képviselő, ki annak a törvényjavaslatnak előkészítési műhelyében nem vett részt, azon törvényjavaslat szellemével, intézkedéseinek jövőbeni kihatásával két éj alatt tisztában lehessen és olyan meggyőződést szerezhessen, a mely teljes erkölcsi alapot nyújt neki arra, hogy a törvényjavaslatot nyugodtan és képviselői kötelességének megfelelően megbírálhassa. Ha ezt az indítványt elfogadja a t. ház, hogy a sürgősségi indítványnak elfogadása után egy bizonyos idő múlva, mondjuk tizenöt nap múlva, tűzessék ki tárgyalásra a törvényjavaslat, akkor lehetne mondani, hogy az én indítványom felesleges. Mindaddig azonban, míg ezen indítvány szerint egyetlen egy nap sem adatik a képviselőnek arra, hogy a törvényjavaslatot tanulmányozhassa. . . . Zakariás János: Hetekkel azelőtt tudja és ismeri a javaslatot, mert bizottságban is tárgyaltatik. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Maniu Gyula: A bizottságban láttam én olyan tárgyalásokat, hogy ma tárgyalta a bizottság a javaslatot, és holnap már tárgyaltuk itt, mert a ház kimondta, hogy a három napot nem veszi figyelembe. Ha tehát ez megtörtént olyan tárgyakkal szemben, a melyekre nézve a sürgősség nem, mondatott ki, mennyivel inkább feltételezhető, hogy ez ki lesz mondva olyan tárgyakra nézve, a melyek sürgős tárgyalásának szükségességéről a többség meg van győződve. Engedelmet kérek, ha önök komoly munkát kívánnak a képviselőktől, ha azt akarják, hogy minden egyes képviselő és a ház a maga egészében alaposan áttanulmányozza azt a tárgyat, hogy tiszta és nyugodt lelkiismerettel teljesítse törvényhozói kötelességét, ha azt akarják, hogy akkor, mikor a törvény helytelen intézkedései következtében annak vészes következményei mutatkozni fognak, a ház a maga egészében és egyes tagjaiban valóban érezze az erkölcsi, etikai felelősséget azért a rosszért, a melyet elkövetett, mikor a javaslatot kellőképen nem tárgyalta : akkor önöknek igenis kötelességük a fizikai lehetőséget megadni arra, hogy minden egyes képviselő foglalkozhassak a szőnyegen lévő és tárgyalandó törvényjavaslat komoly tanulmányozásával. Ennek következtében vagy el kell fogadniok azt az indítványt, a mely szerint bizonyos időköz keü, hogy legyen, a között, a midőn az indítvány megtétetik és midőn a tárgyalás a sürgősségi szakasz alkalmazásával tényleg megkezdődik, vagy pedig el kell fogadniok azt az indítványt, a melyet bátor voltam beterjeszteni, hogy egy héten több, mint négy ülés ne tartassék. Ha pedig önök ezt nem teszik, ha önök szabad utat fognak engedni arra hogy a képviselőház a maga egészében, vagy legalább is annak túlnyomó részében oly törvényjavaslattal foglalkozzék, a mely a törvén} 7 ]avaslattal komolyan foglalkozni nem volt meg a fizikai idejük, akkor önmagukat teszik felelőssé a törvények káros és vészes hatásáért, nem pedig azokat a képviselőket, a kik a törvényjavaslatokat tárgyalták. T. képviselőház ! A kik azt mondanák, hogy a beadott többi elleninditványok feleslegessé teszik az én szerény határozati javaslatomat, azok nagyon tévednének. Ebből a szempontból mindenesetre vizsgálat alá kell vennem azon indítványokat, a melyek — legalább a külsőség szerint — arra számítanak, hogy ebben a házban a többséget megkapják. Miután Mérey Lajos és Eitner Zsigmond képviselő urak voltak azok, a kik a képviselőház többségének soraiból nyújtottak be indítványt, alaposan feltehető részünkről az, hogy ez a két indítvány bír a legtöbb valószínűséggel a tekintetben, hogy tényleg határozaterőre is fog emelkedni. Épen ezért, a midőn határozati javaslatomat indokolom, nem fogok kiterjeszkedni azon alternatív eshetőségre, a mely előáll abban az esetben, ha egyes beadott indítványok határozaterőre emeltetnének, hanem kizárólag azzal foglalkozom, vájjon abban az esetben, ha ezen két indítvány közül valamelyik elfogadtatik, megváltozott-e valamely mértékben az a helyzet, a melyet az első, a Nagy Emil-féle indítvány előttünk jjersj^ektivaképen feltárt. Mindnyájan tudjuk, hogy a Mérey Lajos-, az Eitner Zsigmond- és a Nagy Emil-féle indítvány között lényegileg különbség nincs, sőt mondhatni, a mint ezt már első felszólalásom alkalmával is hangsúlyoztam, a Mérey Lajos és az Eitner Zsigmond által benyújtott elleninditvány bizonyos tekintetben rosszabb, mint a Nagy Emil által benyújtott indítvány, rosszabb különösen abban a tekintetben, — és ez az én határozati javaslatom szempontjából igen fontos, igen nagy jelentőséggel bír — hogy a sürgősségi indítvány megtételéhez és az indítvány tárgyalásához nem szükséges az elnöknek beleegyezése. Az én határozati javaslatom szempontjából rosszabb a Mérey- és az Eitner-féle indítvány, azért, mert ha sürgősségi indítvány adatik be és ezen sürgősségi indítvány az elnök hozzájárulásától tétetik függővé, az esetben mégis előrelátható az, hogy ezen tárgyalások, a melyek az illető 150 képviselő és az elnök közt folynak, bizonyos időt vesznek igénybe, és ezenkívül mindenesetre alkalmas arra, hogy valamelyes mértékben a dolog lényege tekintetében is az egyes képviselők magukkal számot vessenek és véleményt alkossanak. Minden esetre feltehető, hogy abban az esetben, ha az elnöknek is hozzá kell járulnia, kifejtetnek majd azok az érvek, a melyek az egyik vagy másik oldalról a véleményeket támogatják vagy megdöntik. Ennek következtében a Nagy Emil-féle indítvány szerint is van remény arra, hogy ezen indítvány felvetése ós eldőlte között bizonyos idő fog eltelni. De mikor az elnök hozzájárulása nem
