Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-303
298 303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. fordulnak, bátor leszek ezt az állításomat adatokkal is támogatni. T. i, megtörtént az, hogy a mint már a csendőrség bevonult, annak elszállásolása a személyes szabadság megsértésével történt meg. Ugyanis Hrustin községben nem találkozott olyan ház, a mely a csendőröknek lakást adhatott volna. A mint a csendőrök Zsilinec István házába akartak behatolni a ház ajtaja be lévén zárva, az ablakon át másztak be, a mint ezt a házbeliek megtudták és a házi asszony Zsilinec Zsuzsanna kérdőre vonta ezért a csendőröket, a csendőrök mellbe lőtték őt annyira, hogy elájult és félholtan kellett a saját lakásából kivinni. Ez az egyik sérelem. A másik az, hogy a csendőrség a közigazgatás rendeletére az egyes polgárokra reáparancsolt, hogy a csendőrség részére az erdőkből tűzifát hordjanak be. A mi a helyszínén felvett jegyzőkönyv szerint teljesen ki volt zárva, mert az időjárás olyan volt, hogy olyan nagy hőmennyiség volt az erdőben, hogy oda senki fia nem mehetett volna el. A felhívott jrolgárok ezt indokul felhozták és nem mentek el, csakhogy a közigazgatás gondoskodott arról, hogy ezért őket megbírságolhassa, és történt az, hogy a szolgabírói hivatal elé idézték őket; nevezetesen Florkulak testvéreket a szolgabírói hivatal 20 korona birsággal rótta meg. A csendőrség azután a tűzifát nem kaphatván meg az erdőből, a velük barátságos lábon lévő tanító utján az iskolából hozták el, a minek az lett a következménye, hogy az iskolás gyermekek egészen fűtetlen teremben voltak kénytelenek tanulni. De a személyes szabadság elleni legnagyobb sérelem az, hogy a csendőrség a közigazgatás parancsa folytán nem engedi meg a híveknek Hitelesítették : Somogyi Aladár s. k naplóbiráló-i azt, hogy lelkészével érintkezhessenek. Egyszerű, fölclmives nép által lakott faluban, ha három asszony összejön, a csendőr odajön és a törvény nevében felszólítja őket, hogy oszoljanak szét, mert minden csoportosulás meg van tiltva. Hát kérdem, vájjon így fejezzük-e ki az állam hatalmát egyszerű emberek előtt, hogy őket mindenféle ok nélkül tudja Isten milyen rémképeket festve magunk elé, ott szétoszlásra felszólítsuk? De hova fog az vezetni, hogyha a lelkész nem érintkezhetik majd híveivel? Hiszen mi nagyon jól tudjuk, hogy az állam hatalma különösen a vallás . . . Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék már az idő előrehaladott voltára való tekintettel is a tárgyhoz szólni. Szkicsák Ferencz: Röviden be fogom tehát fejezni azzal, hogy konstatálom, hogy a személyes szabadság megsértése az, a mikor meg van tiltva a lelkésznek, hogy hívekkel érintkezzék és meg van tiltva az, hogy egy-két ember az utczán beszélgetést folytasson. Tessék elrendelni a statáriumot a két községre nézve, ha izgalom van; de törvényes elrendelés nélkül statáriális intézkedéseket tenni: ez merénylet a személyes szabadság és az alkotmány ellen. Interpelláczióniat előterjesztettem, nem tudom, mikor fogom megkapni a választ, de én képviselői kötelességemet teljesítettem és ez megnyugtat. (Helyeslés a nemzetiségiele padjain.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszter urnak. Több interpelláczió nem lóvén, az ülést berekesztem. (Az ülés végződik 2 éra 25 perczkor.) Siinkó József s. k. ági tagok.
