Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfon. 239 egyike a 234. §. értelmében külön önálló indítvány, mindegyike külön-külön teendő fel szavazásra, mindegyike külön-külön döntendő el, a mások által hasonló beadott módosításokkal termé­szetesen együtt, de ezen módosítások az ellen­indiványra való tekintet nélkül teendők fel szava­zásra. Ezen módosítások! közül az első arra vonatkozik, hogy ne 150, hanem 200 képviselő kérhesse a sürgősség kimondását és arra vonat­kozik, hogy az indítványt az elnökökhöz kell be­adni Írásban. A harmadik és negyedik módosítás fenn­tartja azt az eredetileg proponált és többször han­goztatott álláspontot, hogy csak obstrukozió ese­tén van joga a többségnek a sürgősséget indít­ványozni, akkor is csak abban az esetben, ha az elnök a maga részéről is hozzájárni, tehát beiktatja a szövegbe azon szavakat : »a mennyiben a napi­renden lévő javaslat tárgyalása közben az elnök arról győződött meg, hogy obstrukozió esete forog fenn«. Az ötödik számú módosítás tartalmazza ezen elleninditvány lényegét, azt t. i., hogy a katonai kérdések kivételt képeznek. Ez fontos és erre különösen fel kell hivnom a t. képviselőház figyel­mét. E szerint beiktatandó, hogy a sürgősség név­szerint való szavazás utján döntendő el, de a kato­nai javaslatok és más államokkal vonatkozásban lévő gazdasági javaslatokra ez nem érvényes; ezek kivétetnek, mert ezekre nézve a sürgősség nem terjedhet ki. A hatodik módosítás azt tartalmazza, hogy a Nagy Emil-féle javaslat alapján a sürgősség min­den tárgyra kimondandó volna, holott nyilván­való, hogy ez képtelen, ez lehetetlen állapot. Ez lehetetlenség, hiszen csupán és kizárólag javasla­tokra volt a kormánynak gondja. Erről volt szó, azért nem mondom, hogy törvényjavaslat, mert a házszabálymódositás is odatartozik, az is javas­lat. Mindenesetre csakis oly javaslatokra, a melyek törvényalkotási czélból vannak előterjesztve, tehát csakis törvényjavaslatokra és házszabálymódositá­sokra érthető az, hogy a sürgősség igénybe vehető. Kihagyatni kértem azt, hogy az ülés meg­hosszabbítása együtt legyen kérhető a sürgősséggel, a mi a Mérey-féle inditványnyal megegyezik. A sza­vazásra nézve a 8. számú indítványban azt kérem megállapítani, hogy a mennyiben jjedig a sürgősség kimondása után az elnök arról győződött volna meg, hogy az obstrukczió tovább tart, 200 jelen­lévő képviselőnek az elnökhöz írásban benyújtott kérelmére, a ház elnökének indítványára, névsze­rint való szavazás utján a tanácskozási idő meg­hosszabbítása a sürgősnek kimondott javaslat tárgyalására vonatkozólag elrendelendő. A többi módosítások többnyire stiláris ter­mészetűek és így csakis az utolsó számú módo­sítás melyet ki kell emelnem, a mely azt mondja, hogy a Nagy Emil-féle javaslat első részének utolsó mondata kiegészíttessék és nem­csak az ülések tanácskozási idejére, hanem a sür­gősségre vonatkozó határozatok is csak a követ­kező üléstől kezdve lépjenek hatályba. Ez következik abból az uj intézkedésből, a mely már a Mérey-féle javaslatban is fel van véve és a mely különválasztja a sürgősséget és az ülések meghosszabbítását. Ennélfogva ezt külön is ki kell tenni. Már most, t. képviselőház, ezektől eltekintve, van szerencsém benyújtani két indítványt és két határozati javaslatot. A határozati javaslat egyike a következőképen szól: (olvassa) : »A 723. számú inditványnyal kapcsolatban mondja ki a ház, hogy a sürgősségre vonatkozó intézkedés csupán a sürgősnek kimondott javaslat tárgyalására alkal­mazható, ezenkívül minden egyéb tárgyra nézve a rendes házszabály alkalmazandóc Ez olyan határozati javaslat, a melynek tartalmát az igen t. belügyminiszter ur, a kormány, az egész pártközi konferenczia elfogadta, magáévá tette és a mely a javaslatból magából következik ; az azonban itt kimondva nincsen, csak magától értetődik, hogy az ülés ideje után a jegyzőkönyvi vita, a napirend megállapítása, továbbá az összes többi anyag, a mely az ülésutánra marad, nem a sürgősség szabályai szerint, hanem a házszabályok rendes szabályai szerint tárgyalandó, ugy, hogy ezen a téren a húsz képviselőnek zárt ülést kérő, névszerinti szavazást kérő, és minden egyéb joga teljes egészében fenmarad. Nincs is értelme, hogy fenn ne maradjon, mert a sürgősség és az ülés meghosszabbítása kizárólag azon egy javaslatra szól, a melyre azt kérték és a melyre azt a ház megadta. A másik határozati javaslatom szintén tel­jesen egyezik a javaslat szellemével és tulaj don­képen abból következik. Ez a javaslatom ezt tartalmazza : »A 723. számú indítvány elfogadása esetére mondja ki a ház, hogy az ekképen meghosszabbí­tott ülések az esetleges megszakítás daczára is a házszabályok szerint egy ülésnek tekintendők ; az egész ülésről csak egy jegyzőkönyv veendő fel.« Azt hiszem, hogy ez a határozati javaslat is a javaslat szelleméből folyik, s azért azt a többség minden skrupulozitás nélkül elfogadhatja. Már most van szerencsém két indítványt be­terjeszteni, a melyek arra vonatkoznak, hogy a Nagy Emil-féle javaslatnak nincs egyáltalában czime és a ház a felett nem határozott, hogy e javaslat hogyan, miképen és hova iktattassék be. T. képviselőház ! Itt egy nagy mulasztás történt, a mennyiben a ház nem határozott az indítvány azon része felett, a mely vastag betűvel van kinyomatva, t. i., »hogy a házszabályok 189. §-a alapján indítványozom, hogy a házszabályok 249. §-a után mint uj szöveg iktattassék be«. Ez különben is önmagában is ellenmondás, mert a 249. §. után mint uj szöveget beiktatni nem lehet. Lehet uj szakaszt beiktatni, de uj szöveget a 249. §. után, mint nem uj szakaszt, nem lehet. Az sincs kimondva, hogy ezt 250. §-ként iktassa be a kép­viselőház. Különben legnagyobb hibája ennek az

Next

/
Thumbnails
Contents