Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfon. 239 egyike a 234. §. értelmében külön önálló indítvány, mindegyike külön-külön teendő fel szavazásra, mindegyike külön-külön döntendő el, a mások által hasonló beadott módosításokkal természetesen együtt, de ezen módosítások az ellenindiványra való tekintet nélkül teendők fel szavazásra. Ezen módosítások! közül az első arra vonatkozik, hogy ne 150, hanem 200 képviselő kérhesse a sürgősség kimondását és arra vonatkozik, hogy az indítványt az elnökökhöz kell beadni Írásban. A harmadik és negyedik módosítás fenntartja azt az eredetileg proponált és többször hangoztatott álláspontot, hogy csak obstrukozió esetén van joga a többségnek a sürgősséget indítványozni, akkor is csak abban az esetben, ha az elnök a maga részéről is hozzájárni, tehát beiktatja a szövegbe azon szavakat : »a mennyiben a napirenden lévő javaslat tárgyalása közben az elnök arról győződött meg, hogy obstrukozió esete forog fenn«. Az ötödik számú módosítás tartalmazza ezen elleninditvány lényegét, azt t. i., hogy a katonai kérdések kivételt képeznek. Ez fontos és erre különösen fel kell hivnom a t. képviselőház figyelmét. E szerint beiktatandó, hogy a sürgősség névszerint való szavazás utján döntendő el, de a katonai javaslatok és más államokkal vonatkozásban lévő gazdasági javaslatokra ez nem érvényes; ezek kivétetnek, mert ezekre nézve a sürgősség nem terjedhet ki. A hatodik módosítás azt tartalmazza, hogy a Nagy Emil-féle javaslat alapján a sürgősség minden tárgyra kimondandó volna, holott nyilvánvaló, hogy ez képtelen, ez lehetetlen állapot. Ez lehetetlenség, hiszen csupán és kizárólag javaslatokra volt a kormánynak gondja. Erről volt szó, azért nem mondom, hogy törvényjavaslat, mert a házszabálymódositás is odatartozik, az is javaslat. Mindenesetre csakis oly javaslatokra, a melyek törvényalkotási czélból vannak előterjesztve, tehát csakis törvényjavaslatokra és házszabálymódositásokra érthető az, hogy a sürgősség igénybe vehető. Kihagyatni kértem azt, hogy az ülés meghosszabbítása együtt legyen kérhető a sürgősséggel, a mi a Mérey-féle inditványnyal megegyezik. A szavazásra nézve a 8. számú indítványban azt kérem megállapítani, hogy a mennyiben jjedig a sürgősség kimondása után az elnök arról győződött volna meg, hogy az obstrukczió tovább tart, 200 jelenlévő képviselőnek az elnökhöz írásban benyújtott kérelmére, a ház elnökének indítványára, névszerint való szavazás utján a tanácskozási idő meghosszabbítása a sürgősnek kimondott javaslat tárgyalására vonatkozólag elrendelendő. A többi módosítások többnyire stiláris természetűek és így csakis az utolsó számú módosítás melyet ki kell emelnem, a mely azt mondja, hogy a Nagy Emil-féle javaslat első részének utolsó mondata kiegészíttessék és nemcsak az ülések tanácskozási idejére, hanem a sürgősségre vonatkozó határozatok is csak a következő üléstől kezdve lépjenek hatályba. Ez következik abból az uj intézkedésből, a mely már a Mérey-féle javaslatban is fel van véve és a mely különválasztja a sürgősséget és az ülések meghosszabbítását. Ennélfogva ezt külön is ki kell tenni. Már most, t. képviselőház, ezektől eltekintve, van szerencsém benyújtani két indítványt és két határozati javaslatot. A határozati javaslat egyike a következőképen szól: (olvassa) : »A 723. számú inditványnyal kapcsolatban mondja ki a ház, hogy a sürgősségre vonatkozó intézkedés csupán a sürgősnek kimondott javaslat tárgyalására alkalmazható, ezenkívül minden egyéb tárgyra nézve a rendes házszabály alkalmazandóc Ez olyan határozati javaslat, a melynek tartalmát az igen t. belügyminiszter ur, a kormány, az egész pártközi konferenczia elfogadta, magáévá tette és a mely a javaslatból magából következik ; az azonban itt kimondva nincsen, csak magától értetődik, hogy az ülés ideje után a jegyzőkönyvi vita, a napirend megállapítása, továbbá az összes többi anyag, a mely az ülésutánra marad, nem a sürgősség szabályai szerint, hanem a házszabályok rendes szabályai szerint tárgyalandó, ugy, hogy ezen a téren a húsz képviselőnek zárt ülést kérő, névszerinti szavazást kérő, és minden egyéb joga teljes egészében fenmarad. Nincs is értelme, hogy fenn ne maradjon, mert a sürgősség és az ülés meghosszabbítása kizárólag azon egy javaslatra szól, a melyre azt kérték és a melyre azt a ház megadta. A másik határozati javaslatom szintén teljesen egyezik a javaslat szellemével és tulaj donképen abból következik. Ez a javaslatom ezt tartalmazza : »A 723. számú indítvány elfogadása esetére mondja ki a ház, hogy az ekképen meghosszabbított ülések az esetleges megszakítás daczára is a házszabályok szerint egy ülésnek tekintendők ; az egész ülésről csak egy jegyzőkönyv veendő fel.« Azt hiszem, hogy ez a határozati javaslat is a javaslat szelleméből folyik, s azért azt a többség minden skrupulozitás nélkül elfogadhatja. Már most van szerencsém két indítványt beterjeszteni, a melyek arra vonatkoznak, hogy a Nagy Emil-féle javaslatnak nincs egyáltalában czime és a ház a felett nem határozott, hogy e javaslat hogyan, miképen és hova iktattassék be. T. képviselőház ! Itt egy nagy mulasztás történt, a mennyiben a ház nem határozott az indítvány azon része felett, a mely vastag betűvel van kinyomatva, t. i., »hogy a házszabályok 189. §-a alapján indítványozom, hogy a házszabályok 249. §-a után mint uj szöveg iktattassék be«. Ez különben is önmagában is ellenmondás, mert a 249. §. után mint uj szöveget beiktatni nem lehet. Lehet uj szakaszt beiktatni, de uj szöveget a 249. §. után, mint nem uj szakaszt, nem lehet. Az sincs kimondva, hogy ezt 250. §-ként iktassa be a képviselőház. Különben legnagyobb hibája ennek az