Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfőn, 233 illetőleg az üléseknek meghosszabbításához az abszolút többség és legalább a kétharmad többség. Véleményem szerint legalább 250 képviselőnek kellene jelen lenni és ez a leadott szavazatok háromnegyed részével legyen csak kimondható. (Zaj bal/elől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vlád Aurél : Bátor vagyok most a következő módosításokat beadni. Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle indítvány második mondata után folytatólag mint uj szöveg a következő mondat illesztessék be (Helyeslés balfelől. Olvassa) : »A sürgős tárgyalás elrendelése és a tanácskozási idő meghosszabbítása csak a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általános vitájának 15-ik napján terjeszthető elő.« Továbbá indítványozom, hogy a Nagy Emuféle indítványnak a harmadik mondata a következőkép szövegeztessék (olvassa) : »Az indítvány csak a tanácskozás folyama alatt terjeszthető elő«. Ezen módosításom elfogadása esetében lehetetlenné válik az, hogy mielőtt egyáltalában ismerné a ház azt a tárgyat, a melyet el akar fogadni, hogy abban a tárgyban sürgősségi határozat mondassék ki. Csak így vehetjük elejét annak, hogy egy esetleges veszedelmes törvényt elfogadjanak ilyen rendkívüli eszközökkel. Indítványozom továbbá, hogy a Nagy Emilféle 723. számú indítvány következő kitétele után mint uj mondat illesztessék be (olvassa) : »Ez azonban csak a vonatkozó törvényjavaslat napirendre tűzése után történhetik.« Továbbá hogy a negyedik mondat után illesztessék a következő mondat (olvassa) : »Sürgősség kimondására névszerinti szavazással a leadott szavazatok kétharmada szükséges<<. Én azért tartom feltétlenül helyesnek ezt, mert a dolog súlyát nem a sürgősség kérdésében, nem az indítványban látom, a mely a sürgősség kimondását akarja kérni a háztól, hanem a sürgősség megszavazásában, épen abban, hogy a sürgősség megszavazása névszerinti szavazással történjék. Ez biztosíték arra vonatkozólag, hogy a többség ne könnyelműen, ne minden komoly, elfogadható indok nélkül csupán az ellenzék boszantása czéljából kérhesse a sürgősség kimondását. Szükségesnek tartom mindazon esetekben is. midőn a sürgősség kimondása és a tárgyalás meghosszabbítása végett történik a szavazás, hogy ez a szavazás kötelezőleg névszerinti legyen. (Helyeslés a középen.) Indítványozom továbbá, hogy a Nagy Emilféle 723. számú indítvány ötödik mondata után a következő módosítás tétessék be (olvassa) : »A sürgősségi indítványhoz hozzászóló képviselők a képviselőház összes pártjai között számuk arányában osztandók fel, még pedig olykép, hogy a legkisebb pártra is legalább egy szónok jusson.« Bátorkodom továbbá a következő módosítást benyújtani: Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítványnak hatodik mondata a következő szavakkal toldandó meg : »A sürgősség kimondásáKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. hoz azonban legalább 227 képviselő jelenléte szükséges.« Indítványozom továbbá a következőt: Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány hetedik mondata után a következő uj mondat illesztessék : »Az ülések ideje hat óráról a törvényjavaslat tárgyalásának első két hónapjában hoszszabb időtartamra nem emelhető.« Indítványozom továbbá a következőket: Indítványozom, hogy a 723. számú Nagy Emil-féle indítvány hetedik mondata után a következő uj mondat vétessék fel: »A sürgősség kimondásával kapcsolatban az üléseket meghosszabbítani nem lehet, hanem a sürgősség kimondása után minden hét lefolyása után az üléseket két-két órával meg lehet hosszabbítani, legalább 150 pártoló szavazattal. Indítványomnak az a czélja, hogy a sürgősséget egyszerre az ülések tartamának meghosszabbításával megszavazni ne lehessen, hanem először csakis a sürgősséget lehessen kimondani. Hisz magában az a körülmény, hogy egy tárgynak sürgőssége kimondatik, a többség szempontjából már nagyban könnyíti a tanácskozás menetét, máris oly intézkedéseknek alkalmazását biztosítja, a melyek elegendők arra, hogy a többség akarata érvényesíttessék. És így nem tartom helyénvalónak, hogy esetleg, a mikor elégséges egy javaslat megszavazásához, illetőleg a kérdés biztosítására a sürgősség kimondása, hogy akkor azonnal az ülések meghosszabbítása is kimondassák. Ha nem gondoskodunk arról, hogy az ülések tartama csak fokozatosan, bizonyos idő múlva egy-egy tárgyalás után, két-két órával, fél órával, vagy negyedórával hosszabbittassék meg, akkor ugy járunk el, mint az az orvos, a ki méreghatással biró orvosságot egyszerre, nagy adagban adja be a betegnek, és a helyett, hogy gyógyító hatást gyakorolna, ezzel a pácziens halálát okozza. (Zaj. Elnök csenget.) Az ülések meghosszabbításával ép ugy vagyunk, mint a méreggel, ha lassanként adjuk be, hozzászokik a szervezet, és a hozzászoktatott szervezet utóbb oly adag méreghez is szokik, a mely a betegség megszüntetéséhez vezethet. Míg ha egyszerre adjuk be, elpusztul az egész szervezet. A kisebbség védelmére, a kisebbség ellenállási képességének biztosítására szükséges, hogy a kvalifikált többség intézményét hozzuk be. Jelenlegi házszabályaink egyáltalában nem ismernek oly intézkedést, mely a kvalifikált többség jelenlétét megkívánná. Én azt hiszem, ha a jelenlegi házszabályainkban lefektetett rendszert lényegesen, gyökeresen változtatjuk meg, akkor tegyük ezt minden tekintetben és minden szempontból, és a sürgősség kimondása és az ülések meghosszabbítása esetére is hozzuk be a kétharmad, vagy a háromnegyed többséget. Ugyancsak ebből a szempontból szükséges, hogy radikális intézkedéseket tegyünk a tekintetben, hogy a sürgősség kimondása és az ülések meghosszabbítása esetére ne csak 100—150 képviselő jelenléte legyen szükséges, hanem hogy ezen 30