Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

nárczius 28-án, szombaton. 206 300. országos ülés 1908 r, lottam jól, ésamelylyel ennek folytán egyáltalában nem is foglalkozhatom. A többi indítványról nem szólok, mert hiszen azok csak megkerülik, vagy nehezítik a kérdés megoldásának lehetőségét, de nem állanak érdemileg szemben a javaslattal. Hát már most, t. ház, lehet-e nyugodtan tárgyalnunk e szöveg felett és ezzel szemben a Méreyféle módosítás részleteivel foglalkoznunk a nélkül, hogy azt hivatalos alakban látnók vagy ismernők ? Azt hiszem, hogy nem. (Igaz! balfelől.) Tehát, t. ház, nem is tartom magam részéről szükségesnek azt, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a részletek iránt akár egyiknek, akár másiknak elfogadása tekintetében, akár a harmadik, akár az ezentúl beadandó módosításokkal szemben nézetet nyilvánítsak érdemben, mert egyiket sem fogadom el, nem fogadom el pedig azért, mert nem tartom megengedhetőnek, a mint ismételten kijelentettem. e formában, inczidentaliter, előreláthatólag bizonj^os ozéloknak megfelelően módosítani a házszabályokat. A házszabályok módosításának, mint volt szerencsém mondani, feltétlenül helyeslője vagyok. Abban a nézetben vagyok, hogy a házszabályok alapos átdolgozása szükséges és azért adtam be az általános vitánál javaslatomat. Most már itt a Nagy Emil-féle indítvány és határozati javaslat elfogadásával, a mely előttünk áll, ebben a hosszú labirintusban én szerintem nem felelünk meg a czélnak és nem oldjuk meg a kérdést, a melyért azok az urak, a kik ez idő szerint a revíziót szükségesnek tartják, azt beállították. Hatalmi kérdésnek tekintem egyedül és kizárólag e kérdést, t. ház, oly hatalmi kérdésnek, a melylyel az ez idő szerint hatalmon levők élni kivannak, nem mondom jogtalanul, — mert természetes dolog, hogy azok a politikusok, a kik bizonyos politikai irányt képviselnek, a maguk politikáját tartják legjobbnak és a maguk politikájának állandósítása és biztosítása érdekében keresik az utakat és fegyvereket, a melyekkel czéljukat el is érik — se nem tartom ezt a törekvést kellő módon és formák közt választottnak, nem tartom összeegyeztethetőnek a nem is oly rég elhangzott kijelentésekkel, a melyek rendjén a mai többség létrejött. Mert vájjon a házszabályok szigorítását megengedhetőnek, czélszerünek, szükségesnek tartották-e csak ezelőtt pár évvel azok a vezérférfiak, a kik azt most létre akarják hozni ? Nem támadták és vádolták meg azt egy pár évvel ezelőtt, mint merényletet, a nemzet szabadsága és a szólásszabadság ellen ? T. képviselőház ! Természetes, mint az általános vitában elmondtam, a változott viszonyok változott felfogásokat idéztek elő. A mai viszonyok közt, ugy látszik, hogy (olvassa) »minden másnál ingadozóbbak azok az erkölcsi parancsok, a melyek az államkormányzásra, az egyházra, a foglalkozásra vonatkoznak, mert ezek a történelmi fejlődés folyamán nagy változásokon mentek keresztül, melyek hatalmat és erkölcsöt egy csapásra összedöntenek.« így mondja ezt Menger az ő uj erkölcstanában. (Tovább olvas.) »És végül a pártok és a közvélemény erkölcsi szabályai a leggyorsabb változásnak vannak alávetve. Itt betű szerint igaz, hogy oly cselekvések, melyeket ma csodálnak és minden erkölcsi kényszerítő eszközzel is kicsikarnak, holnap már közömböseknek, sőt megvetendőknek látszanak.« A múltban élet-halál harczok folytak a képviselőházban a házszabályokért, a meglévő házszabályok érvénybentartása czéljából; ma ellenkezőleg a házszabályok módosítása szükséges feltétlenül, a mit erkölcsi erővel és hatalmi eszközökkel keresztül akarnak vinni, mert változtak a hatalmi viszonyok és változtak ezek folytán — Menger szerint — az erkölcsi felfogások is. Ha akad valaki, a ki venné magának a fáradságot az 1892,, 1893. és 1894. évi. . . Elnök (csenget) : Kénytelen vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy általános vitát újra nem kezdhetünk. Kérem, a részletekről lévén szó, méltóztassék az első részlethez szólni. Altalánosságban kitérni nem szabad, erre elnöki kötelességem a t. képviselő urat figyelmeztetni. B. Bánffy Dezső: Nem kérem az engedélyt, de bocsássanak meg nekem, t. ház, mikor a házszabályok módosításáról van szó és a Nagy Emilféle indítvány első részének mikénti módosításáról vagy elfogadásáról, akkor talán egy kis történelmi visszapillantás lehetséges a nélkül, hogy az általános vita jellegével birna. (Helyeslés balfelől. Felkiáltások : Azelőtt mindig volt!) A mik a Nagy Emil-féle indítvány első részében elmondva vagy tervelve vannak, tervelve voltak a múltban is és ha a t. képviselő urak, mint mondottam, a hivatkozott évek naplóiban keresni fogják, megtalálják, hogy az elnöki székben ültem én akkor és azok az urak, kik most ilyen értelemben a házszabályt módosítani, a Nagy Emil-féle indítványnak megfelelően átalakítani akarják, akkor az elnöki eljárást állandóan bírálat tárgyává tették épen abból a czélból, hogy az állítólagos elnöki túlkapások megszűnjenek. Házszabályviták és azonkívül zárt ülések egész sorozatában vitattattak ezek a kérdések a nélkül, hogy ez az elnöki tekintély megtámadásának vagy az elnöki jogkör korlátozásának tekintetett volna. Arról van szó, hogy a Nagy Emil-féle indítvány első része czélszerü, alkalmas-e szolgálni azokat a czélokat, a mely czélok vezetik azokat, kik a házszabálymódositást szükségesnek látják. Én azt mondom, hogy nem, t. ház; nem pedig azért, mert ezen módosítások, ezen intézkedések a kezelhetetlenséggel határos nehézségekkel vannak telítve, és nem szolgálják azt a czélt sem, a melylyel én nem vagyok ellentétes nézetben, bárha én ebben a formában a házszabályok módosítását czélszerünek és szükségesnek nem tartom. Nem tartom czélszerünek igy, a hogy Nagy Emil indítványozza és nem ugy sem, a hogy azt módosítani kívánja Mérey képviselő UT, a ki csak egyes részletekben tér el az eredeti javaslattól, miután