Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

300. országos ülés 1908 márczius 28-án, szombaton. 205 el tudja hitetni a magyar néppel, hogy uralma az ország érdekében való és sokkal több és hatásaiban maradandóbb károkat okozhat az országnak. De, t. ház, a házszabályok módosítására nem a többségnek, nem a kormánynak, hanem elsősorban a parlamentnek van szüksége, mert olyan parlamentet, a melynek munkásságát akármelyik napon egy kis csoport megakaszthatja, legjobb becsukni. T. ház! A politikában sohasem ismertem magánérdeket. A pártok külön érdekeit is mindig csak másodrangú kérdésnek tekintem. Zajtalan léptekkel mindig azon az utón próbáltam haladni, a mely legjobb meggyőződésem szerint az ország helyzetének javitására visz. Mostani lépésem megtételénél is kizárólag ez a szándék vezérel. (Helyeslés.) Az obstrukczió beteg parlament megnyilvánulása, én pedig óhajtanám, hogy ebbe a szép terembe mielőbb friss, éltető levegő jöjjön be. Módosításomat a t. ház jóakaratú figyelmébe ajánlom. (Élénk helyeslés. A szónokot többen üdvözlik.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Báró Bánffy Dezső ! B. Bánffy Dezső: T. ház ! Nem fogok inditványt, vagy határozati javaslatot beadni a házszabályok 249. §-a után beiktatandó uj szakasz első bekezdéséhez. (Halljuk ! Halljuk !) Nem adok be módosító indítványt azért, mert abban a formában, a melyben módosítva is előttem fekszik a javaslat, általában nem akarom változtatni, nem akarom szigorítani a házszabályokat. Volt alkalmam már a pártközi értekezleten és a szakasz általános vitája rendjén kifejezést adnom a házszabályok módosítására vonatkozó nézeteimnek, (Zaj. Elnök csenget.) különösen annak, hogy ebben a tömör és ennek következtében részben érthetetlen, részben az elnökség által kezelhetetlen formában nem tartom czélszerünek a házszabályok módosítását. Elmondottam azt is, hogy nem tartom okos dolognak incidentaliter, szinte láthatóan egy vagy több közel jelentkező czél érdekében módosítani a házszabályokat, hanem igenis szükségét érzem a házszabályok alapos módosításának, a minek kifejezést is adtam akkor, a midőn az általános vita alkalmával a módosítandó egész szakaszok sorozatára nézve javaslatot terjesztettem be. A t. ház jónak látta ezt a javaslatot mellőzni és Nagy Emil javaslatát fogadni el. Ezt tárgyaljuk most, ez fekszik most előttünk. Őszintén megvallom, a nélkül, hogy az elnök ur eljárását bírálat tárgyává kívánnám tenni, különös előttem az, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg az ezen inditványnyal szemben beadott indítványok, módosítások a naponta kiosztott képviselőházi ügyrendben nem találhatók meg. Nem mondom, hogy ez törvénytelen, szabálytalan eljárás, nem mondom, liogy ez ellenkezik a házszabályokkal, de mindenesetre különös az a véletlen, hogy épen most ez alkalommal léptetik életbe meglepetésszerűen ezt az ujitást, a mely újítás kétségtelenül nehezíti a kérdés tárgyalását. Már most, ha az elleninditványok, a határozatok nincsenek a képviselők rendelkezésére, (Zaj. Elnök csenget.) hogyan jutnak a képviselők abba a helyzetbe, hogy összehasonlítást csináljanak, hogyan jutnak abba a helyzetbe, hogy megállapítsák, melyik a jobb, és válaszszanak a tárgyalások, a felszólalások rendjén és foglalkozzanak az összehasonlítással ? Ez ujitás, és minthogy az elnökség rendelkezési joga, különösen ujabb értelmezés szerint, érinthetetlen és bírálat tárgyává sem tehető, meghajlok ez intézkedés előtt, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nehezíti a tanácskozást, és nem hiszem, hogy a tanácskozás nyugodtságának és békés hangulatának javára legyen, sőt eUenkezőleg ellentéteket idéz elő, a melyek félreértéseknek okozói, és attól tartok, hogy nem is nagyon messze lesz, a mikor a képviselőház többsége maga is szükségét fogja látni annak, hogy a régi rendszert ismét helyreállítsa. Itt, t. ház, csak bizonjrtalan adatok alapján tehetjük meg az összehasonlítást és tárgyalhatunk. Előttünk fekszik hivatalosan a Nagy Emilféle indítvány első bekezdése, a mely így szól (olvassa) : »Százötven jelenlévő képviselő írásban benyújtott kérelmére, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház az elnök indítványára elrendelheti valamely tárgynak sürgős tárgyalását és az ülések tartamának meghosszabbítását. A sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványnak a tanácskozási idő tartamára is ki kell terjeszkednie. Az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető. Az indítvány felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, a míg a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak másnapra való halasztása nem kérelmezhető. A határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges. A tanácskozás ideje megszakítható, s a megszakítást nem számítva, ülésenkint 10 órára terjedhet. Ezt meghaladó s a megszakítást nem számítva, ülésenkint 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő Írásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával s ennek indítványára fenti módon hozandó ujabb határozattal és a beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el. A megszakítás csak egyszer eszközölhető, s ez két órán túl nem terjedhet. Az ülések tanácskozási idejére vonatkozó határozatok a határozat hozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba. Sürgős tárgyalások esetén a házszabályok a következő változtatásokkal nyernek alkalmazást« Már most, t. ház, ezzel a Nagy Emil-féle inditványnyal — módját kerestem, ha az ügyrenden nincs is kinyomatva, hogy meglegyen nálam — szemben áll a Mérey-féle módosítás és áll, eltekintve a többi beadott inditványtól, a Nagy György-féle módosítás és áll még azon módosítás is, a melyet most Urmánczy t. képviselő ur adott be, a melyet bizony, őszintén megvallom, nem hal-