Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

204 300. országos ülés 1908 márczius 28-án, szombaton. határozni lehessen, történjék akár mellette, akár ellene. Még egy lényegesebb módosításom van az első szakaszhoz, az t. L, hogy fokozatot állítok íel a házszabályok szigorítása tekintetében. Ha egy községben néhány legény mulat és garázdálkodni kezd, az ellen más az eljárás, mint hogyha a községben a nép felzendül, mert akkor katonaságot kell kirendelni. A Nagy Emil-féle indítványnak, hogy ennél a hasonlatnál maradjak, az a hibája, hogy egy mulató kompániával szemben is mindjárt egy század katonaságot rendel ki. Ágyúval nemcsak verebekre nem szokás lőni, de elefántokra sem, pedig az elég nagy állat. Módosításom szerint különbséget teszek a 10 órás és a 10 óránál hosszabb ideig tartó ülések között. (Olvassa) : »Sürgős tárgyalás esetében, ha tiz órás tanácskozási idő lett megállapítva, a házszabályok alkalmazása csak annyiban változik, hogy névszerinti szavazás másnapra halasztása, egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálása, valamint a zárt ülés tartása csak ötven jelenlevő képviselő Írásban benyújtott kérelmére rendelhető el. Szavazás előtt a kérdések mikénti feltevése felett egyszerű szavazással dönt a ház és egyszerű szavazás előtt öt perez szünet nem kérhető.« (Zaj.) Sem a parlamentnek, sem a kormánynak, sem a többségnek, sem magának az ügynek nem lehet érdeke, hogy valamely javaslat tárgyalását néhány nap alatt keresztülhajszoljuk. Már maga az a körülmény, hogy naponta 10 órás ülések tartatnak, elég kimerítő és súlyos az ellenzékre nézve, de nagy vállalkozás a többség részéről is. Ha már most ehhez hozzáadjuk a házszabályoknak azt az enyhébb szigorát, a melyet kontempláltam, alig hihető, hogy még súlyosabb, még radikálisabb fegyverre, a tizenhat órás ülésre legyen szükség, miután ez már elégséges ahhoz, hogy egy 60—70 vagy 80 tagból álló csoport is néhány nap alatt kimerüljön. Abban tökéletesen igazat adok a belügyminiszter urnak," hogy a tizenhat órás ülés elsősorban a többség összetartását, erejét teszi próbára és nagyon meg kell fontolni, mielőtt azt indítványozzák. Mielőtt felszólalásomat befejezném, még egy pár észrevételt kívánok tenni egyes itt elhangzott megjegyzésekre, Gyakran halljuk azt hangoztatni, hogy a házszabályok módositása a szólásszabadság elleni merénylet. Nézetem szerint a szólásszabadság lényege az, hogy a ki a törvényhozó hatalom részese, tehát főrend vagy képviselő, azt a parlamentben elmondott beszédéért vagy a mennyiben hivatalos kiküldetésben van, a jmrlamenten kivül tett nyilatkozatáért üldözni nem lehet; hogy a végrehajtó hatalom részéről sem bírói, sem más utón üldözés nem érheti, még ha törvénybe ütköző dolgot mondott volna is, hanem kizárólag az illető ház fegyelmi hatalma alatt áll és hogy a szólásszabadság csak addig terjedhet, mig a ház tanácskozásának rendjét nem gátolja és a házhatározatok meghozatalának lehetőségét nem alterálja. A ki a szólásszabadság lényegét nem ebben látja, hanem abban, hogy bármikor óraszámra felszólalhat, az nem lehet a parlamentarizmusnak a hive. Még egy megjegyzésre kell reflektálnom, arra a tiszteletreméltó, hazafias aggodalom sugallta kijelentésre, a melyet oly gyakran hallottunk, hogy jöhet egy törvénytelen vagy nem is törvénytelen, de erőszakos többség, a melylyel szemben az obstrukezió fegyverére szükségünk van. Erre az a megjegyzésem, hogy a legliberálisabb házszabály is nagyon gyenge fegyver egy nemzetellenes többséggel szemben. Annak szándékait, annak kártevését, a házszabályokkal megakadályozni nem lehet. Nagy György: Tisztán csak azzal győztünk Tiszával szemben! (Nagy zaj és mozgás a baloldalon.) Béla Henrik : Az nem volt nemzetellenes többség ! (Helyeslés jobhfelől.) Nagy György : Hát mi az a nemzetellenesség ? Béla Henrik : Ha valaki czimborál a nem zetiségekkel. Molnár Jenő: Ugyan, ugyan, micsoda beszéd ez 1 A nemzetiségek nem Magyarország lakosai és polgárai? Mesterségesen elidegeníteni, ellenséggé tenni millió és millió embert! (Nagy mozgás és zaj a baloldalon.) Ez nem nemzeti politika! Elnök : Csendet kérek ! Molnár Jenő : Milliókat elidegeníteni a magyar nemzettől, ez nemzeti politika ? (Zaj.) Elnök : Kérem Molnár Jenő képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni! (Folytonos zaj a baloldalon.) Csizmazia Endre (közbeszól, de szavai a zajban nem hallhatók.) Elnök : Csendet kérek, Csizmazia képviselő ur ! (Folytonos mozgás és zaj a baloldalon.) Csendet kérek, tisztelt urak ! Urmánczy Nándor : Egy nemzetellenes többséggel szemben föltétlenül föltámad a nemzeti küzdelem és azt a házszabályok szűk korlátai közé szorítani még balgaság is volna. Egy olyan többséggel szemben tűzzel és vassal kell küzdeni itt a házban és a házon kivül egyaránt. A hiba nem is itt van, mert a harezban és küzdelemben mindig bátrak, önfeláldozók és elszántak vagyunk, hanem abban van rendesen a hiba, hogy a békekötéseket nem csináljuk meg jól, hogy akkor mindig vagy túlságosan nagylelkűek vagy félénkek vagyunk, vagy magánérdekek vannak a háttérben és azok dirigálnak. Megvallom, t. ház, hogy inkább félek egy olyan többségtől, amely magát a nemzet barátjának hirdeti, de a mely Bécscsel szemben nem eléggé erélyes (Élénk helyeslés a baloldalon.) és nem védi meg eléggé az ország érdekeit. A világért sem akar ez czélzás lenni a mai többségre, nem tükör akar ez lenni, csak mementó, csak figyelmeztetés. Azért félek olyan többségtől, mert az inkább