Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

299. országos ülés 1908 Justh Gyula: Ha számozva van, akkor nem hivatalos. (Folytonos zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak, mert különben kénytelen leszek névszerint megszólítani a képviselő urakat. Mezőfi Vilmos : A permanens ülés meg van valósítva, ha a tizenhat órás üléseket elfogadjuk, mert alig lesz vége az egyik ülésnek.'rögtön kezdődik a következő napi ülés, ha változatlanul megy keresztül akár a Nagy Emil, akár a Méreyféle indítvány. Az én nézetem mégis az, — talán sikerül meggyőzni a t. többséget — hogy elég lesz nyolcz óra az egyszeri sürgősség esetén. Elég lojális, elég liberális vagyok a t. többséggel szemben, a mikor az én indítványom azt mondja, hogy joga van a képviselőház többségének a rendkívüli sürgősség kimondására, a mely esetben a nyolcz órás ülés tizenkét órára hosszabbítható meg, csakhogy én a tizenkét órai tanácskozási időre való áttérést több biztosítékhoz kívánom kötni, nem ugy, mint a Nagy Emil-féle javaslat és a Mérey Lajos-féle javaslat, mely egyszerűen csak annyit mond. hogy ha már elfogadta a képviselőház többsége a tiz órai tanácskozást, az ezt meghaladó, s a megszakítást nem számítva, ülésenkint 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő kérelmére mondható ki. Ez nagyon különös meghatározás és nem tehetek róla, de hozzá kell járulnom . . . (Zaj.) Elnök : Kérem, méltóztassanak csendben lenni képviselő urak, lehetetlen ide és a gyorsíróknak is a szónok urat hallani, pedig elég hangosan beszél, olyan nagy a zajongás. Mezőfi Vilmos: ... hozzá kell járulnom Lukács László képviselő urnak tegnap itt elmondott fejtegetéseihez, mert valóban igen magyartalanul, valóban igen lazán, merem állítani, hogy értelmetlenül van megfogalmazva ugy Nagy Emil, mint Mérey Lajos képviselő urak indítványa, Én, a ki nem kételkedem abban, hogy mind a két képviselő jól tud magyarul, — fel kell tennem, volt alkalmam szavaikból meggyőződnöm, hogy tudnak magyarul, — de ugy gondolom, hogy talán az a lázas izgalom, és talán az a — hogy is fejezzem ki magamaat — lelkiismeretben aggódás is, hogy ilyen veszélyes lépésre akarják rávenm a képviselőházat és nevüket adják oda a szólásszabadság megnyirbálásához, talán ez a kettős aggodalom és ez a félelem járulhatott hozzá, hogy ilyen magyartalan, ilyen laza és ilyen értelmetlen szöveggel állottak a t. képviselőház elé. Mert azt mondja ugy Nagy Emil, mint Mérey Lajos képviselő urak indítványa, illetőleg határozati javaslata, hogy ha a tiz órás tanácskozási idő kimondatott, a 16 órás tanácskozási idő elhatározására később van joga újra 150 képviselőnek. Pedig látjuk, hogy a házszabályokban egyetlen nem elég tiszta és nem elég világosan megirt mondat milyen vitának, milyen véleményeltérésnek szolgál alapul, miképen a mai napon is tapasztaltuk, hogy a t. elnök urak egészen más házszamárczias 27-én, pénteken. 189 báiymagyarázatot adnak olyan dolognak, a mit viszont egész máskép magyaráznak a házszabályokban igen jártas férfiak, a kik bebizonyították a múltban, a múlt obstrukcziós küzdelemben, hogy igenis, ismerik a házszabályok minden csinját-binját. Megtörtént tehát, hogy ilyen élénk, ilyen szenvedélyes ellentétek merültek fel. Erre való tekintettel nem helyes ilyen fontos módosításban olyan laksz, olyan odadobott kifejezést használni, hogy »később«, hanem meg kell állapítani határozottan és nyíltan, hogy meddig terjed az a »később«. Hiszen, ha így változtatás nélkül elfogadja a képviselőház többsége akár Nagy Emil, akár Mérey Lajos képviselő urak javaslatát, akkor mit cselekedtek ezzel a képviselő urak ? Azt cselekedték, hogy ha ez életbe lép, akkor ugyanazon a napon, a mikor a 10 órai sürgősséget megszavazta a képviselőház többsége, rá egy félórára meg fogja szavazni a 16 órai sürgősséget, mert nincs meghatározva, hogy meddig terjed az a később. Markos Gyula: Meglehet! Mezőfi Vilmos : Meglehet, de nézetem szerint azoknak, a kik kétfelé osztották a sürgősséget, a 10 és 16 órára, az a czéljuk, hogy csak az esetben legyen módja és alkalma a háznak az u. n. dupla sürgősséget, — dupla sürgősségnek nevezem, habár nem talál a kifejezés — a rendkívüli sürgősséget kimondani, ha azt látja, hogy a 10 órai egyszerű sürgősség nem felel meg a czélnak, vagyis a 10 órai egyszerű sürgősség mellett a czél nem valósul meg és a sürgős ügy nem tárgyalható sürgősen a képviselőház előtt. Ezért van nézetem szerint különbség téve a 10 és 16 órás ülések között. De hogy ilyen laksz kifejezést használjunk, (Folytonos zaj. Elnök csenget.) a midőn a t. képviselőházi többség tagjai részéről ugy itt a házban, mint a folyosókon azt halljuk hangoztatni, hogy azért kell szigoritani a házszabályokat, és azért kell már most egy végleges házszabályrevizió alapjait lerakni, mert a mostani házszabályok egyes értelmetlen kitételeivel visszaél egy obstruálni szándékozó törpe minoritás, akkor ne adjunk módot és alkalmat arra, hogy egy jövő országgyűlésen ne egy törpe minoritás, hanem egy, a maga a hatalmában elbizakodott, túltengő többség éljen vissza a kisebbség szólásszabadságával. (Helyeslések a középen.) Azért ne tűrjünk meg ilyen kifejezést és jogos a mi kérésünk a többség t. tagjaihoz, sőt tisztelettel kérem is a többség jelenlevő tagjait arra, hogy ne méltóztassanak magukat attól az ellenszenvtől vezéreltetni, a melylyel viseltetnek a mostani kisebbségnek a küzdelmével szemben és ne pártellentéteket lássanak ilyen kérdésben, hanem azt, hogy valóban veszélyben forog a szólásszabadság (Igaz ! ügy van ! a középen.) és ha már megindult a t. többség ezen a végzetes lejtőn, akkor ilyen értelmetlenséget, mint ez a »később« szó, ne méltóztassék meghagyni sem a Mérey-, sem a Nagy Emil-féle javaslat első pontjában. Méltóztassanak határozottan megállapítani, hogy a »később« szó 1—2—3—5 vagy 10 napra vonatkozik és azt a