Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

190 299. országos ülés 1908. »később« szót, a mely szerintem értelmetlen, együgyű és tág teret ad a visszaélésekre, ne méltóztassék a szakaszban meghagyni. Belőlem, ezúttal legalább, határozottan jóindulat beszél. Az a jóindulat, hogy ha már a képviselőház általánosságban, nagy fájdalmamra és keserűségemre elfogadta ezt a házszabályt megnyomorító indítványt, legalább részleteiben pótolja, igazítsa és javítsa ki, hogy ne egy monstrum legyen belőle, a mely ismét csak tág teret nyit a jövendő országgyűlésen, vagy a legközelebbi ülésszakban a visszaéléseknek. Ne méltóztassék a t. többségnek megfeledkezni arról, hogy ilyen együgyű és értelmetlen szavak tág teret nyújtanak egy uj házszabály feletti vitára, a mikor jussa, joga, sőt kötelessége lesz az akkori kisebbségnek tiltakozva felvetni a kérdést, hogy ez a »később« szó tulaj donképen mennyire terjed, milyen időpontra, egy órára-e, vagy hány napra és akkor megint ott lesznek a képviselőházi többségnek a tagjai, hogy ezzel számolniuk kell, nem tudom ugyan, hogy a jelenlegi többség tagjai-e, habár a jelenlegi többség magát örökéletűnek gondolja, s azt hiszi, hogy örökké az uralmon marad, mert, ha ezt nem hinné, akkor a Nagy Emil-féle javaslat első részét soha, de sohasem szavazná meg. Azért indítványom arra vonatkozik, mondassék Id, ha már okvetlenül akarja a t. többség, hogy lehetséges legyen a házszabály keretén belül, bizonyos ügyekre a sürgősség kimondása, mondassák ki ez a 8 órai tanácskozás, és hogyha ez a 8 órai tanácskozás 8 nap alatt annak kimondásától számitottan arról győzné meg a t. képviselőházat, hogy a hozott határozat a czélnak meg nem felel, hogy itt egy elenyésző, törpe obstruálni akaró minoritás meg tudja akadályozni valamely, a nemzet, az ország életére rendkivül fontos határozatnak, törvényjavaslatnak gyors letárgyalását, akkor legyen módja, legyen alkalma nyolcz nap múlva ugyancsak 227 képviselőnek ugyancsak az elnök javaslatára, mint első izben, ugyancsak egy képviselőnek nyilt ülésen a házban történt felszólalására kimondani a rendkívüli sürgősséget, a mi azután azt jelentené, hogy azontúl naponta 12 órán át tanácskoznék a képviselőház. S én azt hiszem, hogy 12 órai tanácskozás épsn untig elegendő. Egyszerűen nevetséges ez a 16 órai megszabás, mert az a mai tanácskozási időnek háromszorosa a 12 óra, tehát egy napra három napi tanácskozási idő esik, ha az én indítványomat fogadná el a képviselőház. Tizenhat órás ülés mellett megtörténnék az a nevetségesség, a melyet az előbb voltam bátor kimutatni,, hogy a permanens ülések mondatnak Id, a 16 órában permanens ülés mondatik ki, mert a 16 óra után jön a jegyzőkönyv, a 16 óra után jönnek az interpellácziók, a 16 óra után jöhetnek a zárt ülések és másnap újra kezdődik a 16 órás ülés. i Egy hang (baljelől) : Eötvös elmondta ezt már százszor! märczius 27-én, pénteken. Nagy György : Repetitio est mater studiorum ! Nem lehet eléggé ismételni ezeket! Mezőfi Vilmos: Kérem, t. képviselő ur, tartom én Eötvös Károlyt olyan igaz, tősgyökeres magyar embernek, hogy tőle még én tanulhatok, s az ő szavait ismételhetem is. Nagy György: Büszkén ismételheti. Az igazságot meg kell másodszor is hallgatni! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Az indítványoknak utolsó része arra vonatkozik, hogy az első négy órai tanácskozás után fél órai szünet minden további két órás tanácskozás után 15 perczes szünet adassék legalább. Indítványomnak ezt a részét már azért is elfogadhatja a t. többség, nehogy a klotürnek utálatos alakjában mutatkozzék be ez a javaslat. A t. képviselő urak az általános vita során azt magyarázták és fejtegették, tiltakozván a klotür szándéka ellen, hogy Nagy Emil javaslata nem a klotürt, nem a határidőhöz kötött szólást akarja megállapitani, hanem teljesen a vitatkozás szabadságát akarja biztosítani. Ha ez igy van, akkor nagyon helytelen és az ellenkező szándékra mutat az, hogyha a 16 órás ülések közben csak kétórai szünetet méltóztatnak engedélyezni Nagy Emil, illetőleg Mérey Lajos indítványai szerint, mert azt kívánják, hogy a képviselők 16 órán keresztül szakadatlanul üljenek itt a képviselőház tanácskozótermében. Mert azt kell feltételezni, hogy kötelességtudó képviselők lesznek, a kik szakadatlanul itt fognak ülni és figyelni fogják a történendőket, és ne tessék azt feltételezni, hogy olyan képviselők lesznek, a kik a folyosókon fognak politizálni és azzal, hog}

7 itt az ülésteremben mi történik, törődni nem fognak ; tehát fel kell tételezni, hogy rendkívüli sürgősség kimondása, 16 órás ülések kimondása esetén a képviselők szakadatlanul itt a képviselőházban lesznek. Már pedig a népoktatási törvény is szabályozza az elemi iskolákban a növendékeknek adandó szüneteket; s mikor 16 órán át fokozott szellemi munkában fokozott figyelemmel ül itt az a törvényhozó, s megköveteli tőle az ország, megköveteli a nép, megköveteli az ő választóközönsége, hogy figyeljen, hogy felszólaljon, hogy vitatkozzék, tiltakozzék, hozzászóljon ahhoz, a mi a napirenden van. 16 órai szakadatlan figj^elmet követelünk tőle; és ha éjszakába átnyúló tanácskozásokról, éjjeli ülésekről lesz szó, mint a hogy azt 16 órai tanácskozásnál máskép elképzelni nem is lehet, akkor ne méltóztassék csak 2 órai szünetet engedélyezni és ezt is ugy, hogy az a 16 órába nem számíttatik be, mert akkor ez 18 órai tanácskozásnak felel meg. Mérey Lajos képviselő urnak Nagy Emil indítványához benyújtott módosítása, a mely, és ezt hangsúlyozni kívánom, a függetlenségi és 48-as párt nevében nyújtatott be, igy nem lQÓTai, hanem 18 órai ülést akar. Ez sokkal rosszabb még mint a Nagy Emil indítványa, a mely csak 16 órát akar. Mérey Lajos kegyes, emberszerető, azt mondja, ti 16 órán át kifáradt, agyonhajszolt képviselők, ime, megadatik nektek az a kegy, hogy két órát