Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-299
188 299. országos ülés 1908 márczius 27-én, pénteken. Azt hiszem, ez kétségen felül áll, mert ha I 150 képviselő követel valamit az elnöktől, sokkal inkább nehezére esik megtagadni, mintha egykép viselő él a házszabályokban biztositott jogával és egy képviselő kivánja az elnöktől azt, a mihez jogot ad a házszabály, de a minek megvalósítása tisztán az elnök akaratától és később a ház_ egyetemének akaratától függ. (Tovább olvassa) : »És minél nagyobb szám szerepel előzetesen a sürgősség kérelmezésénél, annál inkább kisebbedik az a biztosíték, a melyet az elnöki szék pártatlansága nyújt.« (Zaj. Elnök csenget.) Gondolom, hogy ez kétségtelen. Mert az elnöki szék pártatlansága megköveteli azt, hogy akár 100, akár 200, akár 300 képviselő követel valamit és ezzel szemben egy képviselő ellenez valamit, az elnöki pártatlanság ne a 300-nak adjon igazat, ha látja, hogy annál az egynél van az igazság, de annak az egynek, mert csak igy állhat az elnök a magas piedesztálon és csak akkor követelheti azt a tiszteletet és tekintélyt, a melylyel az ityen különböző pártállásu, egymással homlokegyenest ellenkező véleményekkel és nézetekkel idejött képviselőház tanácskozásait bölcsen és higgadtan, nyugodtan vezetni képes lehet. így folytatja továbbá a tanulmány (olvassa) : »Mert a ház egy jelentékeny részének előzetes állásfoglalása részint oly jelentőségű, hogy fedezi az elnök tényét és ezzel kisebbíti felelősségét, részint alkalmas pressziót gyakorolni rá, mivel úgyszólván prejudikál az ő állásfoglalásának. Mindenesetre könnyebben mellőzheti az elnök a sürgősség iránti kérelmet, ha csak egyes képviselő kívánságával áll szemben, mint hogyha ezzel a kormány pártjának egy jelentékeny része írásban fordul hozzája. Ez egyértelmű lenne a ház előzetes.megszavaztatásával, a minek hatása alól az elnök nehezebben vonhatja Id magát. A czél pedig az, hogy az elnök elhatározása lehetőség szerint befolyásolatlan legyen. Hogy T azután a képviselőknek kisebb vagy nagyobb száma akarja-e)['a rendszabály alkalmazását, az megnyilvánulhat akkor, mikor az elnök indítványa alapján határozatot hoz a ház. A határozathozatalnál igenis helyén van ilyen jelentékeny számhoz kötni a sürgősség kimondását.« T. ház ! Gondolom, minden elfogulatlan ember, a kit nem előzetes pártpolitikai szempontok és intencziók vezérelnek, mikor részt vesz ebben a nézetem szerint szomorú alkotásban, a házszabályok szigorításában, hanem a kit valóban a képviselőház tanácskozásának szabadsága és az az érdek vezet, hogy a házszabályokban levő esetleges hiányokat becsületesen pótolja, de ugy, hogy biztosítsa egyrészt a ház tanácskozási képességét, másrészt minden képviselőnek korlátlan véleménynyilvánítási szabadságát, annak el kell fogadnia azt az indítványt, a mely lehetetlenné teszi ugy az egyik, mint a másik végletet. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. Mezőfi Vilmos: Lehetetlenné teszi azt a végletet, hogy az elnök legyen mindenható ur a képviselőház felett, és lehetetlenné teszi azt a másik végletet is, hogy egy párturalmi rendszer bármikor, bármely piüanatban valamely tárgyat sürgősnek kimondván, néhány nap alatt kényszerítse a képviselőket arra, hogy azt elfogadják, akár akarja azt a hazafias Idsebbség, akár nem akarja. Nagy Emil, úgyszintén Mérey Lajos képviselő ur indítványa, illetve javaslata a sürgősség kimondása esetén a tanácskozás idejét ülésenként 10 órára teszi. Nézetem szerint ez sok és felesleges is. A mai gyakorlat szerint a képviselőház 10-től 2-ig tanácskozik, ez négy óra. A múlt és a gyakorlat bebizonyította, hogy ez alatt a négy óra alatt sokat lehet végezni és sok üdvös törvényt lehet megszavazni, mint a hogy bizonyította ez a képviselőház, a mely egy ülésen, 10-től 2-ig volt eset, hogy nyolcz különböző törvényjavaslatot megszavazott és pedig hozzászólás nélkül, mert a ház minden tagja belátta, hogy azokhoz a törvényekhez hozzászólni felesleges, mivel azokban kifogásolni való nincs. Láttuk az alkotmánybiztositékok előterjesztésénél, hogy a négy órás ülésnek első fél órájában a képviselőház három vagy négy ilyen törvényjavaslatot vita nélkül elfogadott. Az én nézetem az, hogy négy óra elég volna a tanácskozáshoz és törvények alkotásához. Minthogy azonban a ház többsége más nézeten van, az én tiszteletteljes javaslatom ugy szól, hogy egyszerű sürgősség esetén ne tíz, hanem nyolcz óra legyen a tanácskozás ideje. Hisz elég merész ugrás ez az eddigi négy órás tanácskozási időről egyszerre a nyolcz órás tanácskozási időre. Csitáry Béla : Permanens ülés ! Mezőfi Vilmos: T. közbeszóló képviselőtársam, a permanens ülések nézetem szerint megvannak valósítva, ha a ház elfogadja Nagy Emil 16 órás indítványát és igy fölösleges a kéj)viselő urnak rajongani a permanens ülésekért. A Nagy Emil-féle inditványj nem más mint permanens ülés. Ha tiz órakor eljövünk tanácskozni és kimondatik a tizenhat órás sürgősség, ez a tizenhat órás sürgősségi idő a jegyzőkönyv utólagos hitelesítésével, az interpelláczióknak a tizenhat óra után való előterjesztésével és a szünetekkel együtt, a melyek szintén be vannak számítva Mérey Lajos házszabálymódositásának első bekezdésében is . . . (Ellenmondás a középen.) Ez nagyon fontos, ezt tisztázni kell, itt van benne Nagy Emil javaslatában, de Méreyében is benne van. Egy hang (a közéfen): Nem számítja be ! Elnök: Kérem ne méltóztassék zavarni a szónokot. Épen azok zavarják, a kik elvtársai a szónoknak. Mezőfi Vilmos : Igaza van, de én nem tehetek arról, hogy nem volt módom pontosan áttanulmányozni Mórey T Lajos indítványát, mert nem lett a képviselőház tagjai közt szétosztva, ellenben a Nagy Emil-féle javaslat hivatalosan számozva van kiosztva.
