Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

186 299. országos ülés 1908 kedéseit módositani, illetve enyhíteni. Erre való tekintettel vagyok bátor a következő indítvány elfogadását kérni (olvassa) : »Inditvány a Nagy Emil-féle házszabálymódositó javaslathoz. Bármely képviselő nyílt ülésen, élő szóval kérheti valamely javaslat, vagy előterjesztés tárgyalására a sürgősség kimondását. E kérelem alapján a ház elnöke, ha indokoltnak látja, nyomban megteszi a sürgősségi indítványt, ellenesetben nyomban visszautasítja. Ha az elnök a sürgősségi indítványt megtette, a sürgősség kimondásához legalább 227 jelenlévő képviselő pártoló szavazata szükséges. A szavazás az elnök indítványát követő napon az ülés elején történik névszerinti felhívással. A sürgősségi indítványhoz három szónok mellette, három szónok ellene szólhat. Ha a sürgősségi kérelmet akár az elnök, akár a ház elvetné, további tárgyalás során arra a tárgyra, a melyre kéretett, többé nem indítványozható. A sürgősség kimondása után az elnök indítványt tehet az ülések idejének meghosszabbítására. A meghosszabbított ülések ideje 8 órára terjedhet. Az erre vonatkozó határozat a sürgősség kimondását követő ülésnapon az ülés elején ugyancsak 227 képviselő pártoló szavazatával hozzászólás nélkül mondható ki. A szavazás névszerint történik. Ha a meghosszabbított ülések ideje elérte a nyolcz órát, ugy a sürgősség kimondását követő 8-ik napon bármelyik képviselőnek nyílt ülésen tett szóbeli kérelmére az elnök javaslatot tehet a rendkívüli sürgősség kimondására és az ülések további meghosszabbítására. Rendkívüli sürgősség esetén az ülések ideje 12 óráig terjedhet. A rendkívüli sürgősség kimondásához legalább 227 pártoló szavazat szükséges. Kimondása épen olyan formaságok mellett történik, mint az egyszerű sürgősség elhatározása és a sürgősséget kimondó határozatot követő ülésnapon lép életbe. Sürgősség esetén az első négy órai tárgyalás után legalább egy órai és minden további két órai tárgyalás után legalább egy negyed órányi szünetnek kell következnie. A szünet ideje a tárgyalási időbe nem számitható be. T. ház ! Mivel indítványom terjedelmes és mivel a képviselőház tagjainak túlnyomó nagy többsége nincs jelen az ülésen, — látom, hogy igen kevesen vannak jelen — azért azt hiszem, hogy valóban a képviselőház érdekében és a tanácskozási szabályok javára szolgálna, ha indítványomat a képviselőház kinyomatná. Ezt az indítványomat azok is elfogadhatják, a kik szigorítani akarják a házszabályokat, de még sem akarnak elmenni olyan messze, mint Nagy Emil. A házszabályok 216. §-a értelmében tisztelettel kérem tehát a t. képviselőházat, hogy indítványomat kinyomatni és a holnapi nap folyamán a képviselők közt szétosztani J méltóztassék. (Helyeslések.) Most pedig bátor leszek indokolni tiszteletteljes indítványomat. Eleve megjegyzem, hogy sem a Nagy Emil-féle javaslatot, sem a Mérey Lajos képviselőtársam által benyújtott és a 48-as márczius 27-én, pénteken. ] függetlenségi párt bélyegzőjével ellátott módosító indítványt nem tudnám nyugodt lélekkel elfogadni. Nehogy a képviselőház tagjai abban a hitben legyenek, hogy Mérey Lajos indítványa enyhített formája Nagy Emil javaslatának, nem habozom kijelentem, hogy Mérey Lajos házszabálymódosító indítványa sokkal szigorúbb, mint az, melyet Nagy Emil képviselő ur nyújtott be. Mert mit mond Nagy Emil képviselő ur indítványa % Ez az indítvány 150 jelenlevő képviselőnek írásbeli indítványához köti a sürgősség kimondását, de csak akkor, ha a ház elnöke ahhoz hozzájárul és a maga részéről is indítványt tesz. Ezzel szemben Mérey indítványa szerint elég 150 képviselőnek egyszerű indítványa és tökéletesen felesleges a ház elnökének a hozzájárulása. Ha 150 képviselő kéri a sürgősség kimondását, az elnöknek beleszólása nélkül a ház szavaz és a többség vagy elfogadja, vagy nem. Az egyik is rossz, a másik is rossz, de a Méreyé rosszabb. Miért % Mert Nagy Emil javaslata legalább két tényezőhöz köti a sürgősségnek, az én felfogásom szerint a szájkosárnak, a kimondását. Nagy Emil képviselő ur javaslata először 150 képviselőnek Írásos, jelenlétével dokumentált hozzájárulását követeli, de tetézi azzal, hogy az elnöknek is hozzá kell járulnia, a kinek a jövőben ezen módosított házszabály kezelése körüli pártatlanságában való hitünket legalább, nem szabad, hogy bármiképen is lerontsuk. Mérey Lajos képviselő ur indítványa ezen elnöki biztosítéktól meg akar bennünket fosztani. Nagy Emil indítványa az elnök hozzájárulását feltételül köti ki; Mérey Lajos indítványa ezt feleslegessé teszi. Azért azt hiszem, hogy az én indítványom sokkal inkább megfelel a czélnak, a mely azokat vezette,— nézetem szerint helytelenül — a kik a mostani házszabálylyal megelégedve nincsenek, és sokkal inkább eleget tesz ugy a ház méltóságának, mint az elnök tekintélyének ; sokkal inkább biztosítja a képviselők szólásszabadságát. Indítványom ugyanis azt mondja, hogy bármely képviselőnek joga legyen a képviselőházban nyílt ülésben bármikor felállanb és a napirenden levő tárgyra nézve a sürgősség kimondását kérni. Gondolom, hogy ez felel meg a képviselők méltóságának és akaratszabadságának, mert nem minden párt lehet 150 taggal képviselve ezen parlamentben ; az általános, egyenlő és titkos választói jog alapján majd ide bejövő pártok száma nemcsak három vagy négy lesz, mint most, hanem, a mint azt az osztrák parlamentben, a németországi birodalmi gyűlésen és a franczia kamarában látjuk, 15—20 kisebbségi párt fog ebbe a képviselőházba bejönni, a melyek homlokegyenest ellenkező gazdasági és politikai elveket fognak magukénak vallani, ugy hogy úgyszólván lehetetlen lesz 150 embert csoportosítani ahhoz, hogy- valamely tárgyra nézve a sürgősséget kérje vagy kérhesse. Ezért akarja indítványom azt a jogot adni bármely képviselőnek, hogy ha meg van győződve arról, hogy a