Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

márczius 27-én, pénteken. 181 299. országos ülés 1908 ozimen szólni. Az elnök urnak ez az eljárása tehát nézetem szerint a házszabályba ütközik és felszólalásomnak nincs más czélja, mint hogy ezt a tévedést, mert csak annak kell minősítenem, az elnökség, illetve az elnök ur megkorrigálj a. Elnök : Lengyel Zoltán képviselő urat illeti a szó a házszabályokhoz. Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! Több irányban is fel kell szólalnom, a házszabályokhoz kérvén szót, mert a hogy reparáljuk a házszabályokat, olyan terjedelemben és méretekben szaporodnak a sérelmek. Az igen t. elnök ur ugyanis a jegyzőkönyv hitelesítése közben nem engedett a házszabályokhoz sem, személyes kérdésben sem és szavaim helyreigazítása czimén sem szólni akkor, mikor Hammersberg László képviselő ur á jegyzői székből a jegyzőkönyv hitelesítése közben a 267. §-ra hivatkozott. Már odáig jutottunk a házszabályok alkalmazásában, hogy a 267. §-al akarja az igen t. jegyző ur megmagyarázni azt, hogy a jegyzőkönyvbe miért nem vette be Farkasházy Zsigmond ur inditványát. Bocsánatot kérek, a 267. §. nem az indítványokra, hanem a szavazásra vonatkozik, kizárólag arra, hogy a szavazás dolgából mi kerüljön bele a jegyzőkönyvbe. A 266. §. ugyanis azt mondja, hogy a jegyzők szerkesztik a jegyzőkönyvet, olvassák fel az iratokat, hivják fel a szólni akarókat és számítják össze a szavazatokat. A 267. §. pedig igy folytatja : (olvassa) »A jegyzőkönyvbe foglaltassák : a) a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezetében, b) a szavazás eredmédnye, c) a hozott határozat«. Vagyis a 267. §. kizárólag a jegyzőkönyv szerkesztésének azon részére vonatkozik, a mely szerint a szavazás eredményét kell jegyzőkönyvbe foglalni. Hiszen ha a t. képviselő ur magyarázata állna, hogy a jegyzőkönyvbe csak a szavazás eredménye és a hozott határozat volna befoglalható, akkor sem az ülés megnyitása, sem a bezárása, sem. a többi indítványok, határozati javaslatok nem kerülhetnének bele, mert azok egyike sem szavazás alá került kérdés, nem a szavazás eredménye és nem a hozott határozat. A 267. §. kizárólag arra vonatkozik, hogy a szavazás eredményéről, annak lefolyásából mit kell jegyzőkönyvbe foglalni. Nem az indítványokra vonatkozik és nem azok befoglalására, mert ha arra vonatkozik, azt kérdezem, mi czimen méltóztatott Farkasházy Zsigmond többi indítványait jegyzőkönyvbe venni ? Hammersberg László: Mert azok szavazás szubsztrátumát fogják képezni! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Fogják, de a 267. §. nem azt kívánja jegyzőkönyvbe vétetni, a mi a szavazás tárgyát fogja képezni, hanem a szavazás alá került kérdést szó szerinti szerkezetében. Kérem, én a jogászokkal és nem jogászokkal is szívesen vitatkozom, de olyan álláspontot nem foglalhatok el, a mi tökéletesen nem helyes. így vagyunk a 238. §-sal. Az elnök ur ugyanis, hogy kimentse az ő állásfoglalását, a mely szerintem helytelen, a 238. §-ra hivatkozik, a mely ezt mondja (olvassa) : »A ház által elvetett indítvány vagy javaslat — lett légyen annak tárgya törvény alkotása vagy nem, ha a tárgyalásnak bármely fokozatán vettetett is el — ugyanazon ülésszak alatt többé tanácskozás alá nem kerülhet«. Ez nem azt jelenti, hogy a Nagy Emil-féle indítvány 3-ik pontjához nem lehet akár a katonai, akár a közösügyes kérdésben akármennyi módosítást, indítványt és elleninditványt benyújtani, akár oly irányban, hogy ezek bevétessenek, akár oly irányban, hogy Id hagyassanak, akár oly irányban, hogy bizonyos körülmények közt vétessenek be, hanem csak azt jelenti, hogy azt a határozati javaslatot, melyet Farkasházy Zsigmond benyújtott, annak szószerinti szövegében nem lehet újra benyújtani, de ha csak egy szó, egy gondolat másképen van szövegezve, ha a szórendje más, be lehet nyújtani újra és határozat tárgyává lehet tenni. Még a 216. §. alapján vagyok bátor indítványt terjeszteni elő. A 216. §. azt mondja, hogy a képviselőház az Írásban beadott indítványok kinyomatása iránt vita nélkül egyszerű szavazással határoz. Én elővettem a mai napirendet és azt époly tisztának találtam, mint tegnap, annak daczára, hogy időközben körülbelül 30 módosítás, elleninditvány és határozati javaslat lett a tegnapi ülésben benyújtva, olyan is, a melylyel a zárszó joga jár. A napirendben azonban ezek mégsem szerepelnek. Ugy látszik, a mélyen t. elnökség nem látta jónak ebben a tekintetben intézkedni, ez azonban kötelessége lett volna, mert az előző határozati javaslatokat is az elnökség nyomatta ki házhatározat nélkül. De ha már nem méltóztatott ezt a jogot igénybe venni, vagy ha nem méltóztatott ezt az elnökség kötelességének tekinteni, a 216. §. értelmében nekem erre nézve jogom van és én indítványozom, méltóztassék határozni arra nézve, hogy Farkasházy Zsigmond képviselő ur többi inditványai, módosít ványai és határozati javaslatai a ház határozata alapján egyenként kinyomattassanak, egyenként, mert igy az összeségre nézve határozni nem lehet. Méltóztassék erre nézve a kérdést feltenni, hogy Farkasházy Zsigmond benyújtott inditványai kinyomattassanak-e, igen vagy nem. Végül fel kell szólalnom a 215. §. alkalmazása tekintetében is. Nézetem szerint a legnagyobb sérelem, mely a tegnapi ülésben megtörtént, — kivéve az indítvány el nem fogadását — az, hogy az elnök ur nem engedett engem szólni a házszabályokhoz, nem engedett szólni a napirendhez sem, nem engedett szólni sem előtte, sem utána, holott a 215. §. szerint föltétlenül és minden körülmények közt, attól a szótól elkezdve, hogy »az ülést megnyitóim, egészen addig a szóig >>az ülést berekesztem« minden képviselőnek bármikor — ki-