Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

182 299. országos ülés 1908 márczius 27-én, pénteken. véve, hogyha más valaki beszél, vagy az elnök szól — megvan az a joga, hogy ezen a czimen szót kérhessen. Az elnökségnek más joga nincs tehát, mint elvonni a szót, ha azt megfelelőnek nem találja. Azon a czimen, hogy az ülés ideje letelt, nem lehet a képviselőt korlátozni fölszólalásában a 215. §. alapján. Az uj házszabály, a Nagy Emuféle módositás ezt a legtökéletesebben bizonyítja. A Nagy Emil-féle házszabály egyenesen arra a czélra készül, hogy a 215. §. alapján ezentúl csak a tanácskozási idő után legyen lehetséges felszólalni, mert a mostani házszabály szerint nemcsak utána, hanem alatta is, az egész ülés ideje folyamán minden képviselő szót kérhet és jogában van mindig beszélni, mig az elnök tőle a szót meg nem vonta. Mit jelent az, hogy a tanácskozási idő letelt ? A tanácskozás ideje csak annyit jelent, hogy eltelte után a napirenden lévő tárgyhoz nem lehet senkit szólásra felhívni, nem lehet határozatot hozni, csak a többire lehet, a mi hátra van, csak a napirend megállapítása, esetleges interpellácziók előterjesztése vagy az azokra adott válaszok tekintetében, melyek a napirendi időn túl terjeszthetők elő, vagy ha a ház engedélyt ad a miatt, mert a képviselő hosszasabban akar beszélni. Egy preczeptiv szabályt ismerünk és ez az, hogy az ülés el nem oszlatható, mig a következő ülés napirendje megállapítva nincs. Ez magában foglalja azt a másik szabályt is, ennélfogva az ülés okvetlenül meghosszabbitandó a tárgyalási időn túl mindaddig, mig a következő ülés napirendje megállapítva nincs. Ezen napirend megállapítása közben mindenkinek van felszólalási joga, van annyi, képviselőnek, a mennyit a házszabály megenged. A felszólalások közben joga van húsz képviselőnek zárt ülést kérni, joga van erre vonatkozólag szavazást provokálni, ezen közben megtörténhetik mindenféle sérelem, ezenközben sértések fordulhatnak elő, a melyekre válaszolni jogában áll a képviselőnek, továbbá jogában van a 215. §. alapján visszavonni azon képviselőnek indítványát a napirendhez is, a ki ezt megtette. Tehát teljes joga van mindenkinek az ülés bezárásáig a 215. §. a), bj, c) és d) pontja alapján bármikor szót kérni és ezen szólásjogot tőle senki el nem vonhatja. (Ugy van ! balfelől.) Most egyéb tekintetben csak magyarázatra szoritkozhatom, inditványozási jogom nincs, de a 216. §. alapján, abban a tekintetben, hogy a múlt ülésben benyújtott indítványok házhatározat folytán kinyomassanak-e vagy nem, van jogom indítványt tenni, ezt meg is teszem és pedig minden egyes benj-ujtott indítványra nézve külön-külön kérem a ház határozatát. Elnök: Kérem, a t. képviselő urnak inditványozási joga a 216. §. értelmében nem áll fenn, mert a képviselő ur most nem szól a napirenden lévő tárgyhoz, hanem a házszabályokhoz, és a házszabályok értelmezése felett indítványt itt be nem terjeszthet. Igenis joga van a képviselő urnak a 198. §. szemmeltartásával az indítvány-könyvbe annak módja szerint ezt bejegyezni, indítványát az elnöknek beterjeszteni s a ház azután majd ki fogja tűzni annak indokolására a napot. De külön házszabályok szerint el nem járhat. Ezt kívántam már most is konstatálni. Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, akkor a 198. §. egészen uj dolog előttem. Engedelmet kérek, én az elnök urnak nem akarom megmagyarázni, de kénytelen vagyok vele. A 198. §. szerint való indítványt a 216. §. alapján tárgyalni sem lehet, mert a 198. §. alapján való indítványt csakis szerdán és szombaton lehet előterjeszteni, annak indokolására határidőt kell kitűzni, arra vonatkozólag a képviselőház névszerinti szavazással, vagy egyszerű szavazással határoz, tetszése szerint, kitüzetik napirendre és ugy megy tovább. A 216. §. szerint pedig vita nélkül egyszerű szavazással kell a háznak határozni abban a kérdésben, hogy kinyomassék-e az, vagy nem. Ha a mélyen t. elnök ur nekem azt akarja mondani, hogy jogomban van és ha előterjesztettem a 198. §. értelmében, akkor a felett a ház nem határozhat a kinyomatás tekintetében és nem határozhat érdemben addig, mig ez az indítvány nincs elintézve, ezt én mint obstrukeziós anyagot köszönettel elfogadom és nyugtázom. Farkasházy Zsigmond: Ez nem a házszabályoknak megfelelő! Elnök: Kérem a képviselő urakat és különösen Farkasházy Zsigmond képviselő urat, ne méltóztassék párhuzamos szónoklatot tartani. Szívesen élvezzük külön-külön a felszólalást. (Derültség.) Lengyel Zoltán : Csakhogy a 198. §-szal a 216. §. teljes ellenmondásban van, mert a 216. §, a kinyomatás kérdésében egyenesen előírja, hogy vita nélkül, egyszerű szavazással határoz a ház. Ha pedig benne van, hogy határoz a ház, akkor arra módot is kell adni, van is mód arra nézve, hogy ezt a kinyomatást lehessen akárkinek indítványozni, lehet a szónoknak, mikor benyújtja, lehet az elnökségnek, lehet bárkinek, csak arról van. szó, hogy tovább vitának e felett nincsen helye és e kérdésben egyszerű szavazással kell a háznak dönteni. Ha azt a kérdést veti fel valaki, hogy egy indítvány kinyomassák és a 216. §. erre megadja a jogot, akkor a háznak ebben a kérdésben intézkedni kell és az elnökségnek nincsen joga semmiféle házszabálymagyarázat utján vagy bármiképen is a képviselőnek ezen jogát konfiskálni. Mert mire vezetne ez, t. képviselőház ? Arra vezetne, hogy egy egész csomó indítvány beadatik, a melyről senki sem tudja, hogy miről van szó, nem tudja, hogy mi lett beadva, nem ismerik a képviselők, hogy mi felett szavazzanak és az indítványok egész tömegében senki sem tudna eligazodni. A t. háznak módjában