Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-299
180 299. országos ülés 1908 márczius 27-én, pénteken. teljesítjük abbeli kötelességünket, hogy a házszabályok helyes magyarázata czimén felszólaljunk. Nem tettük ezt alárendelt jelentőségű kérdésekben, mert nem akartunk itt nagyobb vitát provokálni, de a mikor a képviselőknek kardinális jogáról van szó, akkor, a mikor a házszabályoknak oly magyarázatával állunk szemben, a mely a képviselőket inditványozási joguk tekintetében az elnökség befolyása alá helyezi, akkor, a mikor oly házszabálymagyarázattal, oly elvekkel és felfogásokkal állunk szemben, hogy az inditványoknak kétféle kategóriáját lehet megállapítani, olyanokat, a melyek kapcsolatban állanak a tárgygyal és olyanokat, a melyek mint önálló indítványok jelentkeznek . . . Egy hang baifelől : A házszabály mondja ! Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, a házszabály ismer oly indítványokat, a melyeket önállóan, minden más szőnyegen lévő javaslattól függetlenül adhat be a képviselő, és beszél arról, mi történjék, mikor ilyen indítványokat ad be egy képviselő ; ismer továbbá a házszabály oly indítványokat és módosításokat, a melyek valamely szőnyegen lévő tárgygyal kapcsolatban adatnak be. De nincsen a házszabályokban oly szakasz, a mely azt mondaná, hogy az elnökség jogosítva van vigyázni arra, hogy a tárgygyal kapcsolatban nem álló indítvány ne tétessék a ház asztalára, és a mely diszkréczionális j ogot biztosi tana az elnöknek azon a czimen, hogy mivel egy indítvány nem áll kapcsolatban valamely javaslattal, azt egyszerűen, a limine, a nélkül, hogy a ház eldöntése alá bocsátaná, visszautasíthassa. (Ugy van! Ugy van ! baifelől és a középen.) T. képviselőház ! Ilyen házszabálymagyarázat iiagj r on veszedelmes, sőt veszedelmesebb, mint volt a november 18-iki eset. Veszedelmesebb, mert az ilyen házszabálymagyarázattal a képviselők inditványozási jogát elkonfiskálják, az elnök akaratától teszik függővé. Azt hiszem, nagyon szomorú volna a parlamentre és a többségre nézve, ha oly házszabálymagyarázatot hagyna jóvá, a mely a képviselőház egyes tagjait az elnök gyámsága alá helyezi. Ha önöknek ez tetszik, ha a többség belemegy ilyen házszabálymagyarázatba, mi mint kisebbség, nem fogjuk tűrni, hogy inditványozási jogunkat elkobozzák. (Helyeslés a középen és a baloldal hátsó padjain. Nagy zaj.) Elnök : Ezért a képviselő urat rendreutasítom, és figyelmeztetem, ha még egyszer ilyképen fog beszélni, a házszabályok értelmében, a ház ellen elkövetett durva sértésért, nyomban meg fogom vonni a szót. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Most tessék folytatni. (Nagy zaj.) Markos Gyula (közbeszól). Elnök: Markos Gyula képviselő urat ezért az imparlamentáris kifejezésért rendreutasítom. Vlád Aurél : A házszabályok egyetlen szakaszában sem találtam oly intézkedést, a mely a Justh Gyula elnök ur által kifejtett nézetet csak némileg is indokolná. Justh Gyula elnök ur hivatkozott a házszabályok 250. §-ára, a mely azt mondja, hogy az elnök őrködik a csendre, a házi ügyrend megtartása felett és ebből magyarázta ki az elnök abszolút jogát, hogy ő minden korláttól menten, a ház akarata ellenére is, saját hatáskörében döntsön a felett, hogy oly indítványt, a mely véleménye szerint kapcsolatban nincs . . . Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, ne méltóztassék az elnököt gyanúsítani. Az elnök nem tett semmit a ház határozott akarata ellenére. (Nagy zaj.) Az elnök tökéletesen helyesen járt el. Tessék folytatni. De ha igy folytatja, megvonom a szót. (Elénk helyeslés.) Vlád Aurél : Egyáltalában nem gyanúsítottam az elnököt semmivel. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Azt mondtam : az a felfogás, a melynek az volna a konzekvencziája, a mit előadtam, véleményem szerint nem deriválható a házszabályokból és azért nem deriválható a házszabályokból, mert abból, hogy az elnöknek joga van, illetőleg kötelessége őrködni a rendre és a házi ügyrend megtartása felett, egyáltalán nem következhetik, hogy ő a ház akarata ellenére visszautasíthasson indítványokat, és azokat szavazás alá ne bocsássa. (Mozgás.) Az őrködés szóból nem lehet azt következtetni és nem lehet imputálni a törvényhozásnak, hogy a házszabályok szövegében az őrködni szóval azt akarta volna kifejezni, hogy a döntés, az abszolút in inappellábihs döntés joga ruháztatik az elnökre. (Ugy van ! a középen és a baloldal hátsó padjain.) Ezek alapján kérve-kérem a többséget, hogy a házszabályok ily magyarázatához ne adja beleegyezését. Nagyon veszedelmes preczedens volna. Képzeljék el önök, hogy az elnöki székben oly ember fog ülni, a ki e házszabálymagyarázat révén ezzel a joggal ugy fog élni, a mint neki tetszik, a nélkül, hogy felelősségre lehetne vonni és azt az indítványt és azt a módosítást fogja szavazás alá bocsátani, a mely neki tetszik. Ezt voltam bátor a ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a középen.) Elnök : Hoffmann Ottó képviselő urat illeti a szó a házszabályokhoz. Hoffmann Ottó : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok 215. §-a c) pontja alapján kérek szót, a mennyiben a tegnapi ülés végén sajnos körülmény történt: a házszabályok megsértettek. A sajnálatos inczidens megtörténtét mással nem is tudom magyarázni, mint azzal a lázas izgatottsággal, mely elfogta a ház minden egyes tagját és a mi talán legveszedelmesebb, még a mélyen t. elnöklő Justh Gyulát is. Az ülés végén, mielőtt még be lett volna zárva az ülés, Lengyel Zoltán a házszabályokhoz kért szót. Az elnök ur pedig azzal az indokolással, hogy a tárgyalási idő letelt, őt a szólás jogában megakadályozta, illetve nem adta meg a házszabályhoz a szólás jogát. T. ház ! A házszabályok csak a tárgyalásra szánt időt emiitik akkor, mikor ennek elteltét két órában állapítják meg, de két óra után is joga van minden képviselőnek a napirend megállapítása előtt és után egyaránt a házszabályokhoz minden
