Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

299. országos ülés 1908 márczius 21'-én, pénteken. 179 urnak jogában áll kétségbevonni, avagy annak ellenmondani, de hogy egy képviselő, a ki különben a ház elnökségének is tagja, egyszerűen rásüsse valakire, hogy hamisan ezitál, ez egyszerűen túllépése azon határnak, a melyet minden képviselőnek tiszteletben keU tartania. (Mozgás és zaj a jobboldalon és balfelöl.) Elnök: Csendet kérek, mert nem hallom Maniu Gyula képviselő ur szavait. (Derültség jobbfelől.) Maniu Gyula: A mi pedig azon szakasznak értelmezését illeti, kétségtelen, hogy ebben a házszabályban egyetlen egy szakasz sincs, a mely megtiltaná a ház valamelyik tagjának, hogy elleninditványt vagy módositványt nyújtson be ; ellenkezőleg a házszabályok szakaszainak egész során át meg van állapitva a módositványok, inditványok és elleninditványok beadási módja. Egyetlenegy feltételhez van ez kötve a 216. §-ban, a melyre hivatkoztam, hogy t. i. az indítványt, elleninditványt és módositványt Írásban kell beadni. (Helyeslés.) Más feltétel sehol sincs említve és felkérem Rakovszky István t. képviselő urat, hogy szíveskedjék nekem olyan szakaszt mutatni, a melyben meg vannak állapitva azon határok, a melyek között ezen módositványoknak, indítványoknak és elleninditványoknak mozogniuk szabad. (Élénk helyeslés a nemzetiségiek padjain és balfelől.) Még a házszabályokhoz fogok szólni. Fenntartom a maga egészében azon kijelentésemet és véleményemet, hogy igenis az elnök urnak nem áll jogában a házszabályok értelmében egy beadott indítványt elfogadni, vagy el nem fogadni, visszautasítani vagy jegyzőkönyvbe iktattatni. Az elnök urnak kötelessége a^t &i indítványt elfogadni. Elfogadni pedig olyképen, hogy felteszi a kérdést annak idején, hogy t. i. a ház milyen sorrendben kívánja szavazás alá bocsátani és esetleg a ház elhatározhatja szavazással, hogy azon indítványt, miután nem tartozik a tárgyhoz, nem bocsátja szavazásra. De hogy az elnök a saját maga hatásköréből és jogából kifolyólag jogosítva legj^en egy képviselő által benyújtott indítványt visszautasítani, azt el nem fogadom és soha elismerni nem fogom, mert annak semmiféle alapja nincs a házszabályokban, de ellenkezik a parlamentarizmussal is. (ügy van !) Engedelmet kérek, a kérdés túlhajtását képezi az, a midőn a belügyminiszter ur azt mondja, hogy beadhat egy képviselő a kinai császárra vonatkozó indítványt. Le kell szögezni azt a tényt, hogy igenis a ház minden egyes tagjának joga van indítványt benyújtani minden olyan kérdésben, a mely a parlament hatásköréhez tartozik. Felemlítették itt a házszabálymódositó indítvány tárgyalása alkalmából, hogy nem adatott-e be ezzel kapcsolatban indítvány a kormány iránti bizalom kifejezésére. Hát hozzátartozik ehhez a házszabálymódositáshoz ez a kérdés, hogy bizalommal viseltetik-e a ház a kormánynyal szemben, a mely kormány nem nyújtotta be azt az indítványt, habár azonosította vele magát ? Vagy megtörténhetik, hogy indítványt nyújtanak be a képviselő urak Isten tudja milyen tárgyban, talán épen a kinai császár halála feletti részvételre vonatkozólag. Joga van a t. elnök urnak ezt visszautasítani, habár a kinai császárról van benne szó ? A dolog ugy áll, hogy nekünk megvan a jogosultságunk kétféle indítvány megtételére : önálló indítvány tételére, a melyre az elnök ur hivatkozott az imént és más indtivány megtételére, a melyet az illető ügy tárgyalása közben vagy mint önálló indítványt, vagy mint módosítást vagy mint elleninditványt a ház határozata alá kivan bocsátani a képviselő. A kérdés nagyon tiszta. Farkasházy Zsigmond képviselő ur benyújtott egy indítványt. Vegyük azt akár indítványnak, akár módosításnak, akár határozati javaslatnak, de annak a benyújtásához joga volt és pedig azért, mert arra nézve, hogy a ház egy bizonyos kérdésben bizonyos álláspontot elfoglaljon, minden képviselőnek joga van indítványt tenni. A módosítást illetőleg pedig hiába hivatkozik arra a mélyen t. elnök ur, hogy azt a 3. §-nál kellett volna beadni. Az nem ugy van, mert minden képviselőnek joga van a törvényjavaslat akár 3., akár 5. §-ában lévő kitétel tekintetében ajánlani, hogy az az 1. §-ba vétessék fel. (Helyeslés balfelől.) Nincsen-e meg az a jogom, hogy indítványozzam, hogy az, ami egy törvényjavaslatnak 200. §-ában van, a mi tehát egy hét múlva kerül esetleg tárgyalásra, az 1. §-ba vétessék be. Lehetséges az, hogy nekem megtiltassék, hogy ne az általam helyesnek tartottlogikai összefüggésben kívánjak módosításokat a szövegen ? (ügy van! a középen és balfelől.) Engedelmet kérek, ha a ház azonosítja magát ezzel a felfogással, ezzel az állásfoglalással, a melyet az elnök képvisel ebben a kérdésben, ugy bevallom és kijelentem, hogy a ház tanácskozási szabadsága és a képviselő kötelessége végzésének szabadsága kizárólag az elnöki önkényre van bizva. (Igaz! Ugy van ! a középen !) En még egyszer kijelentem, hogy semmi szin alatt nem tekinthetem a házszabályoknak megfelelőnek ezen eljárást és kérem a házat is, hogy ezen véleményemhez csatlakozzék és szögezze itt le azt a tényt, hogy minden időben, minden képviselőnek joga van indítványt benyújtani és nincsen joga az elnöknek elbírálni, hogy odatartozik-e ez a kérdés vagy sem. Az elnöknek megvan a joga, mikor felteszi szavazásra a kérdést, hogy azt belátása szerint tegye fel, de a ház kell hogy döntsön a felett, mely kérdést kivan megszavazni, melyiket nem. (Helyeslés balfelől és a középen.) Elnök : Vlád Aurél képviselő urat illeti a szó a házszabályokhoz. Vlád Aurél: A házszabályok 215. §-ának 4. pontja alapján, a házszabályok 216. és 250. §-ának helyes értelmezéséhez kértem szót. Hogyha valamit szemünkre lehet vetni, ugy inkább azt lehetne szemünkre vetni, hogy akkor, a mikor a házszabályok nem ugy kezeltettek, a mint az a házszabályok szellemének megfelel, akkor nem 23*