Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

299. országos ülés 1908 márczius 27-én, pénteken. 177 van-e helye még a házszabályok magyarázatába való belebocsátkozásnak is, de különben is érdemileg a ház elnöke nézetem szerint tökéletesen helyesen oldotta meg a kérdést. Legyen szabad azonban nekem, mint a ki a szóban forgó és bírálat tárgyát képező jegyzőkönyvet szerkesztettem és előterjesztettem, a jegyzőkönyv helyes szerkesztésének ténye mellett egy pár szót szólnom. (Halljuk !) Azt, hogy Farkasházy Zsigmond képviselő ur szóban forgó indítványát nem foglaltam a jegyzőkönyvbe, nem indokolom azzal, a mit Lengyel Zoltán képviselő ur mondott, hogy valószínűleg azzal fogom indokolni, hogy ez a harmadik ponthoz tartozik és nem az első ponthoz — mert ez nem a jegyzőnek a dolga, ennek az elbírálása az elnök ur dolga volt, ő el is birálta . . . Lengyel Zoltán : Ez igaz ! Hammersberg László: . . . tehát ez semmi esetre sem lehetett az indoka annak, hogy a jegyzőkönyvet ugy szerkesztettem, a mint van, hanem ennek egyedüli és kizárólagos indoka a házszabályok 267. §-ának kategorikus rendelkezése, a mely azt mondja (olvassa) : »A jegyzőkönyvbe foglaltassák a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezetében, a szavazás eredménye, a hozott határozat.« Farkasházy Zsigmond képviselő urnak az az indítványa, a mely ma is pertraktálás tárgyát képezi, nem volt benyújtva, mert az elnök ur el nem fogadta, az elnök ur nem tette tanácskozás tárgyává, nem lehetett tehát határozathozatalnak [szubstrátuma, ha pedig határozatnak a szubstrátuma nem volt, nem kerülhetett a jegyzőkönyvbe sem. Épen azért azt hiszem, nem volt szabad a jegyzőkönyvbe belevennem azt a tényt sem, a melynek a jegyzőkönyvbe be nem vételét Farkasházy Zsigmond képviselő ur kifogásolja, hogy t. i. az esetleges elnöki visszautasításnak is a jegyzőkönyvbe kellett volna kerülnie, mert az elnök urnak ilyen visszautasító enuncziácziója nem házhatározat, tehát a 267. §. értelmében nem kerülhet a jegyzőkönyvbe. Azért kérem, méltóztassék a jegyzőkönyvet, ha csak egyéb észrevétel nincs ellene, ebbeli észrevétel nélkül hitelesíteni. (Helyeslés.) Lengyel Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök (csenget) : A házszabályokhoz a képviselő ur majd csak a jegyzőkönyv hitelesítése kérdésének befejezése után szólhat. A házszabályok 196. §-a világosan rendeli, hogy a jegyzőkönyv hitelesítéséhez legfölebb négy szónok beszélhet. Hogy most itt a házszabályokhoz méltóztassanak hozzászólni óraszámra, — így a házszabályokat kijátszatni nem engedem. (Élénk helyeslés.) Különben Lengyel Zoltán képviselő urnak az indítványát méltóztassék felolvasni. Zlinszky István jegyző (olvassa az indítványt.) Elnök: Fölteszem a kérdést. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a felolvasott jegyzőkönyvet, szemben Lengyel Zoltán képviselő ur módosításával, változatlanul hitelesíteni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. változatlanul hitelesitik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A jegyzőkönyv tehát változatlanul hitelesíttetett. Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz ! Elnök: Vannak még feljegyezve mások is. Lengyel Zoltán képviselő ur várja meg a sorját. (Elénk helyeslés és derültség.) Lengyel Zoltán : Jelentkeztem. Elnök : Következik Nagy Emil képviselő indítványa, (írom. 723) a házszabályok módosítása tárgyában. A házszabályokhoz szót kért Bredicean Kori ólán képviselő ur. (Zaj.) Fel van jegyezve. (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el.) Bredicean Koriolán : T. ház ! A mi a ház elé kerül, azt el kell intézni. Farkasházy Zsigmond képviselő ur indítványa nem nyert semmiféle elintézést, sem elfogadva nincs, sem visszautasítva nincs. Laehne Hugó : Jönnek a szövetséges-társak ! Bredicean Koriolán : Az elnök ur azt jelentette ki, hogy ilyen indítványt, ilyen javaslatot nem lehet benyújtani. Ha ezt a ház elfogadja : ezzel olyan rendelkezési jogot adna az elnöknek, a mely a személyes szabadságba ütköznék. (Ügy van ! a középen.) Mert hogy itt valamely indítvány benyujtassék, az nem függ senkitől, az minden képviselőnek egyéni joga. Ez tehát, t. ház, nem elnöki jog. (Zaj. Elnök csenget.) De itt ugy értelmeztetik az elnök urnak fenti kijelentése, t. ház, hogy abban talán az foglaltatik, hogy az elnök által ez az indítvány egyszerűen visszautasittatott, illetve el nem fogadtatott. Tegnap a felszólalók, a kik az elnök ur véleménye mellett szólaltak fel, jelesen Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ur és maga az elnök ur, azt fejtegették, hogy az elnöknek ez a joga abból származik, hogy a házszabályok 221. §-a értelmében az elnöknek jogában áll, ha a szónok kétszeri figyelmeztetés után is eltér a tárgytól, tőle a szót megvonni. Ezen intézkedésből vonta le az elnök ur azt a következtetést, hogy — saját szavaival élve — (olvassa) : »nagyon természetes, hogy ha a tárgytól még a felszólalásban sem lehet eltérni, akkor a tárgj^alás alatt lévő anyaggal semmiféle összefüggésben nem lévő módosítások, elleninditványok sem jöhetnek figyelembe«. Az a joga az elnöknek, hogy mérlegelje, vájjon a szónok a tárgytól eltér-e, vagy nem, egy diszkréczionárius jog, s ez egy konkrét tényre, egy konkrét esetre vonatkozik, ezt másra kiterjeszteni, másra alkalmazni nem lehet és nem szabad. (Zaj a haloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek. Nem hallom a képviselő urat. (Halljuk ! Halljuk !) Bredicean Koriolán : A házszabályok 221. §-a arról intézkedik, hogy ha az elnök a beszéd folyamán észreveszi, hogy a szóló kétszeri figyelmeztetés után eltér a tárgytól, akkor elvonja tőle a szót. Tehát az elnöknek ez a diszkréczionárius joga csakis a beszédre vonatkozik, ellenben az 23