Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

299. országos ülés 1908 márczius 27-én, pénteken. 175 Czobor László : T. képviselőház ! Nem azért szólalok fel, hogy reflektáljak azokra, a miket Lengyel Zoltán t. képviselőtársam előhozot, sem azért, hogy reflektáljak azokra, a miket az igen t. elnök ur mondott, mert mi, a kik tárgyilagosan Ítéljük meg a viszonyokat, azokba, a miket az igen t. elnök ur reflexióképen Lengyel Zoltán t. képviselő ur beszédjére megjegyzett, tökéletesen belenyugszunk. Rövid felszólalásomnak egyedüli czélja az, hogy a magam részéről kijelentsem, miszerint egész terjedelmében és változatlanul hozzájárulok a jegyzőkönyv azon szövegezéséhez, a mely itt előterjesztetett. (Helyeslés.) Elnök: Farkasházy Zsigmond képviselő urat illeti a szó. Farkasházy Zsigmond : T. képviselőház ! Minthogy a szőnyegén lévő kérdés személyemmel is összefügg, méltóztassék megengedni, hogy ahhoz én is hozzászólhassak. A jegyzőkönj'v tartalmának elbirálása és az a körül kifejlődött vita tulajdonképen két részre oszlik. Az egyik konkrét eset, az én elleninditványomnak elbirálása, és erre vonatkozólag ennek a jegyzőkönyvbe való foglalása, a másik pedig az elnök azon jogának a kérdése, vájjon lehetséges-e. hogy valamely benyújtott indítványt vagy elleninditványt birálat alá vegyen és azt elfogadja, vagy el ne fogadja. A mi a konkrét kérdést iUeti, a meggyőződésem az, hogy egyszerű félreértés forog fenn. Egy félreértés, a melyet egyúttal a ház egyik tisztviselőjének feledékenysége vagy mulasztása okozott és a melynek megáliapitásával ez az ügy orvosolható a házszabályok sérelme nélkül. Az elleninditványt, a melyet bátor voltam benyújtani, a következő (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy sürgősségre és az ülések meghosszabbitására vonatkozó házszabályok alkalmazása nem hozható javaslatba katonai ügyek és más államokat is érdeklő gazdasági ügyek tárgyalásánál.« Erre az elleninditványra általában azt mondották, hogy a szőnyegen forgó tárgygyal és különösen az első ponttal semmiféle összefüggésben nincsen. Bocsánatot kérek ez legalább is Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur a kinai császárt említette fel tegnapi felszólalásában. (Zaj.) Most pedig az elnök ur a házszabályok elcsavarásának és rabulisztikának nevezte azt, hogy mi ezen elleninditványt igenis az első ponthoz tartozónak minősitettük. T. képviselőház ! Én nem kérek a t. ház tagjaitól, a kik ezt a kérdést szavazással elbirálni lesznek hivatottak, semmi egyebet, mint azt, hogy méltóztassanak elolvasni tegnapi felszólalásomnak azt a részét, a mely a szóelvonást megelőzte és az elleninditványnyal kapcsolatos és akkor meg méltóztatnak győződni arról, hogy ezt az elleninditványt, a melyet benyújtottam, máshol és más formában, mint itt az első pontnál, benyújtani teljes lehetetlenség lett volna. Az én gondolatmenetem az volt, — nem fogom felolvasni, röviden elmondhatom — hogy 16 órás üléseket tartani, a mi az első pontban foglaltatik, nem szükséges, és nem lehetséges. De én a magam részéről hajlandó voltam elfogadni, eltűrni azt, hogy ez a 16 órás ülés bennmaradjon a javaslatban az esetben, ha megnyugtatást kapok arra nézve, hogy ez katonai kérdésekben alkalmazást nem nyer. Ezt én másutt elő nem terjeszthettem, mert, ha indítványomat elfogadják, akkor nem lett volna kifogásom a 16 órás ülések ellen, ha pedig nem fogadják el, kénytelen leszek ellene szavazni a 16 órás üléseknek. Azt hiszem, ezzel egész világosan be van bizonyítva, hogy az az elleninditvány hozzátartozik a tárgyhoz, hozzá tartozik az első ponthoz, a mely most tárgyalás alatt áll. De, t. ház, azt mondja már most a mélyen t. elnök ur, hogy ha ez az elleninditvány elő lett volna terjesztve, akkor egyesek abba a helyzetbe jutottak volna, hogy bár a tárgyat, t. i. a katonai kérdések kikapcsolását helyesük, vagy kívánják, a harmadik pontnál ehhez hozzá nem járulhatnának. Bocsánatot kérek, a kérdés épen megfordítva van ; a harmadik ponthoz eltérő határozati javaslatokat a katonai kérdések kikapcsolása érdekében igenis lehet beadni, tizet is, százat is, de megtörténhetik az, hogy mikorra a ház az első pontot, t. i. a 16 órás ülést megszavazta, mikor elfogadta a második pontot is, akkor egyszerre jön Nagy Emil t. képviselő ur, a ki benyújtotta az indítványt és visszavonja a harmadik pontot. De akkor már a 16 órás ülésekre vonatkozó határozat el lesz fogadva. (Zaj a szélsőhaloldalon.) Egy hang : Ezért volt kár három részre osztani. Farkasházy Zsigmond: Ez a 16 órás ülésekre vonatkozó intézkedés tehát már érvényes lenne, ellenben a katonai kérdésekben nem lehetne előterjeszteni semmi inditványt, mert harmadik pont nincs. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Itt a képviselő jogáról van szó, hogy nem lehet erre vonatkozó inditványt tennie. Már most a szómegvonásnak és az elleninditvány benyújtásának módozatait vagyok bátor megvilágitani. Azok közül, a kik ezen kérdésben szavaztak, kevesen vannak jelen és kevesen látták mi történt, ügy történt, — és a mélyen t. elnök ur talán igazat fog nekem adni, mert egészen preczize vagyok bátor előadni a tegnapi eseményeket — hogy én több niódositást adtam be és többször megtörtént, hogy nem volt itten terembiztos, a ki tőlem a módositást átvette volna. En ilyenkor a szomszéd padra tettem le ; egy képviselőtársam átvette vagy pedig ott maradt, a mig csak egy terembiztos nem jött. így történt ezzel az elleninditványnyal is. (Zaj.) Akkor az elnök ur azt a nyilatkozatot tette, hogy ez az elleninditvány nem tartozik ehhez a tárgyhoz. Én megvallom, ezt teljesen az elnök ur egyéni nézetének fogtam fel, de visszautasítást nem találtam benne. Visszautasítás nem is lehetett benne, a mit legjobban bizonyít maga a jegyzőkönyv, a melyben nincsen bent, hogy ez az elleninditvány vissza lett volna utasítva. Ilyen ténynek pedig csak benn kellene lenni a jegyző-