Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

172 299. országos ülés 1908 jegyzőkönyvbe kellett volna foglalni, ha benyujtatott, akár elfogadtatott, akár nem. A jegyzőkönyvből hiányzik az is, hogy benyújtotta Farkasházy Zsigmond képviselő ur és az is, hogy el lett-e utasitva, vagy nem. Azt a kérdést is felvetették —és talán azzal indokolja ezt a mélyen t. jegyző ur, hogy nem szerepel ott,— hogy az az inditvány a harmadik ponthoz tartozik. (Halljuk I Halljuk I) balfelől.) Engedelmet kérek, a beszéd tekintetében lehet azt mondani, hogy valaki a tárgyhoz szóljon, mert csak az első ponthoz van joga szólani, de az indítványozónak jogában áll indítványozni, hogy a harmadik pontot tegyük elsővé, vagy fordítva az elsőt harmadikká. Hogy lehet akkor rendesen törvényeket késziteni, ha a törvényjavaslatok berendezése tekintetében az inditványozási jog is hiányzik ? Volt arra példa a ház tanácskozásaiban száz és ezer, hogy egy hátrább lévő szakaszt vettek előbbre és egy előbb lévő szakaszt tettek hátrább, hogy a törvéiryj avaslatot nemcsak betűszerinti értelmében, hanem szerkezetében is módosították, megváltoztatták. Ehhez fogható nagy kérdés november 18-án sem szerepelt itt a képviselőházban, mert a hires november 18-án a szólásszabadságot sem korlátozták egészen, az inditványozási joghoz nem mert hozzányúlni semmiféle jDarlament, semmiféle kormány, semmiféle házelnökség, (ügy van! a baloldal hátsó "padjain.) Az inditványozási jog egészen más lapra tartozik a szólásszabadság szempontjából. Mert, t. kéj)viselőház, a szólás az indokolása valaminek, a kapaczitáczió eszköze, az inditványozási jog pedig a ház határozatának provokálása. (Igaz ! a baloldal hátsó padjain.) Ez minden képviselő abszolút joga, és ha letárgyaltatik az a bizonyos pont, akkor a ház határoz a felett, (Mozgás.) vájjon az inditvány helyes-e vagy nem, tárgyalható-e vagy nem, elfogadható-e vagy nem, egyszerű szavazással vagy névszerint döntendő-e el, együttesen vagy pontonként utasitandó-e el, de határoznia kell a háznak. Bs ismétlem a tegnapi házszabálymagyarázatomat : ez a javaslat a ház előtt fekszik, mert egy képviselő benyújtotta, a ház előtt fekszik, mert visszautasítva nem lett, ott fekszik, mert nem volt és nincs joga az elnöknek, még ha visszautasította volna is, visszautasítani; már pedig a naplóból konstatálom, hogy a javaslat be lett nyújtva és vissza nem lett utasitva. (ügy van! a baloldal hátsó padjain.) A szó megvonatott Farkasházy Zsigmondtól, de csak azután, hogy a javaslat benyujtátott, a terembiztos felvitte az lárczias 27-én, pénteken. elnöki emelvényre. (Mozgás. Felkiáltások a baloldal hátsó padjain : Ez mellékes !) Elnök : A terembiztos nem hozta ide. Tessék a valóságnak megfelelő dolgokat beszélni. Lengyel Zoltán: Nem voltam itt, (Mozgás.) csak hallottam. Hogy a terembiztos felvitte-e vagy nem, az mindegy, mert nem a terembiztostól függ, hogy a ház elé kerüljön a javaslat, hanem a képviselőtől ; ha benyújtottnak mondja, akkor be van nyújtva. (Nagy mozgás és derültség.) Ne tessék kaczagni, mert a terenibiztos nem diszponens személy, a kitől függ, hogy felvigye-e vagy nem. Ugron Gábor : A képviselő kell hogy felvigye. Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, a javaslat be van adva abban a perezben, mikor a képviselő benyújtotta. Az elfogadás, a határozathozatal lehet más személyek dolga, a képviselőháznak dolga, de a benyújtás kérdése nem a terembiztoson keresztül történik. (Mozgás.) Ezt az uj közjogi személyiséget önöknek sem sikerül beiktatni a törvénybe. (Zaj és derültség.) Már most újból elolvasom az elnök urnak akkori kijelentéseit. Azt mondotta : ez a harmadik ponttal van összefüggésben; az első pontnál ezt nem lehet tárgyalni. Ez nem visszautasítás ; ez valószínűleg arra vonatkoznék, hogy majd a végén, ha a képviselő ennek alajjján érvényesítette zárszóhoz való jogát, ha e javaslatot, tegyük fel nem módosították a később következő szónokok, a kiknek almódositáshoz van joguk, mert hiszen mindenki hozzászólhat, mondom, csak arra az esetre lehet vonatkoztatni, ha utóbb sem lett volna tárgyalható ; ez nem visszautasítás. »Ily határozatot nem lehet benyújtani*, — ez nem visszautasítás, ez az elnök egyéni nézete, és meghajlok előtte. De ez nem elnöki intézkedés, elnöki intézkedéskez nincs is joga az elnökségnek, akárhogy respektálom is, akárhogy tiszteljük, akármilyen hatalmat akarunk adni az elnöknek, mert az elnök intézkedési joga nem terjed ki arra, hogy önhatalmúlag abszorbeálja a ház határozathozatali jogát, nem terjed ki aTra, hogy az inditvány érdemében döntsön, hogy az inditvány odatartozósága, vagy oda nem tartozósága felett határozzon, sőt arra sem terjed ki, hogy kinyomassa-e vagy nem, mert még ebben a kérdé ben is a ház határoz. (Mozgás.) Farkasházy Zsigmond : A 216. §.! Lengyel Zoltán : A 216. §.. Igen, még az sem adja meg az elnöknek még a kinyomatáshoz és szétosztáshoz való abszolút jogot, azt is a háznak tartja fenn, mert azt moná\a,( olvassa) : »Inditványt, elleninditványt és módositást mindig Írásba foglalva kell beadni, s azok kinyomatása iránt a ház vita nélkül egyszerű szavazással határoz.« Ha tehát a kinyomatás tekintetében csak a ház határozhat, akkor az, hogy ez a javaslat létezzék-e, vagy nem, a ház előtt feküdjék-e vagy nem, a tanácskozás anyagaként szolgáljon-e vagy nem, még kevésbbé lehet az elnök joga. Ezért vagyok báEngedelmet kérek, ez nem oly kicsiny kérdés, mikor én ebben a tekintetben a jegyzőkönyvhöz felszólalok, — még politikailag sem oly kis kérdés — hogy a felett könnyen átsiklani lehessen. De a képviselőház szabadsága, tanácskozási rendje, a képviselők jogosítványai szempontjából és a képviselői kötelesség szempontjából is ez nagy kérdés.