Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-299
299. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 márczius 27-én, pénteken, Justh. Gyula, utóbb Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai : A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A házszabályok módosításáról szóló indítvány tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Hammersberg László jegyző. A javaslatok mellett felszólalókat Zlinszky István, a javaslatok ellen felszólalókat gr. Thorotzkai Miklós fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkélem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1908. márczius hó 26-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Zlinszky István jegyző: Lengyel Zoltán! Elnök: A jegyzőkönyvhöz kíván szólni a képviselő ur ? Lengyel Zoltán : Igen ! T. ház ! Figyelemmel meghallgattam a jegyző ur által felolvasott jegyzőkönyvet, s ugy találtam, hogy az nem felel meg a tegnapi ülésen történteknek és ennélfogva én a jegyzőkönyvet módosítás nélkül el nem fogadhatom. A naplóból ugyanis azt konstatálom, hogy Farkasházy Zsigmond képviselő ur beszéde végén következőleg szólt és a következő indítványt nyújtotta be (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy a sürgősségre és az ülések meghosszabbítására vonatkozó házszabályok alkalmazása nem hozható javaslatba katonai ügyek és más államokat is érdeklő gazdasági ügyek tárgyalásánál.« Ez az indítvány tehát nem módosítást tartalmaz, hanem egy házhatározatot akar provokálni, egy házszabály-magyarázatot, előzetesen, arra nézve, hogy mi legyen a ház álláspontja ezen szakasz alkalmazhatóságára nézve. Már most erre a t. elnök ur a napló szerint a következőket mondotta (olvassa) : »Ez a harmadik ponttal van összefüggésben, az első pontnál ezt nem lehet tárgyaim, és ilyen határozati javaslatot nem lehet benyújtani. Miután a képviselő ur kétszeri figyelmeztetésemre sem hallgatott, megvonom tőle a szót.« Ismétlem a tegnapi ülésen mondottakat; maga a szómegvonás tekintetében egy szót sem szólok, mert az az elnök urnak a házszabály szerint adott joga, és ha túl megy a határon, vagy e jogát liberálisabban kezeli, az az ő egyéni felfogása. Egy hang : Az sem volt helyes ! Lengyel Zoltán : Azt lehet kifogásolni, de nem lehet azt állitani, hogy az házszabály ellenes. De már máskép áll a dolog az indítvány tekintetében. A módosítás, az elleninditvány, a határozati javaslat benyújtásának joga feltétlen joga a képviselőnek, a melytől őt elütni semmi körülmények között nem lehet. Az az okoskodás, hogy az indítvány csak a tárgygyal lehet kapcsolatos, bocsánatot kérek, sehol sincsen a házszabályokban, sőt ellenkezőleg, a képviselőház egész eddigi története az ellenkezőt bizonyítja, mert hiszen a mezőrendőrségi törvényről tárgyalva, ugyanakkor a kormány iránti bizalmatlanságról lehet határozati javaslatot benyújtani. Lehet tárgyalni pl. a házszabályokat, s akkor be lehet nyújtani egy határozati javaslatot, a melynél fogva a képviselőház ezen javaslatot azért nem fogadja el, mert a budapesti rendőrség nem ugy viselkedik vagy nem ugy van berendezve, mint a hogy kell. Más a módositás, más az elleninditvány, más a határozati javaslat. A módosításnak az a természete, hogy rendszerint beleillik a szövegbe, az elleninditványnak az a természete, hogy az mássá akarja tenni az egészet, a határozati javaslatnak pedig az a természete, hogy oda nem tartozó dolgokat akar házhatározat tárgyává tenni. Tehát mind a három tanácskozási anyagot a •>•'*
