Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 165 ennélfogva indítványokat tehetünk, törvényjavaslatokat tárgyalhatunk, de nem az a czélunk, hogy kérelmeket terjeszszünk elő. Laehne Hugó: Hát mi? Talán parancsolni akarnak ? Lukács László : Ha ezen 150 képviselő által benyújtott kérelemhez az elnök is hozzájárul, akkor micsoda helyzet áll elő ? (Mozgás és zaj a baloldalon.) Tehát a kérelmezők közé kerül az elnök is % (Mozgás balfdől.) Azután a 150 képviselő az elnökkel együtt kérelmező testületet képezve, kihez terjeszti be a kérelmét ? Saját magához. íme, egy képtelen jogi állapot. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Benyújtott határozati javaslatunkban és módositásomban ezt az eszmét szabatos kifejezésre akartam juttatni és épen azért indokolom ezt most, hogy a t. ház vegye észre, hogy ez a szövegezés jogi és stiláris szempontból nonsens. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Továbbá mindjárt itt van említve az első pontban az az eset is, hogy ha valamely tárgynak sürgős tárgyalását akarják elhatároztatni. Méltóztassék egy kissé elgondolkozni e kérdés felett. Mi az a sürgős tárgyalás ? A sürgősség iránt lehet indítványt beterjeszteni. Az a sürgős tárgyalás csak a szómegvonásra, vagy a szavaknak, argumentumoknak időszerinti, vagy nem tudom miféle sorrendben való elmondására, vagy eldarálására, elhadarására vonatkozik 1 A sürgős tárgyalás ezen vonatkozásban, a mint az itt ezen indítványban foglaltatik, szintén egy nonsens kifejezés. Azután a mi az ülések tartamának meghoszszabbitását illeti, t. ház, meg lehet hosszabbítani holmi tárgyakat, a mint azt a magyar nyelv kifejezi ; meg lehet hosszabbítani ezt vagy amazt, de üléseket meghosszabbítani: nem lehet, ez nincs magyarul, nincs magyarán mondva. (Mozgás és zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Itt van egy másik kifejezés, a mely stiláris, valamint jogi szempontból képtelenséget foglal magában (olvassa) : »Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott.« Hát mi ez : az ülés nem oszlatható el ? Itt talán a tisztelt szövegező ur a Bánkbán bordalára gondol, hogy : eloszlik, mint a buborék ? (Derültség. Zaj.) El lehet oszlatni a ködöt, el lehet oszlatni a hortobágyi legény bánatát, ha elküldjük hozzá szive választottját, de az ülést eloszlatni nem lehet. (Olvassa) : »A tanácskozás ideje megszakítható, s a megszakítást nem számítva, ülésenkint tiz órára terjedhet.<< Méltóztassék egy akadémiai nagy dijat kitűzni, hogy valaki állapítsa meg ennek a mondatnak valódi értelmét, mert én, a ki a magyar nyelvvel szívesen foglalkozom, bevallom, hogy ezt nem értem. Azért voltam bátor benyújtani módosításomat, mert ez tartalmazza ugy a képviselőház tárgyalására, mint az indítványra vonatkozó szabatos kifejezéseket. Épen azért kérem kihagyni az indítvány szövegéből az ilyen fajta kifejezéseket, mint fenti módon stb. Mert igaz, hogy ilyen kifejezések : »benti ügyben, fenti ügyben, fentiekre vonatkozólag« olvashatók elemi iskolát végzett félművelt emberek folyamodványaiban, de »fenti módom kifejezést használni egy az országgyűlés előtt fekvő hivatalos szövegben, ez legalább is nagy gyengeségre mutat a magyar nyelv kezelésében. Épen azért,. . (Nagy zaj a középen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lukács László : ... ha az a követelmény állíttatik fel, hogy Magyarországon a nem magyar nemzetiségek fiai tanuljanak meg magyarul, akkor, a midőn az országgyűlésben ilyen magyar nyelvvel állanak elő, akkor hogyan gondolhatják, hogy a Beszterczenaszód havasain lakozó román ember ezt megérthesse, (Zaj) mikor önök sem érthetik ezt meg ? Annyira mehetünk Berzsenyi költő szerint, hogy szivünk mélyében titkosan él, érezzük, óhajtjuk azt, a mi benne van az indítványban ; de meg nem érthetjük. Épen azért a képviselőház tekintélye, s a magyar nyelv tisztasága és esztétikai felfogása érdekében kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni és a benyújtott módosításokat is a szövegezés tekintetében elfogadni. (Helyeslés a középen.) Elnök : Maniu Gyula képviselő ur az imént a házszabályokhoz kért szót. Maniu Gyula: A házszabályokhoz kívánok szólni a 215. §. értelmében, a 216. és 217. §. értelmezése iránt. Előttünk volt az eset, a melyben a t. elnök ur megvonta a szót Farkasházy Zsigmond képviselő úrtól (Nagy zaj.) azért, mert állítólag a tárgytól való eltérés történt, másodsorban pedig azért, mert oly elleninditványt nyújtott be, a mely a t. elnök ur véleménye szerint nem tartozik a tárgyhoz. Azt hiszem, mindnyájunk kötelessége felszólalni mindannyiszor, a hányszor látjuk, hogy az elnöki hatalom akként gyakoroltatik és akként alkalmaztatik, hogy az a minden egyes képviselőt megillető szabadságába vág, és mmdannyiszor, ha látjuk, hogy az elnöki intézkedés a házszabályokat élesen megsérti. (Nagy zaj.) Különben teljes tisztelettel meghajlok a t. elnök ur tisztelt személye előtt, de ki kell jelentenem, hogy legmélyebb meggyőződésem szerint az elnök ur eljárása, a midőn azért vonta meg a szót Farkasházy Zsigmond képviselő úrtól, mert olyan elleninditványt nyújtott be, mely az ő felfogása szerint nem tartozik a tárgyhoz, nem helyes. (Nagy zaj és ellenmondás. Felkiáltások: Nem azért vonta meg!) Okolicsányi László: Nem igaz! Mindig hazudik ! (Zaj.) Maniu Gyula: Nem azért vonta meg . . . (Szavai a folytonos nagy zajban nem hallhatók.) Okolicsányi László : Magával nem beszéltem soha, nem is beszélek ! (Folytonos nagy zaj.) Maniu Gyula : Jól teszi, tartsa meg magának ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Maniu Gyula : A házszabályok 216. §-a értelmében minden egyes képviselőnek jogában áll