Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 159 elején az elnök indítványára legfeljebb két szó­nok meghallgatása után a ház állapítja meg. Ezen határozat megváltoztatását czélzó minden indítvány a ház elnökének írásban adandó be, általa a háznak azonnal bejelentendő és a be­jelentést követő ülés végén vita nélkül egyszerű szavazással döntendő el. Ha az ily indítvány: ugyan az napra két ülés tartását vagy az ülés idejének egy órával tovább tartó meghosszabbí­tását czélozza, érvényes határozathozatalhoz a szavazatok kétharmad többsége kívántatik.« Ha ily értelemben módosittatik a 203. §., akkor nemcsak hogy tíz, nemcsak 16 órás ülé­seket lehet e szakasz alapján tartani, de ebben a permanens ülésre vonatkozó határozathozatal is benfoglaltatik és ha csak ez a czél, akkor azt hiszem, ez utón bátran elérhető. Én tehát ragaszkodom és csatlakozom ahhoz, hogy báró Bánffy Dezső e módositványa és indítványa elfogadtassák. De ha ehhez önök nem hajlandók csatla­kozni, akkor bizonyos módosításokkal kész vagyok hozzájárulni az indítványban körülirt időmeg­hosszabbitáshoz is, de akkor is az az első feltétel, hogy megint figyelembe vétessék az az eredeti czél, a melyet ezen inditványnyal elérhetőnek tartunk, t. i. az obstrukczió esetleges vissza­éléseinek megszüntetése. Épen azért itt újból kiemelendőnek tartom, hogy az ülések meg­hosszabbítása, hosszú ülések tartása általában véve csak obstrukczió fenforgása alkalmával hozható javaslatba. B végből vagyok bátor ujabb módositványokat benyújtani és pedig, ha méltóz­tatik a mélyen t. elnök urnak megengedni, a Mérey Lajos-féle indítványnak szövegéhez ugy, a mint az nyomtatásban megjelent, csatolnám ezt a módosítást. Ha ezt nem. méltóztatnék lehetségesnek tartani, kénytelen leszek kompli­káltabb módon az eredeti javaslathoz benyúj­tani módosításaimat. Elnök: Bocsánatot kérek, Mérey Lajos kép­viselő ur nyújtott be hat módosítást, de külön szöveg, szemben az eredeti Nagy Emil-féle szöveggel szemben, nincs. Ily módon tehát nem lehet módositványt benyújtani. Farkasházy Zsigmond: E szerint kénytelen leszek módositványomat kijavítani, mert én azt hittem, hogy a t. többség be fogja adni ezen szöveget, a mi nagyon egyszerűsítette volna a munkát. De kijelentem, hogy mi nem leszünk hibásak, ha igy még jobban komplikálódni fog a munka, a mely előttünk áll. Bátor vagyok a következő módositványt benyújtani (olvassa): »A 723. számú indítvány ötödik sorának ezen szavai után »kezdetén hoz határozatot«, ezen szavak teendők »a mennyi­ben pedig a sürgősség kimondása után az elnök arról győződött volna meg, hogy az obstrukczió tovább tart, 250 jelenlévő képviselőnek Írásban beadott kérelmére a sürgősség fentartása mel­lett vagy a nélkül a ház az elnök inditványára 250 jelenlévő képviselő szavazatának kétharmad többségével elrendelheti a tanácskozási időnek a sürgősnek már kimondott javaslat tárgyalá­sára való meghosszabbítását. Ez az idő, a meg­szakítást nem számítva, napi 10 órára terjedhet«. E szövegben van egy közbevetett mondat, melyet közelebb indokolni szükségesnek tartok. Benne van a módositványban, hogy az ülések idejének meghosszabbítása a sürgősség fentartása mellett, vagy a nélkül is elrendelhető. Nézetel­térés lehet arra vonatkozólag, vájjon ez helyes-e, hogy lehessen hosszú üléseket tartani a nélkül, hogy a sürgősségi szigorítások helyt foglaljanak vagy sem ? De én igenis képzelek esetet, mikor itt az ingerültséget ilyen szigorú intézkedések­kel fokozni felesleges, mert csak hosszabb időre van szükség a tanácskozáshoz. Erre is vonatkozik Wekerle Sándor miniszterelnök ur azon meg­jegyzése, a melyet a függetlenségi pártkörben tett, hogy a költségvetést a sürgősségi javaslat segélyével fogják tárgyalni. A költségvetés tár­gyalását, melynek sürgősségét csak azzal akarják motiválni, hogy sokan akarnak majd a többség soraiból hozzászólni, ilyen erélyes intézkedések­kel, mint a minők itt a második pontban vannak, súlyosítani felesleges. Ilyen esetben az üléseket lehet 10 órára meghosszabbítani, a mikor minden­kinek van alkalma a tárgyhoz hozzászólni; de ha obstrukczió nem forog fenn, akkor nem szüksé­ges az elnöki jogkört olyan rendkívüli módon kiterjeszteni, mint a második pontban van. Azért ezen módosítás elfogadását vagyok bátor kérni. Mielőtt a legfontosabb kérdés vitatására, t. i. a tíz- és tizenhatórás ülések természet­rajzára — hogy ugy mondjam — és azon tulajdonképeni intencziókra rátérnék, a melyek ezzel a tervvel bizonyos részről követtetnek, vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat arra, hogy a 723. számú indítvány, de annak módo­sítása is, ugy, a hogy ma itten van, egy nagy konfúziót tartalmaz. Három szavazásról van szó és három indítványról, de az indítvány be­nyújtójának, az indítvány megvitatásának és az indítvány feletti szavazásnak módozatait csak az elsőnél állapítja meg. A másodikra és a harmadikra nézve pedig azt mondja, hogy »a fenti módon hozandó ujabb határozattad és a beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el stb. Hogy ez a s fenti módon« mit jelent, az nagyon kétséges, nagyon vitás, azért vagyok bátor oly módosítást hozni javas­latba, a mely egészen világossá teszi azt, hogy ugy a sürgősség kimondása, mint a kérdés megvitatása, végül a szavazás is oly módon történhetik csupán, a mint az az elsőre, a sürgősségi indítványra nézve az indítványban foglaltatik. De, hogy milyen pongyolán lett ezen indít­vány benyújtva, erre nézve jellemző az is, hogy mig az ülések idejének meghosszabbítására vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents