Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-298
298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 159 elején az elnök indítványára legfeljebb két szónok meghallgatása után a ház állapítja meg. Ezen határozat megváltoztatását czélzó minden indítvány a ház elnökének írásban adandó be, általa a háznak azonnal bejelentendő és a bejelentést követő ülés végén vita nélkül egyszerű szavazással döntendő el. Ha az ily indítvány: ugyan az napra két ülés tartását vagy az ülés idejének egy órával tovább tartó meghosszabbítását czélozza, érvényes határozathozatalhoz a szavazatok kétharmad többsége kívántatik.« Ha ily értelemben módosittatik a 203. §., akkor nemcsak hogy tíz, nemcsak 16 órás üléseket lehet e szakasz alapján tartani, de ebben a permanens ülésre vonatkozó határozathozatal is benfoglaltatik és ha csak ez a czél, akkor azt hiszem, ez utón bátran elérhető. Én tehát ragaszkodom és csatlakozom ahhoz, hogy báró Bánffy Dezső e módositványa és indítványa elfogadtassák. De ha ehhez önök nem hajlandók csatlakozni, akkor bizonyos módosításokkal kész vagyok hozzájárulni az indítványban körülirt időmeghosszabbitáshoz is, de akkor is az az első feltétel, hogy megint figyelembe vétessék az az eredeti czél, a melyet ezen inditványnyal elérhetőnek tartunk, t. i. az obstrukczió esetleges visszaéléseinek megszüntetése. Épen azért itt újból kiemelendőnek tartom, hogy az ülések meghosszabbítása, hosszú ülések tartása általában véve csak obstrukczió fenforgása alkalmával hozható javaslatba. B végből vagyok bátor ujabb módositványokat benyújtani és pedig, ha méltóztatik a mélyen t. elnök urnak megengedni, a Mérey Lajos-féle indítványnak szövegéhez ugy, a mint az nyomtatásban megjelent, csatolnám ezt a módosítást. Ha ezt nem. méltóztatnék lehetségesnek tartani, kénytelen leszek komplikáltabb módon az eredeti javaslathoz benyújtani módosításaimat. Elnök: Bocsánatot kérek, Mérey Lajos képviselő ur nyújtott be hat módosítást, de külön szöveg, szemben az eredeti Nagy Emil-féle szöveggel szemben, nincs. Ily módon tehát nem lehet módositványt benyújtani. Farkasházy Zsigmond: E szerint kénytelen leszek módositványomat kijavítani, mert én azt hittem, hogy a t. többség be fogja adni ezen szöveget, a mi nagyon egyszerűsítette volna a munkát. De kijelentem, hogy mi nem leszünk hibásak, ha igy még jobban komplikálódni fog a munka, a mely előttünk áll. Bátor vagyok a következő módositványt benyújtani (olvassa): »A 723. számú indítvány ötödik sorának ezen szavai után »kezdetén hoz határozatot«, ezen szavak teendők »a mennyiben pedig a sürgősség kimondása után az elnök arról győződött volna meg, hogy az obstrukczió tovább tart, 250 jelenlévő képviselőnek Írásban beadott kérelmére a sürgősség fentartása mellett vagy a nélkül a ház az elnök inditványára 250 jelenlévő képviselő szavazatának kétharmad többségével elrendelheti a tanácskozási időnek a sürgősnek már kimondott javaslat tárgyalására való meghosszabbítását. Ez az idő, a megszakítást nem számítva, napi 10 órára terjedhet«. E szövegben van egy közbevetett mondat, melyet közelebb indokolni szükségesnek tartok. Benne van a módositványban, hogy az ülések idejének meghosszabbítása a sürgősség fentartása mellett, vagy a nélkül is elrendelhető. Nézeteltérés lehet arra vonatkozólag, vájjon ez helyes-e, hogy lehessen hosszú üléseket tartani a nélkül, hogy a sürgősségi szigorítások helyt foglaljanak vagy sem ? De én igenis képzelek esetet, mikor itt az ingerültséget ilyen szigorú intézkedésekkel fokozni felesleges, mert csak hosszabb időre van szükség a tanácskozáshoz. Erre is vonatkozik Wekerle Sándor miniszterelnök ur azon megjegyzése, a melyet a függetlenségi pártkörben tett, hogy a költségvetést a sürgősségi javaslat segélyével fogják tárgyalni. A költségvetés tárgyalását, melynek sürgősségét csak azzal akarják motiválni, hogy sokan akarnak majd a többség soraiból hozzászólni, ilyen erélyes intézkedésekkel, mint a minők itt a második pontban vannak, súlyosítani felesleges. Ilyen esetben az üléseket lehet 10 órára meghosszabbítani, a mikor mindenkinek van alkalma a tárgyhoz hozzászólni; de ha obstrukczió nem forog fenn, akkor nem szükséges az elnöki jogkört olyan rendkívüli módon kiterjeszteni, mint a második pontban van. Azért ezen módosítás elfogadását vagyok bátor kérni. Mielőtt a legfontosabb kérdés vitatására, t. i. a tíz- és tizenhatórás ülések természetrajzára — hogy ugy mondjam — és azon tulajdonképeni intencziókra rátérnék, a melyek ezzel a tervvel bizonyos részről követtetnek, vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat arra, hogy a 723. számú indítvány, de annak módosítása is, ugy, a hogy ma itten van, egy nagy konfúziót tartalmaz. Három szavazásról van szó és három indítványról, de az indítvány benyújtójának, az indítvány megvitatásának és az indítvány feletti szavazásnak módozatait csak az elsőnél állapítja meg. A másodikra és a harmadikra nézve pedig azt mondja, hogy »a fenti módon hozandó ujabb határozattad és a beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el stb. Hogy ez a s fenti módon« mit jelent, az nagyon kétséges, nagyon vitás, azért vagyok bátor oly módosítást hozni javaslatba, a mely egészen világossá teszi azt, hogy ugy a sürgősség kimondása, mint a kérdés megvitatása, végül a szavazás is oly módon történhetik csupán, a mint az az elsőre, a sürgősségi indítványra nézve az indítványban foglaltatik. De, hogy milyen pongyolán lett ezen indítvány benyújtva, erre nézve jellemző az is, hogy mig az ülések idejének meghosszabbítására vonat-