Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 157 akarat, a melyre hivatkozás történik. Ha méltóztatott volna mondatomat végighallgatni, konstatálható lett volna, hogy arról akarok beszélni, a mit a házszabályreviziós terv indokolásául felhoztak, hogy t. i. a többségi akaratot a kisebbséggel szemben biztositani kell. Már most, igen t. elnök ur, kérném konstatálni, hogy a második figyelmeztetés hatályát vesztette. (Mozgás és derültség.) Én ki akarom muattni azt . . . (Felkiáltások balfdől: Fél! Zaj. Elnök csenget.) Az a félelem azonban a végén önökre lesz kellemetlen, mert ha beszélni nem tudunk, más eszközökhöz leszünk kénytelenek nyúlni. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: Mindenki védekezik, a kit támadnak, s mi is védekezünk. (Felkiáltások baljelöl: Csak parlamentárisán !) T. ház ! Ha ennek az inditványnak tényleg az volna a czélja, hogy a többség akaratát juttassa érvényre, akkor, bocsánatot kérek, nem szabadna intézkedéseket tartalmaznia 150 képviselő rendelkezési, szavazási, elutasítási jogára nézve, és olyan rendelkezéseket felvenni, a melyek 150 képviselő jelenlétén és mindenféle intézkedésnek 100—150 képviselő általi módositásán alapulnak. Mert, t. ház, 150 képviselő ennek a háznak nem többsége, hanem törpe minoritása, és nincsen joga e házban olyan rendelkezéseket eszközölni, a melyek végeredményben a szólásszabadságot, az ellenállás lehetőségét veszedelmesen korlátozzák. Ha a többség jogát akarják ezzel az indítványnyal védelmezni, méltóztassék a többség számára olyan jogokat adni, a melyek rendkivüliek, és nekünk ez ellen abból a szempontból, hogy a többségi akarat érvényesüljön, abszolúte kifogásunk nincs, az ellen gátat nem emelünk. T. ház ! Én sietek legalább egy határozati javaslatot benyújtani, mert ugy tapasztalom, hogy különben szólásjogom és későbbi felszólalásom veszélyeztetve volna. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök: A képviselő urnak szólásszabadsága semmi körülmények között veszélyeztetve nem lesz, ha a házszabályok alapjára fog helyezkedni és azokat respektálni fogja. Ne méltóztassék olyan dolgokat álhtani, mintha itt veszélyeztetve volna a szólásszabadság. Egyáltalában nincs veszélyeztetve, de a szólásszabadságnak van egy korlátja és az a házszabályokban van. És én megkövetelem a képviselő uraktól, hogy azt respektálják. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Az elnök ur félreértett engem. (Zaj a baloldalon.) Lázár Pál: Ugy látszik érzi, hogy nem tudja betartani a házszabályokat! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: Az én határozati javaslatom, a melynek czélja, hogy ez a kázszabályrevizió csakis az obstrukczió esetén legyen alkalmazható, tehát eredeti czéljának megfeleljen, a következő (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy a sürgősségre és az ülések meghosszabbítására vonatkozó házszabályok alkalmazása csakis az esetben indítványozható, ha a ház vita nélkül, szavazattöbbséggel megállapította, hogy obstrukczió esete forog fenn.« Egy másik módosítást már benyújtottam. (Halljuk! Halljuk !) T. ház ! Mi megpróbáltuk a mérvadó tényezőket meggyőzni arról, hogy ilyen hatalmas jognak a minő ezen indítványban foglaltatik, egy abszolút kisebbség számára való biztosítása nem felel meg sem a parlamentarizmus elveinek, sem pedig azoknak a czéloknak és törekvéseknek, a melyeket a t. képviselő urak ezen házszabályrevizió feladatául nyíltan vallanak. Akkor azt mondották, hogy 150 jelenlevő képviselő borzasztó sok, ezt még a többségből is roppant nehéz összehozni, különösen népszerűtlen javaslatok tárgyalásakor. Leszek bátor rámutatni, minő népszerűtlen javaslatok kerülhetnek egyáltalán a ház elé, (Halljuk !) de addig is konstatálhatom, hogy a ház többsége akaratának érvényesítése ellen irányuló indítványt készíteni azért, mert nehéz 150 embert összehozni, valóban nem indokolt. Egyetlen esetben indokoltatott őszintén e 150-es szám, mikor a legutóbbi zárt ülésen Ugron Gábor megmagyarázta nekünk, hogy 150 képviselő olyan sok, hogy sem az ellenzék, sem a nemzetiségiek, sem a horvátok, sem ezek mind együttvéve ekkora számot nem képviselnek, viszont olyan kevés, hogy épen csak a függetlenségi párt részére biztosítja a szigorított súlyos házszabály alkalmazásának lehetőségét. A parlamentarizmus alapelvével, de a moralitáséval is homlokegyenest ellenkezik az, hogy bizonyos czélra, bizonyos alkalomra készíttessék egy bizonyos házszabályrevízió ; ezen házszabályrevizió utolsó szakaszában azonban világosan kifejezésre jut az, hogy a módosítás bizonyos czélokra és bizonyos alkalmakra készül. De hogy ne csupán bizonyos tárgyak megszavazására, hanem egyenesen egy párturalom biztosítására készíttessék egy uj házszabály, ez oly immoralitás, hogy óva intem a t. képviselő urakat attól, hogy ebben részességet vállaljanak, mert ez következményeiben az önök népszerűségére az önök elveibe vetett hitre és bizalomra lesz káros visszahatással, önök meg fogják ezt sinyleni ; talán még elkövetkezik az idő, mikor meg fogják bánni, hogy egy házszabályreviziót 150 képviselő részére, egy pártnak számára, egy pártnak egy csoportja számára voltak hajlandók készíteni.(Zaj.) Hogy ennek látszatja is elkerülhető legyen, benyújtom azt a módositványt, hogy (olvassa) : »A 723. számú indítvány 1. §-ának első szava helyébe tétessék e szó : Kétszázötven*. (Zaj.) Olyan kormányzás, a melyet legalább 250 képviselőnek az akarata nem támogat, nálunk nem egzisztálhat. Tehát igenis, ha a kormánynak van 250 főnyi többsége valamely javaslat támogatására, valamely javaslat keresztülvitelére, hozza