Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

148 298. országos ülés 1908 n ország valamelyik részén, mert nem tudnak ide feljönni. Fizikai lehetetlenség, mert nincs hozzá elegendő idő. Arra pedig módot kell adni, hogy mindenki a maga nézetét kifejezhesse és nyüvánithassa minden kérdésben. Ha tehát becsületes és hazafias utón akar eljárni a többség, akkor nem hirtelen és suttyomban kell ilyen fontos indítvány nyal előállni, hanem módot és alkalmat kell adni arra, hogy az ország minden részéből a képviselők legalább feljöhessenek, az fizikai lehetetlenség. (Felkiáltások: Itt kell lenni a képviselőknek!) Engedelmet kérek, de vannak egyes képviselőtársaink, a kiknek hiába sürgönyöznek, hogy holnap szavazás lesz, mert nem tudnak feljönni, olyan messze laknak. HenCZ Károly ; Itt kell lenni mindig. Nagy György : Mérey Lajos t. képviselőtársam azt mondja, hogy nem tételezhető fel az, hogy akadjon 150 olyan kéj)viselő, a ki hazafiatlan inditványt terjeszszen elő. Fájdalommal kell azonban megállapítanom azt, hogy azok az erős kifejezések, mint: »hazaáruló«, »darabont«, hazafi.atlan« már annyira el vannak kopva, olyan léhán, olyan könnyelműen használják egyes képviselők ezeket a súlyos jelzőket, hogy vannak ma már emberek, a kik majdnem diszül, ékességül használják saját magukra értve a »darabont« elnevezést. Ez elég szomorú, elég fájdalmas. Ezért mondom, hogy ha fel lehetne állitani azt, hogy mi hazafias és mi hazafiatlan, abban az esetben magam is azt mondanám, hogy nem tételezném fel erről a képviselőházról, hogy hazafiatlan inditványnyal fog előállani. De mikor mi a szólásszabadság érdekében harczoltxmk, méltóztassanak elolvasni az újságokat, vájjon nem akadtak-e olyanok, a kik minket is, a kik egy kardinális nemzeti jog mellett harczolunk, meggyanúsítottak azzal, hogy mi is hazafiatlan irányt képviselünk ? Azért indítványozom Mérey Lajos t. képviselőtársam indítványától eltérően és a Nagy Emil-féle indítvány első szakaszának kiegészítéseként, hogy legalább is az indítvány beadásától számított hetedik ülés kezdetén történjék a szavazás a sürgősségre és az ülések meghosszabbítására vonatkozó indítvány felett. Azt hiszem, ebben az indítványban semmi olyan nem foglaltatik, a mit a többség visszautasíthat. Nemcsak azért teszem ezt az indítványt, mert egy hétig akarnék utaztatni valakit, hisz nemcsak utazásról van szó és nem azért választja a nép a képviselőket, hogy csak utazzanak, hanem azért, hogy a meggyőződés kialakuljon, hogy tudjuk egymást vitában érvekkel meggyőzni és a mikor már a meggyőződés kialakult, a mikor már határozott álláspontot foglalhat el a ház, akkor a hetedik ülés kezdetén határozhasson e felett. Egy ilyen fontos kérdés megvitatására 6—7 napi idő, méltóztassék meggyőződve lenni, nem sok. Mindenkinek lehetnek aggodalmai, adjunk tehát alkalmat ezen aggodalmak kifejezésére, s mikor már egymás között letárgyaltuk ezt a kérdést, abban az esetben igenis — inditványorczius 26-án, csütörtökön. zom, — a hetedik ülés kezdetén hozzon a ház határozatot. Ezt az inditványt egy uj második mondatként kérem beiktatni a Nagy Emil-féle indítvány szövegébe. A Nagy Emil-féle indítvány első szakaszának egyik mondata ekképen hangzik (olvassaflj »A sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványnak a tanácskozási idő tartamára is ki kell terjesztetnie«. Már most Mérey Lajos t. képviselőtársam erre vonatkozólag is módosítást terjesztett elő s ezt helyeslem, mert az mondja, hogy ketté keü választani a kérdést és külön kell a háznak határoznia a sürgősség kérdésében, külön abban a kérdésben, hogy az ülések időtartama meghoszszabbitassék, és hogy mennyivel hosszabbittassék meg. Továbbmenve a Nagy Emil-féle indítvány szövegén, az első szakasz harmadik mondata azt mondja ki (olvassa) : >>Az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető*. Itt ismét módosítást terjesztett elő Mérey Lajos t. képviselőtársam. Már most azt kérdem, hogy a Nagy Emil-féle indítvány jó-e, vagy Mérey Lajos t. képviselőtársamé ? Egész biztosan tudom, hogy ha nem akadt volna néhány lelkes, önzetlen, kitartó, bátor függetlenségi és 48-as balpárti képviselő, akkor keresztülment volna mindjárt a Nagy Emil-féle indítvány, nem is lett volna idő arra, hogy Mérey Lajos t. képviselőtársam a maga aggodalmát Írásba önthesse és előálljon vele indítvány alakjában, a melyet valószínűleg majd a többség is elfogad. Méltóztassanak megengedni, szabad-e egy ilyen fontos kérdést ugy megszövegezve előterjeszteni, hogy azon a szövegen folyton módosításokat kell tenni, összeegyeztethető ez a kérdés komolyságával, a magyar parlament méltóságával, a tanácskozás nívójával ? Abban látom a Nagy Emil-féle indítvány eg}dk legnagyobb hibáját, hogy módosításokról kellett gondoskodni; Nagy Emil maga hirdette volt, hogy hirtelen, kellő alapos megfontolás nélkül kellett indítványát előterjesztenie, mert a főkérdés csak a körül forgott, hogy a katonai kérdések kikapcsoltassanak-e vagy pedig bennhagyassanak a sürgősségi indítvány keretében. Ez az, t. ház, a mi az emberben jogos aggodalmakat ébreszthet ; ha ilyen fontos indítványnál is épen a többség kell hogy tudatára jusson annak, hogy hibák, fogyatkozások, tévedések vannak az indítványban, akkor a többség köszönettel tartozik a függetlenségi és 48-as balpártnak, a mely kezdettől fogva alapos vitát indítva a Nagy Emil-féle indítvány ellen, módot és alkalmat nyújtott arra, hogy a többség a maga aggodalmait kifejezésre juttathassa. A Nagy Emil-féle indítvány következő mondata azt határozza meg, hogy az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható fel, a mig a határozat meg nem hozatott, a miért is a szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető.